Hat százalékon maradt januárban a munkanélküliségi ráta az Európai Unióban

2024. 03. 01., 12:10

6,0 százalékos volt a munkanélküliség 2024 januárjában az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat. A ráta megegyezik az egy hónappal korábbival, és egy hajszállal kisebb a 2023. januári 6,1 százalékos adatnál.

Az Eurostat becslése szerint 2024 első hónapjában 13,144 millió munkanélküli volt az EU-ban, 7 ezerrel kevesebb, mint egy hónappal, és 10 ezerrel, mint egy évvel korábban. A nők körében 6,3 százalék, a férfiaknál 5,7 százalék volt ráta, mindkét adat megegyezik a 2023. decemberivel.

A fiatal (25 év alatti) munkanélküliek száma 2024 januárjában 2,898 millió volt az EU-ban, ami 14,9 százalékos „ifjúsági munkanélküliségi rátát” jelent. Decemberéhez képest a munkanélküli fiatalok száma 4 ezerrel csökkent, 2023 januárjához képest viszont 168 ezerrel nőtt.

A két legmagasabb rátát Spanyolországban (11,6 százalék) és Görögországban (10,4 százalék) regisztrálták 2024 januárjában; Máltán ugyanakkor mindössze 2,6, Lengyelországban 2,9, Csehországban pedig 3,0 százalékos volt a munkanélküliség. A legnagyobb gazdaságok közül Németországban 3,1, Franciaországban 7,5, Olaszországban 7,2 százalékos volt a munkanélküliség 2024. januárban.

Magyarországon a KSH adatai szerint 4,5 százalékos volt a munkanélküliség az év első hónapjában; az Eurostat módszertana szerint 4,3 százalékos volt a ráta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS