2023-ban 48,3 millió tonna burgonyát takarítottak be az EU-ban, 0,8 millió tonnával többet, mint egy évvel korábban – tájékoztatott az Eurostat.
Az unió statisztikai hivatalának összefoglalójából ugyanakkor kiderül az is, hogy az uniós burgonyatermés mennyisége hosszú távon csökken: 2023-ban 27,9 millió tonnával volt kevesebb, mint 2000-ben (mínusz 36,7 százalék).
A tagállamok között az elsőszámú burgonyatermelő Németország volt 2023-ban (11,6 millió tonna, az uniós termés 24,0 százaléka), majd Franciaország (17,9 százalék) és Hollandia (13,4 százalék) következett. Ebben a három tagállamban takarították be az uniós burgonyatermés 55,4 százalékát.
Az EU-ban 2020-ban 9,1 millió gazdaság működött, ezek közül 1,0 millió gazdaság termesztett burgonyát. Utóbbiak közel kétharmada három tagállamban működött: Romániában (32,4 százaléka), Lengyelországban (25,1 százalék) és Litvániában (7,0 százalék).
Ökológiai gazdálkodás csupán 25 ezer uniós farmon – a burgonyát (is) termesztő gazdaságok 2,5 százalékában – folyt 2020-ban. Az ökológiai burgonyatermesztéssel foglalkozó gazdaságok aránya Ausztriában volt a legmagasabb (25,6 százalék).
Magyarországon 6990 gazdaságban termesztettek burgonyát 2020-ban, ezek közül „biogazdálkodás” csupán 30-ban folyt (0,4 százalék). Az ökológiai burgonyatermesztéssel foglalkozó gazdáságok aránya ennél csak két tagállamban, Portugáliában (0,2 százalék) és Romániában (0,3 százalék) volt kisebb.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.