Az Európai Parlament elfogadta a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok, köztük a hidrogén uniós gázpiacra való bevezetését elősegítő terveket.
A gáz- és hidrogénpiacokról szóló új irányelv és rendelet célja az EU energiaágazatának szén-dioxid-mentessé tétele, a megújuló gázok és a hidrogén termelésének és integrációjának fokozása.
Az intézkedések célja a geopolitikai feszültségek, különösen az Ukrajna elleni orosz háború által megzavart energiaellátás biztosítása és az éghajlatváltozás kezelése. Az irányelvről a Tanáccsal folytatott tárgyalások során a képviselők az átláthatóságra, a fogyasztói jogokra és az energiaszegénység által fenyegetett emberek támogatására összpontosítottak. A plenáris ülés 425 szavazattal, 64 ellenében és 100 tartózkodással fogadta el az irányelvet.
Az új rendelet, amelyet 447 szavazattal, 90 ellenében és 54 tartózkodás mellett fogadtak el, megerősíti a tisztességes árképzés és a stabil energiaellátás mechanizmusait, és lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy korlátozzák az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gázimportot – olvasható a Parlament közleményében. A jogszabály közös gázbeszerzési rendszert vezet be a tagállamok közötti verseny elkerülése érdekében, és öt évre kísérleti projektet indít az EU hidrogénpiacának megerősítésére.
A rendelet a hidrogén-infrastruktúrába történő beruházások növelésére is összpontosít, különösen a szénipari régiókban, elősegítve az olyan fenntartható energiaforrásokra való átállást, mint a biometán és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén.
A Hivatalos Lapban való közzététel előtt mindkét szöveget hivatalosan el kell fogadnia a Tanácsnak.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.