Fenntarthatóbb és rugalmasabb gázpiacot ígér az uniós reform

2024. 04. 11., 15:40

Az Európai Parlament elfogadta a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok, köztük a hidrogén uniós gázpiacra való bevezetését elősegítő terveket.

Irányelv

A gáz- és hidrogénpiacokról szóló új irányelv és rendelet célja az EU energiaágazatának szén-dioxid-mentessé tétele, a megújuló gázok és a hidrogén termelésének és integrációjának fokozása.

Az intézkedések célja a geopolitikai feszültségek, különösen az Ukrajna elleni orosz háború által megzavart energiaellátás biztosítása és az éghajlatváltozás kezelése. Az irányelvről a Tanáccsal folytatott tárgyalások során a képviselők az átláthatóságra, a fogyasztói jogokra és az energiaszegénység által fenyegetett emberek támogatására összpontosítottak. A plenáris ülés 425 szavazattal, 64 ellenében és 100 tartózkodással fogadta el az irányelvet.

Rendelet

Az új rendelet, amelyet 447 szavazattal, 90 ellenében és 54 tartózkodás mellett fogadtak el, megerősíti a tisztességes árképzés és a stabil energiaellátás mechanizmusait, és lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy korlátozzák az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gázimportot – olvasható a Parlament közleményében. A jogszabály közös gázbeszerzési rendszert vezet be a tagállamok közötti verseny elkerülése érdekében, és öt évre kísérleti projektet indít az EU hidrogénpiacának megerősítésére.

A rendelet a hidrogén-infrastruktúrába történő beruházások növelésére is összpontosít, különösen a szénipari régiókban, elősegítve az olyan fenntartható energiaforrásokra való átállást, mint a biometán és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén.

A Hivatalos Lapban való közzététel előtt mindkét szöveget hivatalosan el kell fogadnia a Tanácsnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS