Fenntartható fejlődés az EU-ban: elkészült a 2023. évi „bizonyítvány”

Fenntartható fejlődés az EU-ban: elkészült a 2023. évi „bizonyítvány”
2023. 05. 25., 20:25

„Ez a jelentés megbízható adatokkal szolgál a középtávú céljaink eléréséhez szükséges előrehaladás nyomon követéséhez.”

Az Eurostat közzétette a „Fenntartható fejlődés az Európai Unióban – 2023. évi nyomonkövetési jelentés a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén uniós összefüggésben elért haladásról” című kiadványt, amely statisztikai áttekintést nyújt a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén az EU-ban elért eredményekről.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete által 2015 szeptemberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend és annak 17 fenntartható fejlődési célja új lendületet adott a fenntartható fejlődés elérése érdekében tett globális erőfeszítéseknek. Az EU teljes mértékben elkötelezte magát a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend megvalósítása és végrehajtása mellett, az európai zöld megállapodásban és „Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása – Átfogó megközelítés” című szolgálati munkadokumentumban foglaltaknak megfelelően – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

„Az elmúlt három év válsághelyzete után az európai gazdaság páratlan ellenállóképességének lehetünk tanúi. Továbbra is foglalkoznunk kell ugyanakkor a rendszerszintű kihívásokkal, miközben folyamatosan haladunk a zöld és digitális átállás felé vezető úton. E közös erőfeszítésben továbbra is iránytűként szolgálnak a fenntartható fejlődési célok. Ez a jelentés megbízható adatokkal szolgál a középtávú céljaink eléréséhez szükséges előrehaladás nyomon követéséhez” – mondta Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.

A legfontosabb megállapítások

A jelentésből kiderül, hogy az elmúlt öt évben az EU jelentős eredményeket ért el három fenntartható fejlődési cél megvalósítása terén, a többi cél nagy része esetében pedig mérsékelt haladást ért el.

  • A legjelentősebb előrelépés a tisztességes munka és a gazdasági növekedés terén történt (8. fenntartható fejlődési cél). Az EU foglalkoztatási rátája 2022-ben 74,6 százalékos új csúcsot ért el, míg a tartósan munkanélküliek aránya alacsonyabb, mint valaha.
  • Jelentős előrelépés történt a szegénység felszámolása (1. fenntartható fejlődési cél) és a nemek közötti egyenlőség javítása (5. fenntartható fejlődési cél) terén is. 2015-höz képest csökkent a lakhatási költségektől túlterhelt népesség aránya, és elmondható, hogy a nők órabére már megközelíti a férfiakét.
  • Az EU komoly eredményeket ért el az egyenlőtlenségek csökkentése (10. fenntartható fejlődési cél), a minőségi oktatás biztosítása (4. fenntartható fejlődési cél), valamint az EU területén a béke és személyes biztonság előmozdítása terén, javítva az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és az intézményekbe vetett bizalmat (16. fenntartható fejlődési cél). A tehetősebb és a szegényebb réteg közötti bevételkülönbség csökkent, és az EU jó úton halad, hogy elérje a 45 százalékos célt a felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság arányának tekintetében. Az elmúlt években biztonságosabb lett az élet az Unióban, mivel mind az emberölések és támadások miatt bekövetkezett halálesetek száma, mind a bűncselekmények, az erőszakos cselekedetek és a vandalizmus érzékelt gyakorisága jelentősen mértékben csökkent. Az egészség és a jóllét (3. fenntartható fejlődési cél) terén a Covid19-világjárvány ellenére is sikerült előrelépni, csak úgy, mint az innováció és az infrastruktúra terén (9. fenntartható fejlődési cél).
  • Mérsékelt előrelépés történt a felelős fogyasztás és termelés (12. fenntartható fejlődési cél), a fenntartható városok és közösségek (11. fenntartható fejlődési cél), az óceánok és tengerek védelme (14. fenntartható fejlődési cél), az éhezés megszüntetése (2. fenntartható fejlődési cél), a tiszta víz és alapvető köztisztaság (6. fenntartható fejlődési cél), valamint a megfizethető és tiszta energia (7. fenntartható fejlődési cél) terén.
  • További előrelépés várható három cél – fellépés az éghajlatváltozás ellen (13. fenntartható fejlődési cél), a szárazföldi ökoszisztémák védelme (15. fenntartható fejlődési cél) és a globális partnerségek (17. fenntartható fejlődési cél) – tekintetében, mivel a tagállamok az uniós szinten meghatározott környezetvédelmi célok tekintetében ambiciózusabb célokat kívánnak megvalósítani. Az éghajlatváltozás elleni fellépés (13. fenntartható fejlődési cél) terén 2030-ra az EU olyan ambiciózus és eddig egyedülálló célokat tűzött ki, amelyek a korábbiakhoz képest nagyobb erőfeszítést igényelnek majd. Az EU már bevezetett szakpolitikai intézkedéseket e további erőfeszítések megvalósítása érdekében, nevezetesen az „Irány az 55 százalék!” intézkedéscsomag keretében, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálatával és a közös kötelezettségvállalási rendelettel, amely kötelező éves üvegházhatásúgáz-kibocsátási célértékeket határoz meg a tagállamok számára. Az EU az energiaügy területén is ambiciózusabb célokat tűzött ki 2030-ra. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező években az energiahatékonyság és a megújuló energiák területén is kézzelfoghatóbb előrelépés várható. Ami a szárazföldi ökoszisztémák védelmét (15. fenntartható fejlődési cél) illeti, bár a védett szárazföldi területek száma 2013 óta nőtt, az EU-ban továbbra is folyamatosan csökkennek az elterjedt madárfajok és a mezei pillangók populációi. Az ökoszisztémák pusztulásának visszafordításához további erőfeszítésekre van szükség a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiában, az idén elindított, 2030-ig tartó időszakra szóló uniós erdőgazdálkodási stratégiában és az EU talajvédelmi stratégiájában, amely 2030-ra tűzi ki célul a leromlott állapotú földterületek és talaj helyreállítását, valamint az elsivatagosodás elleni küzdelmet. A 17. fenntartható fejlődési cél, vagyis a célok elérésre törekvő globális partnerségek esetében a trend részben ciklikus hatásokat mutat, valamint a Covid19-világjárvány következtében megnövekedett államadósság hatásai érződnek.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-23 15:10:00
A Credipass és a Duna House szakértői górcső alá vették a fővárosi ingatlan- és albérlet árakat és kiszámolták, hogy mikor éri meg saját ingatlant vásárolni a jelenlegi támogatási rendszerben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS