Fenntartható fejlődés az EU-ban: elkészült a 2023. évi „bizonyítvány”

Az Eurostat közzétette a „Fenntartható fejlődés az Európai Unióban – 2023. évi nyomonkövetési jelentés a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén uniós összefüggésben elért haladásról” című kiadványt, amely statisztikai áttekintést nyújt a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén az EU-ban elért eredményekről.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete által 2015 szeptemberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend és annak 17 fenntartható fejlődési célja új lendületet adott a fenntartható fejlődés elérése érdekében tett globális erőfeszítéseknek. Az EU teljes mértékben elkötelezte magát a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend megvalósítása és végrehajtása mellett, az európai zöld megállapodásban és „Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása – Átfogó megközelítés” című szolgálati munkadokumentumban foglaltaknak megfelelően – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

„Az elmúlt három év válsághelyzete után az európai gazdaság páratlan ellenállóképességének lehetünk tanúi. Továbbra is foglalkoznunk kell ugyanakkor a rendszerszintű kihívásokkal, miközben folyamatosan haladunk a zöld és digitális átállás felé vezető úton. E közös erőfeszítésben továbbra is iránytűként szolgálnak a fenntartható fejlődési célok. Ez a jelentés megbízható adatokkal szolgál a középtávú céljaink eléréséhez szükséges előrehaladás nyomon követéséhez” – mondta Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.

A legfontosabb megállapítások

A jelentésből kiderül, hogy az elmúlt öt évben az EU jelentős eredményeket ért el három fenntartható fejlődési cél megvalósítása terén, a többi cél nagy része esetében pedig mérsékelt haladást ért el.

• A legjelentősebb előrelépés a tisztességes munka és a gazdasági növekedés terén történt (8. fenntartható fejlődési cél). Az EU foglalkoztatási rátája 2022-ben 74,6 százalékos új csúcsot ért el, míg a tartósan munkanélküliek aránya alacsonyabb, mint valaha.
• Jelentős előrelépés történt a szegénység felszámolása (1. fenntartható fejlődési cél) és a nemek közötti egyenlőség javítása (5. fenntartható fejlődési cél) terén is. 2015-höz képest csökkent a lakhatási költségektől túlterhelt népesség aránya, és elmondható, hogy a nők órabére már megközelíti a férfiakét.
• Az EU komoly eredményeket ért el az egyenlőtlenségek csökkentése (10. fenntartható fejlődési cél), a minőségi oktatás biztosítása (4. fenntartható fejlődési cél), valamint az EU területén a béke és személyes biztonság előmozdítása terén, javítva az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és az intézményekbe vetett bizalmat (16. fenntartható fejlődési cél). A tehetősebb és a szegényebb réteg közötti bevételkülönbség csökkent, és az EU jó úton halad, hogy elérje a 45 százalékos célt a felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság arányának tekintetében. Az elmúlt években biztonságosabb lett az élet az Unióban, mivel mind az emberölések és támadások miatt bekövetkezett halálesetek száma, mind a bűncselekmények, az erőszakos cselekedetek és a vandalizmus érzékelt gyakorisága jelentősen mértékben csökkent. Az egészség és a jóllét (3. fenntartható fejlődési cél) terén a Covid19-világjárvány ellenére is sikerült előrelépni, csak úgy, mint az innováció és az infrastruktúra terén (9. fenntartható fejlődési cél).
• Mérsékelt előrelépés történt a felelős fogyasztás és termelés (12. fenntartható fejlődési cél), a fenntartható városok és közösségek (11. fenntartható fejlődési cél), az óceánok és tengerek védelme (14. fenntartható fejlődési cél), az éhezés megszüntetése (2. fenntartható fejlődési cél), a tiszta víz és alapvető köztisztaság (6. fenntartható fejlődési cél), valamint a megfizethető és tiszta energia (7. fenntartható fejlődési cél) terén.
• További előrelépés várható három cél – fellépés az éghajlatváltozás ellen (13. fenntartható fejlődési cél), a szárazföldi ökoszisztémák védelme (15. fenntartható fejlődési cél) és a globális partnerségek (17. fenntartható fejlődési cél) – tekintetében, mivel a tagállamok az uniós szinten meghatározott környezetvédelmi célok tekintetében ambiciózusabb célokat kívánnak megvalósítani. Az éghajlatváltozás elleni fellépés (13. fenntartható fejlődési cél) terén 2030-ra az EU olyan ambiciózus és eddig egyedülálló célokat tűzött ki, amelyek a korábbiakhoz képest nagyobb erőfeszítést igényelnek majd. Az EU már bevezetett szakpolitikai intézkedéseket e további erőfeszítések megvalósítása érdekében, nevezetesen az „Irány az 55 százalék!” intézkedéscsomag keretében, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálatával és a közös kötelezettségvállalási rendelettel, amely kötelező éves üvegházhatásúgáz-kibocsátási célértékeket határoz meg a tagállamok számára. Az EU az energiaügy területén is ambiciózusabb célokat tűzött ki 2030-ra. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező években az energiahatékonyság és a megújuló energiák területén is kézzelfoghatóbb előrelépés várható. Ami a szárazföldi ökoszisztémák védelmét (15. fenntartható fejlődési cél) illeti, bár a védett szárazföldi területek száma 2013 óta nőtt, az EU-ban továbbra is folyamatosan csökkennek az elterjedt madárfajok és a mezei pillangók populációi. Az ökoszisztémák pusztulásának visszafordításához további erőfeszítésekre van szükség a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiában, az idén elindított, 2030-ig tartó időszakra szóló uniós erdőgazdálkodási stratégiában és az EU talajvédelmi stratégiájában, amely 2030-ra tűzi ki célul a leromlott állapotú földterületek és talaj helyreállítását, valamint az elsivatagosodás elleni küzdelmet. A 17. fenntartható fejlődési cél, vagyis a célok elérésre törekvő globális partnerségek esetében a trend részben ciklikus hatásokat mutat, valamint a Covid19-világjárvány következtében megnövekedett államadósság hatásai érződnek.