Ezek a legnépszerűbb ingatlanok Magyarországon és az EU-ban

2021. 07. 22., 12:30

Az Eurostat közelmúltban megjelent tanulmánya szerint 2019-ben az Európai Unió lakosainak 46,1 százaléka lakásban lakott, míg a lakosság 34,8 százaléka családi házban, 18,5 százaléka pedig iker- vagy sorházban élt. Magyarországon a családi ház a legnépszerűbb ingatlan típus, a 2020-as adatok alapján további elmozdulás látszik ebbe az irányba.

Az unió 27 tagállamából 14-ben a lakások bizonyultak a legnépszerűbb ingatlan típusnak, kiugróan magas, az uniós átlagot is meghaladó volt a lakásban élők aránya Lettországban (65,9 százalék), Spanyolországban (64,6 százalék) és Észtországban (60,9 százalék), ebben az összevetésben Írországot (8,2 százalék) és Hollandiát (20,5 százalék) találjuk a sor végén.
Hazánkban a lakosság 27,4 százaléka él lakásokban, ezzel elmaradunk az uniós átlagtól. A velünk szomszédos országok közül Szlovákiában (48,4 százalék) és Ausztriában (46,1 százalék) az átlag közelében van, míg Romániában (33 százalék), Szlovéniában (28,2 százalék), Horvátországban (21,7 százalék), és a jelenleg még nem uniós tag Szerbiában (27,1 százalék) az átlagtól jelentősen elmarad a lakásban élők aránya – írja a Bezs.hu.

A közölt adatok alapján kiugróan magas a családi házban élők aránya Horvátországban (67,9 százalék) Szlovéniában (66,1 százalék), Magyarországon és Romániában (65,4 százalék). A szomszédos országok közül Ausztriában és Szlovákiában a lakosok 45,8 százaléka és 49,4 százaléka él családi házakban.



A 2020-as adatok még nem állnak rendelkezésre az összes tagállam esetében, azonban a magyar adatok már publikálásra kerültek. Eszerint tovább növekedett az előző évhez képest a családi házban élők aránya (67,7 százalék), és ezzel párhuzamosan csökkent a sorházban, ikerházban vagy lakásban élők aránya.

A növekvő tendenciában feltehetően szerepet játszott a Covid-19 járvány, valamint a kapcsolódó intézkedések következtében elterjedő otthoni munkavégzés is.

A közzétett tanulmány kitért a lakóingatlanok birtokviszonyának vizsgálatára is, eszerint az Európai Unió országaiban 10 emberből 7, azaz a népesség 70 százaléka saját tulajdonú házban vagy lakásban él. Ebben az összevetésben hazánkat csak Románia előzi meg, ahol a lakosok 96 százaléka saját ingatlanban lakik.

Magyarország a második (92 százalék) a rangsorban, kevéssel marad csak el tőlünk Szlovákia (91 százalék) és Litvánia (90 százalék). A lista végén Németországot találjuk (51 százalék) valamint szomszédunkat, Ausztriát (55 százalék). Ezek a nemrégiben közzétett adatok is alátámasztják, azt a szinte már közhelyszámba menő megállapítást, hogy a magyarok ragaszkodnak a saját ingatlanhoz a bérléssel szemben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS