Ezek a legnépszerűbb ingatlanok Magyarországon és az EU-ban

2021. 07. 22., 12:30

Az Eurostat közelmúltban megjelent tanulmánya szerint 2019-ben az Európai Unió lakosainak 46,1 százaléka lakásban lakott, míg a lakosság 34,8 százaléka családi házban, 18,5 százaléka pedig iker- vagy sorházban élt. Magyarországon a családi ház a legnépszerűbb ingatlan típus, a 2020-as adatok alapján további elmozdulás látszik ebbe az irányba.

Az unió 27 tagállamából 14-ben a lakások bizonyultak a legnépszerűbb ingatlan típusnak, kiugróan magas, az uniós átlagot is meghaladó volt a lakásban élők aránya Lettországban (65,9 százalék), Spanyolországban (64,6 százalék) és Észtországban (60,9 százalék), ebben az összevetésben Írországot (8,2 százalék) és Hollandiát (20,5 százalék) találjuk a sor végén.
Hazánkban a lakosság 27,4 százaléka él lakásokban, ezzel elmaradunk az uniós átlagtól. A velünk szomszédos országok közül Szlovákiában (48,4 százalék) és Ausztriában (46,1 százalék) az átlag közelében van, míg Romániában (33 százalék), Szlovéniában (28,2 százalék), Horvátországban (21,7 százalék), és a jelenleg még nem uniós tag Szerbiában (27,1 százalék) az átlagtól jelentősen elmarad a lakásban élők aránya – írja a Bezs.hu.

A közölt adatok alapján kiugróan magas a családi házban élők aránya Horvátországban (67,9 százalék) Szlovéniában (66,1 százalék), Magyarországon és Romániában (65,4 százalék). A szomszédos országok közül Ausztriában és Szlovákiában a lakosok 45,8 százaléka és 49,4 százaléka él családi házakban.



A 2020-as adatok még nem állnak rendelkezésre az összes tagállam esetében, azonban a magyar adatok már publikálásra kerültek. Eszerint tovább növekedett az előző évhez képest a családi házban élők aránya (67,7 százalék), és ezzel párhuzamosan csökkent a sorházban, ikerházban vagy lakásban élők aránya.

A növekvő tendenciában feltehetően szerepet játszott a Covid-19 járvány, valamint a kapcsolódó intézkedések következtében elterjedő otthoni munkavégzés is.

A közzétett tanulmány kitért a lakóingatlanok birtokviszonyának vizsgálatára is, eszerint az Európai Unió országaiban 10 emberből 7, azaz a népesség 70 százaléka saját tulajdonú házban vagy lakásban él. Ebben az összevetésben hazánkat csak Románia előzi meg, ahol a lakosok 96 százaléka saját ingatlanban lakik.

Magyarország a második (92 százalék) a rangsorban, kevéssel marad csak el tőlünk Szlovákia (91 százalék) és Litvánia (90 százalék). A lista végén Németországot találjuk (51 százalék) valamint szomszédunkat, Ausztriát (55 százalék). Ezek a nemrégiben közzétett adatok is alátámasztják, azt a szinte már közhelyszámba menő megállapítást, hogy a magyarok ragaszkodnak a saját ingatlanhoz a bérléssel szemben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.