Ezek a legnépszerűbb ingatlanok Magyarországon és az EU-ban

2021. 07. 22., 12:30

Az Eurostat közelmúltban megjelent tanulmánya szerint 2019-ben az Európai Unió lakosainak 46,1 százaléka lakásban lakott, míg a lakosság 34,8 százaléka családi házban, 18,5 százaléka pedig iker- vagy sorházban élt. Magyarországon a családi ház a legnépszerűbb ingatlan típus, a 2020-as adatok alapján további elmozdulás látszik ebbe az irányba.

Az unió 27 tagállamából 14-ben a lakások bizonyultak a legnépszerűbb ingatlan típusnak, kiugróan magas, az uniós átlagot is meghaladó volt a lakásban élők aránya Lettországban (65,9 százalék), Spanyolországban (64,6 százalék) és Észtországban (60,9 százalék), ebben az összevetésben Írországot (8,2 százalék) és Hollandiát (20,5 százalék) találjuk a sor végén.
Hazánkban a lakosság 27,4 százaléka él lakásokban, ezzel elmaradunk az uniós átlagtól. A velünk szomszédos országok közül Szlovákiában (48,4 százalék) és Ausztriában (46,1 százalék) az átlag közelében van, míg Romániában (33 százalék), Szlovéniában (28,2 százalék), Horvátországban (21,7 százalék), és a jelenleg még nem uniós tag Szerbiában (27,1 százalék) az átlagtól jelentősen elmarad a lakásban élők aránya – írja a Bezs.hu.

A közölt adatok alapján kiugróan magas a családi házban élők aránya Horvátországban (67,9 százalék) Szlovéniában (66,1 százalék), Magyarországon és Romániában (65,4 százalék). A szomszédos országok közül Ausztriában és Szlovákiában a lakosok 45,8 százaléka és 49,4 százaléka él családi házakban.



A 2020-as adatok még nem állnak rendelkezésre az összes tagállam esetében, azonban a magyar adatok már publikálásra kerültek. Eszerint tovább növekedett az előző évhez képest a családi házban élők aránya (67,7 százalék), és ezzel párhuzamosan csökkent a sorházban, ikerházban vagy lakásban élők aránya.

A növekvő tendenciában feltehetően szerepet játszott a Covid-19 járvány, valamint a kapcsolódó intézkedések következtében elterjedő otthoni munkavégzés is.

A közzétett tanulmány kitért a lakóingatlanok birtokviszonyának vizsgálatára is, eszerint az Európai Unió országaiban 10 emberből 7, azaz a népesség 70 százaléka saját tulajdonú házban vagy lakásban él. Ebben az összevetésben hazánkat csak Románia előzi meg, ahol a lakosok 96 százaléka saját ingatlanban lakik.

Magyarország a második (92 százalék) a rangsorban, kevéssel marad csak el tőlünk Szlovákia (91 százalék) és Litvánia (90 százalék). A lista végén Németországot találjuk (51 százalék) valamint szomszédunkat, Ausztriát (55 százalék). Ezek a nemrégiben közzétett adatok is alátámasztják, azt a szinte már közhelyszámba menő megállapítást, hogy a magyarok ragaszkodnak a saját ingatlanhoz a bérléssel szemben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 08., 17:40
Az elmúlt időszakban a globális minimumadó kapcsán izgalmas fejlemények játszódtak le. A legfrissebb politikai megegyezések alapján az amerikai vállalatcsoportok kikerülhetnek a globális minimumadó hatálya alól, illetve mentességet kaphatnak a szabályok alkalmazása alól – számolnak be a Deloitte szakértői. Ez a hír kétségtelenül előnyös az amerikai multinacionális cégek számára, ugyanakkor számos kérdést vet fel a még frissnek számító rendszer további működése kapcsán.
2025-07-09 11:40:00
„A mesterséges intelligenciát elsősorban az emberi munkaerő tehermentesítésére használják a HR területén is, az pedig hasonlóan dolgozik az előszűrésnél, mint általában egy szakember: kulcssavakat keres, és a megadott kritériumoknak való megfelelést figyeli.”
2025-07-08 17:20:00
Továbbra is vegyes a kép a logisztika alágazatai között. A légi áruszállítás teljesítménye dinamikusan bővül, az első negyedévben rekordnak számító, 94,5 ezer tonna árut kezeltek a fővárosi repülőtéren. A nagyságrendekkel nagyobb volumenű közúti és vasúti áruforgalom ugyanakkor tovább csökkent. A közúti áruszállítás ismét évtizedes mélypontra süllyedt, miközben a nemzetközi gazdasági környezet hatásai a vasúti teherszállításra nyomták rá a bélyeget.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS