Európai Bizottság: Magyarország megsértette az uniós összefonódás-ellenőrzési rendeletet

2022. 02. 21., 15:49

Az Európai Bizottság megállapította, hogy Magyarország azon döntése, amellyel megtiltotta az AEGON csoport magyar leányvállalatainak a Vienna Insurance Group AG Wiener Versicherung Gruppe (VIG) általi felvásárlását, megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét, amely az uniós léptékű összefonódások tekintetében kizárólagos hatáskört ruház a Bizottságra.

Az AEGON csoport magyar leányvállalatainak VIG általi felvásárlása egy szélesebb körű ügylet részét képezi, amelynek keretében a VIG az AEGON magyar, lengyel, román és török életbiztosítási és nem életbiztosítási, nyugdíjalap-kezelési, vagyonkezelési és kiegészítő szolgáltatási üzletágainak akvizícióját tervezi. A Bizottság 2021. augusztus 12-én feltétel nélkül engedélyezte az ügyletet az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján.

A Bizottság jóváhagyását megelőzően a magyar kormány – a koronavírus-járvánnyal összefüggésben bevezetett, a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó sürgősségi jogszabály alapján – tiltó döntést hozott az AEGON csoport magyar leányvállalatainak VIG általi felvásárlásáról. A magyar hatóságok azzal érveltek, hogy az akvizíció Magyarország jogos érdekeit veszélyeztette.

Az Európai Bizottság 2021. október 29-én vizsgálatot indított a magyar döntéssel kapcsolatban. Az előzetes értékelést követően a Bizottság 2022. január 20-án tájékoztatta Magyarországot azon előzetes következtetéséről, hogy a tiltó döntés sérti az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét. E cikk értelmében a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatára, és a tagállamok csak bizonyos feltételek mellett hozhatnak intézkedéseket a jogos érdekek védelme érdekében. A tagállamok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel, és valóban jogos érdek védelmére kell irányulniuk.

A vizsgálat nyomán és a magyar hatóságok érveinek meghallgatását követően a Bizottságnak megalapozott kételyei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a tiltó döntés valóban Magyarországnak az összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében vett jogos érdekeinek védelmére irányul-e. Mindenekelőtt tisztázandó, hogy az AEGON magyar eszközeinek VIG általi megszerzése miként jelentene veszélyt a társadalom alapvető érdekeire nézve, tekintettel arra, hogy a VIG és az AEGON régóta jól működő, Magyarországon már jelen lévő uniós biztosítótársaságok. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a magyar hatóságoknak a tervezett tiltó döntésük végrehajtása előtt tájékoztatniuk kellett volna arról a Bizottságot, és hogy ennek elmulasztásával Magyarország megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét.

Ezenkívül a Bizottság megállapította, hogy a tiltó döntés korlátozza a VIG-nek egy határokon átnyúló ügyletben való részvételhez való jogát, és a magyar hatóságok nem bizonyították, hogy az intézkedés indokolt, megfelelő és arányos lenne. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a tiltó döntés összeegyeztethetetlen a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós szabályokkal, és ezért sérti az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét.

A február 21-i határozattal a Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy 2022. március 18-ig vonja vissza tiltó döntését. Amennyiben Magyarország nem hajtja végre a határozatot, a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat a Bíróság előtt.

A Bizottság határozata megerősíti, hogy a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatára. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy intézkedéseik tiszteletben tartsák ezt a hatáskörmegosztást, hogy a vállalkozások bizalommal fektethessenek be és használhassák ki az egységes piac nyújtotta előnyöket.Az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikke értelmében a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatára, és megtiltja a tagállamok számára, hogy ezekre az ügyletekre a nemzeti jogszabályaikat alkalmazzák. A tagállamok csak akkor hozhatnak megfelelő intézkedéseket a jogos érdekek védelme érdekében, ha ezek az intézkedések összeegyeztethetők az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel, és azokat – korlátozott esetek kivételével – közlik a Bizottsággal. A Bizottság nemcsak ezen intézkedések megfelelőségét és az uniós joggal való összeegyeztethetőségét vizsgálja, hanem azt is, hogy ezek az intézkedések valóban jogos érdek védelmét szolgálják-e – olvasható a brüsszeli testület közleményében.

Eközben Budapesten…

…Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette: Magyarország 45 százalékos tulajdont szerez az Aegon Biztosítóban és az Union Biztosítóban, az erről szóló adásvételi szerződést hétfőn írta alá a Vienna Insurance Group képviselőivel.

Ez a lépés is azt a célt szolgálja, hogy a közvagyon gyarapodjon és a stratégiai vagyonelemek visszakerüljenek állami tulajdonba – hangsúlyozta Varga Mihály a közösségi oldaán közzétett videóban, hozzátéve: a 2002 és 2010 között a balliberális kormányok az állami vagyon jelentős részét eladták, nagyjából 190 céget privatizáltak. A kormány 2010-ben véget vetett az állami vagyon kiárusításának, és a korábbi rendszert átgondolt vagyonpolitika váltotta fel. „Ennek köszönhetően 2010 és 2020 között 11 ezer milliárd forintról 20 ezer milliárd forintra növeltük az állami vagyon értékét.” (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 02. 12., 09:15
Jelentősen megugrott idén az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe, így félő, hogy sokan ismét a bejelentés nélküli foglalkoztatás felé fordulnak. Azok a munkáltatók ugyanakkor, amelyek legálisan is kedvezőbb költségek mellett rugalmasan foglalkoztatható idény- vagy alkalmi munkásokat keresnek, a Trenkwalder prognózisa szerint az eddiginél jóval szélesebb körben fordulhatnak a diákok felé.
2025. 02. 11., 14:20
Február közepéig mindenki megkapja a tavalyi jövedelme, illetve az önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági és nyugdíjbiztosítási befizetései után a munkáltatói, kifizetői és pénztári igazolásokat. Ezek alapján ellenőrizhető az szja-bevallási tervezet és benne a pénztárakba befizetett összegek után járó adó-visszatérítés összege. Az igazolásokat nem kell beküldeni a NAV-hoz, de az elévülési idő végéig meg kell őrizni.
2025-02-11 22:20:00
Elindult a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a Nemzeti Innovációs Ügynökség „KFI ökoszisztéma fejlesztése” elnevezésű ötmilliárd forintos projektje, amely a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Plusz keretein belül, a magyar állam támogatásával és az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.
2025-02-11 12:45:00
Olyan jogviták esetén, amelyeknek nemzetközi eleme van, felmerülhet a kérdés, hogy melyik állam bírósága jogosult eljárni és döntést hozni. Ilyenkor a joghatóságra vonatkozó szabályok alapján kell eldönteni, hogy melyik állam bíróságaihoz tartozik az ügy. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

A beruházásösztönzésben is ki kell használni, hogy rendkívül Magyarország-barát az új washingtoni adminisztráció, és a legnagyobb amerikai cégeket is ösztönözni kell magyarországi befektetésekre – hívta fel a figyelmet Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.
2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.
Az amerikai vállalat éppen Budapesten nyitott irodát, hogy a magyar fővárosból kiindulva Európában és Ázsiában is terjessze a forradalmi alumínium-újrahasznosító technológiáját. Az Austin AI Europe a kontinens klímacéljai felé lökdösi mindazokat a gyártókat, akik nem csak a szén-dioxid-kibocsátást, hanem a költségeket is visszafognák – közvetlenül hulladékból származó, azonnal feldolgozható alumínium újrahasznosításával. A részben vagy egészben a timföldgyártást is kiváltó megoldást a cég hazai munkatársai, Demmer Dóra és Cholnoky Miklós mutatták be a BizniszPlusznak. Ismerje meg közelebbről a fenntartható alumíniumgyártás úttörő rendszerét, amely Magyarországról folytatja útját a világhír felé!

  Rovathírek: ATOMBUSINESS