Európai Bizottság: Magyarország megsértette az uniós összefonódás-ellenőrzési rendeletet

2022. 02. 21., 15:49

Az Európai Bizottság megállapította, hogy Magyarország azon döntése, amellyel megtiltotta az AEGON csoport magyar leányvállalatainak a Vienna Insurance Group AG Wiener Versicherung Gruppe (VIG) általi felvásárlását, megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét, amely az uniós léptékű összefonódások tekintetében kizárólagos hatáskört ruház a Bizottságra.

Az AEGON csoport magyar leányvállalatainak VIG általi felvásárlása egy szélesebb körű ügylet részét képezi, amelynek keretében a VIG az AEGON magyar, lengyel, román és török életbiztosítási és nem életbiztosítási, nyugdíjalap-kezelési, vagyonkezelési és kiegészítő szolgáltatási üzletágainak akvizícióját tervezi. A Bizottság 2021. augusztus 12-én feltétel nélkül engedélyezte az ügyletet az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján.

A Bizottság jóváhagyását megelőzően a magyar kormány – a koronavírus-járvánnyal összefüggésben bevezetett, a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó sürgősségi jogszabály alapján – tiltó döntést hozott az AEGON csoport magyar leányvállalatainak VIG általi felvásárlásáról. A magyar hatóságok azzal érveltek, hogy az akvizíció Magyarország jogos érdekeit veszélyeztette.

Az Európai Bizottság 2021. október 29-én vizsgálatot indított a magyar döntéssel kapcsolatban. Az előzetes értékelést követően a Bizottság 2022. január 20-án tájékoztatta Magyarországot azon előzetes következtetéséről, hogy a tiltó döntés sérti az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét. E cikk értelmében a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatára, és a tagállamok csak bizonyos feltételek mellett hozhatnak intézkedéseket a jogos érdekek védelme érdekében. A tagállamok által hozott intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel, és valóban jogos érdek védelmére kell irányulniuk.

A vizsgálat nyomán és a magyar hatóságok érveinek meghallgatását követően a Bizottságnak megalapozott kételyei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a tiltó döntés valóban Magyarországnak az összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében vett jogos érdekeinek védelmére irányul-e. Mindenekelőtt tisztázandó, hogy az AEGON magyar eszközeinek VIG általi megszerzése miként jelentene veszélyt a társadalom alapvető érdekeire nézve, tekintettel arra, hogy a VIG és az AEGON régóta jól működő, Magyarországon már jelen lévő uniós biztosítótársaságok. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a magyar hatóságoknak a tervezett tiltó döntésük végrehajtása előtt tájékoztatniuk kellett volna arról a Bizottságot, és hogy ennek elmulasztásával Magyarország megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét.

Ezenkívül a Bizottság megállapította, hogy a tiltó döntés korlátozza a VIG-nek egy határokon átnyúló ügyletben való részvételhez való jogát, és a magyar hatóságok nem bizonyították, hogy az intézkedés indokolt, megfelelő és arányos lenne. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a tiltó döntés összeegyeztethetetlen a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós szabályokkal, és ezért sérti az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét.

A február 21-i határozattal a Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy 2022. március 18-ig vonja vissza tiltó döntését. Amennyiben Magyarország nem hajtja végre a határozatot, a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat a Bíróság előtt.

A Bizottság határozata megerősíti, hogy a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatára. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy intézkedéseik tiszteletben tartsák ezt a hatáskörmegosztást, hogy a vállalkozások bizalommal fektethessenek be és használhassák ki az egységes piac nyújtotta előnyöket.Az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikke értelmében a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatára, és megtiltja a tagállamok számára, hogy ezekre az ügyletekre a nemzeti jogszabályaikat alkalmazzák. A tagállamok csak akkor hozhatnak megfelelő intézkedéseket a jogos érdekek védelme érdekében, ha ezek az intézkedések összeegyeztethetők az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel, és azokat – korlátozott esetek kivételével – közlik a Bizottsággal. A Bizottság nemcsak ezen intézkedések megfelelőségét és az uniós joggal való összeegyeztethetőségét vizsgálja, hanem azt is, hogy ezek az intézkedések valóban jogos érdek védelmét szolgálják-e – olvasható a brüsszeli testület közleményében.

Eközben Budapesten…

…Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette: Magyarország 45 százalékos tulajdont szerez az Aegon Biztosítóban és az Union Biztosítóban, az erről szóló adásvételi szerződést hétfőn írta alá a Vienna Insurance Group képviselőivel.

Ez a lépés is azt a célt szolgálja, hogy a közvagyon gyarapodjon és a stratégiai vagyonelemek visszakerüljenek állami tulajdonba – hangsúlyozta Varga Mihály a közösségi oldaán közzétett videóban, hozzátéve: a 2002 és 2010 között a balliberális kormányok az állami vagyon jelentős részét eladták, nagyjából 190 céget privatizáltak. A kormány 2010-ben véget vetett az állami vagyon kiárusításának, és a korábbi rendszert átgondolt vagyonpolitika váltotta fel. „Ennek köszönhetően 2010 és 2020 között 11 ezer milliárd forintról 20 ezer milliárd forintra növeltük az állami vagyon értékét.” (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 22., 15:10
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.