Erőfölénnyel való, kiszorításra irányuló visszaélés: elindult a konzultáció az uniós iránymutatásól

2024. 08. 02., 15:40

„A kiszorításra irányuló visszaélések magasabb árakhoz, visszafogottabb innovációhoz, valamint az áruk és szolgáltatások minőségének romlásához vezetnek.”

Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított, amelyben felkérte az érdekelt feleket, hogy véleményezzék az erőfölénnyel való, kiszorításra irányuló visszaélésekről szóló iránymutatás tervezetét.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 102. cikke értelmében az erőfölényben lévő vállalkozások tilos visszaélésszerű magatartást folytatniuk, beleértve az olyan magatartást is, amely kiszorítja a versenytársakat a piacról. Az erőfölénnyel való, kiszorításra irányuló visszaélés esetei közé tartozik például a kiszorító árazás, az árprés, a kizárólagos megbízás és a szállítás megtagadása.

A iránymutatás-tervezet különösen az erőfölényben lévő vállalatok kiszorításra irányuló visszaéléseivel kapcsolatos kérdésekben nyújt iránymutatást. „A kiszorításra irányuló visszaélések kárt okoznak a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak is. Magasabb árakhoz, visszafogottabb innovációhoz, valamint az áruk és szolgáltatások minőségének romlásához vezetnek. Tehát egyértelműen kell meghatározni a játékszabályokat ahhoz, hogy eredményesen tudjunk fellépni az ilyen visszaélésekkel szemben. Iránymutatás-tervezetünkkel kiszámítható, koherens és működőképes keretet kívánunk nyújtani a visszaélésszerű magatartás értékeléséhez. Az iránymutatás-tervezet Ismerteti az uniós ítélkezési gyakorlatra vonatkozó értelmezésünket és a visszaélésekre vonatkozó szabályok végrehajtása során szerzett kiterjedt tapasztalatainkat. Felkérünk minden érdekelt felet arra, hogy ossza meg velünk véleményét” – idézi a Bizottság közleménye Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnököt.

Az érdekelt felek 2024. október 31-ig észrevételezhetik az iránymutatás tervezetét. További információk – többek között az észrevételek megtételének módjáról – itt találhatók. A Bizottság a kiszorításra irányuló visszaélésekről szóló iránymutatás tervezetét 2025 folyamán szándékozik véglegesíteni a nyilvános konzultáción beérkezett észrevételek alapján.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS