Elsősorban elrettentésnek szánja az EU a zsarolás elleni új „eszközt”

2023. 10. 03., 15:09

Az Európai Parlament kedden 578 szavazattal, 24 ellenszavazattal és 19 tartózkodás mellett elfogadta azt az új kereskedelempolitikai eszközt, amely konkrét intézkedések meghozatalára jogosítja fel az EU-t arra az esetre, ha egy harmadik ország gazdasági eszközökkel próbálná rákényszeríteni az EU-t vagy valamelyik tagállamát adott szakpolitikájának vagy álláspontjának megváltoztatására.

Az eszközhöz a legvégső esetben lehet folyamodni, és akkor is a nemzetközi jog adta kereteken belül. A kényszerítő intézkedések elleni eszköz az EU és a tagállamok szuverenitását védi egy olyan geopolitikai környezetben, amelyben az idegen hatalmak egyre gyakrabban használják fegyverként a kereskedelmet és a beruházásokat – olvasható az Európai parlament közleményében.

Az eszközt létrehozó rendelet szerint akkor beszélhetünk gazdasági kényszerítésről, ha egy nem uniós ország kereskedelmi vagy beruházási intézkedésekkel, illetve ilyeneket kilátásba helyezve megpróbál nyomást gyakorolni az EU-ra vagy egy tagállamára, hogy az egy adott kérdésben meghatározott módon döntsön. Az efféle kényszer veszélyezteti az EU stratégiai autonómiáját. A Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó egyezmény viszont nem szabályozza konkrétan az ilyen eseteket. A WTO vitarendezési mechanizmusa nem alkalmazható a gazdasági kényszerítésre, hacsak az nem sérti a WTO más szabályát is.

A  javaslat szerint a Bizottságnak négy hónap áll majd rendelkezésére, hogy a kényszerítés gyanúját kivizsgálja, megállapításai alapján pedig a Tanácsnak nyolc-tíz hete lesz arra, hogy minősített többséggel eldöntse, valóban kényszerítésről van-e szó. Az eszköz célja elsősorban, hogy párbeszéd útján meggyőzze az érintett ország hatóságait, hagyjanak fel a kényszerítéssel. Ha azonban ez nem sikerül, az EU többféle ellenintézkedés közül választhat a helyzet rendezésére. Ha bebizonyosodik a kényszerítő szándék, és ezt a tagállamok is megerősítik, a Bizottságnak hat hónap áll rendelkezésére, hogy felvázolja a megfelelő válaszintézkedést. E folyamatnak minden szakaszáról köteles tájékoztatni a Parlamentet és a Tanácsot.

A képviselők jónak látták a bizottsági javaslathoz képest növelni az eszköz visszatartó erejét, ezért javasolták, hogy a rendelet szövegébe kerüljenek bele a lehetséges válaszlépések. Ilyenek például az áruk és szolgáltatások kereskedelmére, a szellemi tulajdonjogokra és a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó korlátozások. Az EU emellett a közbeszerzési piacához és a tőkepiacához való hozzáférés korlátozásával is élhet, és engedélykötelessé teheti a piacán forgalmazni kívánt vegyi anyagokat és higiéniai termékeket. Végezetül a kényszerítést alkalmazó harmadik országot kizárhatja az uniós finanszírozású kutatási programokból.

Az új szabályok értelmében az EU „jóvátételt” követelhet a kényszerítést alkalmazó nem uniós országtól, a Bizottság pedig intézkedéseket hozhat e jóvátétel érvényesítésére.

Bernd Lange jelentéstevő, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Ez az eszköz lehetővé teszi a gyors reagálást a kényszerítő intézkedésekkel, a más országok által gyakorolt nyomással szemben. Világos határidőket és egyértelmű meghatározásokat vezettünk be, hogy mi a kényszerítő intézkedés, és hogyan kell rá reagálni. Most már az ellenintézkedések széles skálája áll rendelkezésünkre, és védekező eszközökkel töltöttük fel az eszköztárunkat. Miközben ennek a kényszerítés elleni eszköznek elrettentőnek kell lennie, szükség esetén képesek leszünk fellépni az Európai Unió szuverenitásának védelme érdekében is.”

Az Európai Bizottság 2021 decemberében javasolta a mechanizmust az Európai Parlament kérésére és válaszul az USA által a Trump-adminisztráció alatt gyakorolt gazdasági nyomásra, valamint az EU és Kína közötti számos konfrontációra.  Az új eszköz az elmúlt évek során bevezetett piacvédelmi eszközöket egészíti ki. Májusban a G7-ek vezetői bejelentették, hogy a gazdasági kényszerítés elleni fellépés érdekében koordinációs platformot hoznak létre, megerősítve ezzel az uniós kezdeményezést. A Tanács – várhatóan októberben – hivatalosan is elfogadja a rendeletet, amely ezután megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és húsz napra rá hatályba is lép.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 28., 15:15
Jól halad a Demján Sándor Program megvalósítása, őszre várhatóan minden tervezett forrás a gazdaságba kerül – tájékoztatott Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter jelezte: az egyes élelmiszertermékekre kihirdetett árrésstop várhatóan érvényben marad, és további termékcsoportokra is kiterjesztik.
2025. 04. 28., 16:05
Egyelőre a munkaerő-kölcsönző cégek többsége is úgy véli, hogy nehezebb a munkaerő-tervezés a jelenlegi szabályozási környezetben” – számolt be Jobtain és a VOSZ közös kutatásának eredményéről Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője, a VOSZ Minősített HR Szolgáltatók Szekciójának elnöke.
2025. 04. 28., 12:05
Négyzetméterenként is sokkal magasabb árakkal kell számolniuk azoknak, akik nagyobb, 80–120 négyzetméter alapterületű lakóingatlanokat keresnek. Ebben a méretkategóriában a hirdetési négyzetméterár átlagosan 14 százalékkal magasabb, mint az eggyel kisebb, 50–70 négyzetméteres alapterületű használt lakások körében – derül ki a zenga.hu elemzéséből.
2025. 04. 28., 09:25
Az év elején még mérsékelt optimizmussal tekintettünk előre, ám az elmúlt időszak friss makrogazdasági statisztikái és vámintézkedései új fényt vetnek az idei várakozásokra – összegezte a „jövőkép” változását Farkas Gábor, a PwC Magyarország cégtársa és Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója.
2025-04-28 18:10:00
2025 első negyedévében már alig érhető el újépítésű lakás 1 millió forint alatti négyzetméteráron – derül ki a Duna House legújabb ingatlanpiaci elemzésből. Ezzel új korszakba lépett a főváros ingatlanpiaca, amely a vásárlók lehetőségeit és döntési szempontjait is új irányba fogja terelni.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.