Elfogadta az Európai Tanács a gazdasági kényszerítéstől „elrettentő” jogszabályt

2023. 10. 24., 13:22

Az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el annak érdekében, hogy segítse az EU-t és tagállamait abban, hogy megvédjék magukat a harmadik országok által alkalmazott gazdasági kényszerítéssel szemben.

A kényszerítés elleni eszköz néven ismert új jogszabály célja, hogy elrettentésül szolgáljon az EU-t vagy tagállamait célba vevő harmadik országok számára. Az eszközt az EU arra fogja felhasználni, hogy párbeszéd keretében fellépjen a kereskedelemben és a beruházások terén alkalmazott kényszerítő intézkedések enyhítése és megszüntetése érdekében. Amennyiben a párbeszéd nem bizonyul járható útnak, az EU végső megoldásként ellenintézkedéseket fogadhat el, és például kereskedelmi korlátozásokat vezethet be megemelt vámok, illetve behozatali vagy kiviteli engedélyek formájában, valamint a szolgáltatások kereskedelmének, vagy a közvetlen külföldi befektetésekhez és a közbeszerzéshez való hozzáférésnek a korlátozása révén – olvasható a Tanács közleményében.

„Az új jogszabálynak köszönhetően az EU erősebb és szuverénebb kereskedelmi hatalommá fog válni, és megfelelőbben fel lesz vértezve arra, hogy elrettentse a harmadik országokat az EU-val és tagállamaival szembeni kereskedelmi kényszerítéstől, illetve szükség esetén fellépjen azzal szemben – mondta Héctor Gómez Hernández spanyol ipari, kereskedelmi és turisztikai miniszter

Mit tekintünk gazdasági kényszerítésnek?

Gazdasági kényszerítés akkor áll fenn, amikor egy harmadik ország kísérletet tesz arra, hogy egy adott döntés kikényszerítése céljából nyomást gyakoroljon az EU-ra vagy egy tagállamra azáltal, hogy a kereskedelmet vagy beruházást érintő intézkedéseket alkalmaz vele szemben, vagy ilyen intézkedéssel fenyeget.

A mechanizmus aktiválása

A Tanács a gazdasági kényszerítés tényének megállapítása révén jelentős mértékben részt fog venni a döntéshozatali folyamatban. Az Európai Bizottság végrehajtási hatásköröket kap majd az uniós válaszintézkedésekről szóló döntések meghozatala tekintetében, biztosítva ugyanakkor a tagállamok erőteljesebb bevonását e döntésekbe.

A gazdasági kényszerítés többféle gyakorlata is maga után vonhatja az eszköz aktiválását azokban a helyzetekben, amikor egy harmadik ország a kereskedelmet vagy beruházást érintő intézkedést alkalmaz, vagy ilyen intézkedés alkalmazásával fenyeget azért, hogy megakadályozza vagy elérje valamely meghatározott cselekménynek az Unió vagy egy tagállam általi megszüntetését, módosítását vagy elfogadását. Az eszköz aktiválásának mérlegelésekor az Unió figyelembe veszi majd az érdekelt felek hozzájárulásait, a vállalkozásokat pedig releváns információk benyújtására fogja ösztönözni.

A kényszerítés elleni eszköz és az eszköz keretében hozható intézkedések összhangban vannak az EU nemzetközi kötelezettségeivel, és teljes mértékben a nemzetközi jogon alapulnak – hangsúlyozza a Tanács közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS