Az egy évvel korábbi 21,9 százalék után 2022-ben elérte a 23,0 százalékot a megújuló energiaforrások részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban az Európai Unióban.
Az Eurostat közleménye emlékeztet: a megújuló energiaforrásokról szóló felülvizsgált irányelv az EU 2030-ra vonatkozó megújulóenergiaráta-célkitűzését 32 százalékról 42,5 százalékra módosította.
Az uniós országok közül Svédország vezet, ahol 2022-ben a bruttó végső energiafogyasztás közel kétharmada (66,0 százalék) megújuló energiaforrásokból származott. Svédország elsősorban a víz- és szélerőművekre, a szilárd és folyékony bioüzemanyagokra, valamint a hőszivattyúkra támaszkodik. A második helyen Finnország (47,9 százalék) áll, amely szintén víz- és szélerőművekkel, valamint szilárd bioüzemanyagokkal, a harmadikon Lettország (43,3 százalék), amely döntően vízerőművekkel biztosítja energiaellátását. Dánia (41,6 százalék) és Észtország (38,5 százalék) a megújuló energiaforrások legnagyobb részét szélből és szilárd bioüzemanyagokból nyerte. Portugália (34,7 százalék) szilárd bioüzemanyagokra, szélre, vízerőművekre és hőszivattyúkra támaszkodott, míg Ausztria (33,8 százalék) főként vízerőműveket és szilárd bioüzemanyagokat használt.
A megújuló energiaforrások legalacsonyabb arányát Írországban (13,1 százalék), Máltán (13,4 százalék), Belgiumban (13,8 százalék) és Luxemburgban (14,4 százalék) regisztrálták.
A 27 uniós tagállam közül 17 jelentett a 23,0 százalékos uniós átlag alatti arányt 2022-ben, köztük van Magyarország is, 15,19 százalékkal.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.