Egyszerűbb, intelligensebb és biztonságosabb lesz az európai vámunió

Egyszerűbb, intelligensebb és biztonságosabb lesz az európai vámunió
2023. 05. 17., 18:47

Javaslatokat terjesztett elő az Európai Bizottság az 1968-ban létrehozott vámunió eddigi legátfogóbb reformjára.

A javasolt intézkedések az uniós vámügy olyan világszínvonalú, adatközpontú jövőképét vetítik előre, amely jelentősen leegyszerűsíti a vámeljárásokat a vállalkozások, kiváltképp a legmegbízhatóbb gazdasági szereplők számára – olvasható a bizottság közleményében.

„A ma előterjesztett és régóta várt reform része az EU nyitott stratégiai autonómiáját megerősíteni hivatott tervünknek. A reform lehetővé fogja tenni az uniós vámhatóságok számára, hogy az EU-ba belépő áruk biztonságának és védelmének garanciája mellett hatékonyabban meg tudják védeni pénzügyi és gazdasági érdekeinket. Emellett egyszerűsíti a kereskedelmi eljárásokat, megkönnyítve valamennyi gazdasági szereplő számára, hogy üzleti tevékenységet folytassanak az EU-ban és az EU-n kívül. Az olyan globális kihívások, mint az éghajlatváltozás, az elektronikus és a tiltott kereskedelem globális választ, valamint korszerűbb és hatékonyabb vámeljárásokat igényelnek világszerte. Ezért a csomagunk keretében a Kereskedelmi Világszervezetet és a Vámigazgatások Világszervezetét is arra ösztönözzük, hogy tegyenek lépéseket ebbe az irányba” – mondta Valdis Dombrovskis ügyvezető alelnök.

„Az EU vámuniója az elmúlt 55 évben az uniós integráció központi eleme volt. A küszöbön álló új kihívásokra és fenyegetésekre tekintettel ma egy újabb eszközzel ruházzuk fel magunkat a kereskedelmi forgalom felgyorsítása és gazdasági fellendülésünk támogatása érdekében. Ez a széles körű reform csökkenteni fogja a vállalkozásokat terhelő bürokráciát és megfelelési költségeket, nagyobb átláthatóságot és biztonságot teremt az uniós polgárok számára az online vásárlások során, valamint egyszerűbb és innovatív hatósági eljárásokat vezet be” – mondta Paolo Gentiloni biztos.

Új partnerség a vállalkozásokkal

Az EU megreformált vámuniójában az EU-ba árut behozni kívánó vállalkozásoknak lehetőségük lesz arra, hogy a termékeikkel és az ellátási láncaikkal kapcsolatos minden információt egyetlen online környezetben rögzítsenek: az új uniós vámügyi adatközpontban. Ez az élvonalbeli technológia összegyűjti a vállalkozások által szolgáltatott adatokat, és – gépi tanulás, mesterséges intelligencia alkalmazása, illetve emberi beavatkozás eredményeként – teljes képet ad a hatóságok számára az ellátási láncokról és az áruk mozgásáról.

A vállalkozásoknak egyetlen portálon keresztül kell majd benyújtaniuk a vámügyi információkat, és több szállítmány esetében csak egyszer kell adatot szolgáltatniuk. Egyes olyan esetekben, amikor az üzleti folyamatok és az ellátási láncok teljes mértékben átláthatók, a legmegbízhatóbb, úgy nevezett „Trust and Check” (bizalmi alapon ellenőrzött) gazdasági szereplők tevőleges vámhatósági beavatkozás nélkül hozhatják forgalomba áruikat az EU-ban. A „Trust and Check” kategória bevezetése megerősíti a megbízható gazdasági szereplőkre vonatkozó, már meglévő engedélyezett gazdálkodói (AEO-) programot.

Ez a vállalkozásokkal létesítendő új partnerség világelső a maga nemében. Az uniós vállalkozásokat és kereskedelmet, valamint az EU nyitott stratégiai autonómiáját támogató hatékony új eszköz. Az uniós vámügyi adatközpont a biztonsági, védelmi, illetve csalás elleni követelmények veszélyeztetése nélkül teszi lehetővé az áruk minimális vámhatósági beavatkozás mellett történő behozatalát az EU-ba.

A javaslatok értelmében az azonnali előnyöket és egyszerűbb eljárást biztosító adatközpont 2028-ban nyílik meg az e-kereskedelmi szállítmányok tekintetében, majd 2032-től (önkéntes alapon) más szállítmányok importőrei is igénybe vehetik. A „Trust and Check” státusszal rendelkező gazdasági szereplők a székhelyük szerinti tagállam vámhatóságainál is lebonyolíthatnak majd minden importvámkezelést, függetlenül attól, hogy az áruk hol lépnek be az EU-ba. A 2035-ben esedékes felülvizsgálat fel fogja mérni, hogy ez a lehetőség kiterjeszthető-e valamennyi gazdasági szereplőre, amikor az adatközpont alkalmazása 2038-tól kötelezővé válik.

A vámellenőrzések intelligensebb megközelítése

A javasolt új rendszer lehetővé teszi a vámhatóságok számára, hogy átfogó képet alkossanak az EU-ba belépő áruk ellátási láncairól és előállítási folyamatairól. Valamennyi tagállam hozzá fog férni valós idejű adatokhoz, és képes lesz információkat gyűjteni annak érdekében, hogy gyorsabban, következetesebben és hatékonyabban tudjon reagálni a kockázatokra.

Az adatok elemzése és nyomon követése mesterséges intelligencia alkalmazásával történik, és ennek segítségével már azelőtt tudomást lehet szerezni az esetleges problémákról, hogy megkezdődne az áruk EU irányába történő szállítása. Ez lehetővé teszi az uniós vámhatóságok számára, hogy erőfeszítéseiket és erőforrásaikat olyan területekre összpontosítsák, ahol azokra a legnagyobb szükség van; e területek nevezetesen a következők: a nem biztonságos vagy illegális áruk Unióba való belépésének megakadályozása, és azoknak az egyre növekvő számú uniós jogszabályoknak az érvényesítése, amelyek tilalmat vezetnek be bizonyos, a közös uniós értékekkel ellentétes – például az éghajlatváltozással, az erdőirtással, illetve a kényszermunkával összefüggésbe hozható – árukra vonatkozóan, hogy csak néhány példát említsünk. Az új rendszer elősegíti továbbá a vámok és adók megfelelő beszedését, ami a nemzeti és az uniós költségvetések javát szolgálja.

Annak érdekében, hogy a tagállamok segítséget kapjanak a releváns kockázatok rangsorolásában, valamint az ellenőrzések és a vizsgálatok összehangolásában – különösen válság idején –, az információk és a szakértelem uniós szintű összevonását és értékelését az új uniós vámhatóság végzi majd az uniós vámügyi adatközponton keresztül szolgáltatott adatok alapján. Az új rendszer jelentősen javítani fogja a vám- és piacfelügyeleti hatóságok, valamint a bűnüldöző hatóságok közötti uniós és nemzeti szintű együttműködést, többek között a vámügyi adatközponton keresztül történő információmegosztás révén.

Az e-kereskedelem korszerűbb megközelítése

A ma előterjesztett reform kulcsfontosságú szereplővé lépteti elő az online platformokat annak biztosítását illetően, hogy az EU-ban online értékesített áruk valamennyi vámkötelezettségnek megfeleljenek. Ez jelentős újítást jelent a jelenlegi vámrendszerhez képest, amely az egyes fogyasztókra és fuvarozókra hárítja a felelősséget. A platformok feladata lesz annak biztosítása, hogy a vámokat és a héát (áfát) a vásárláskor fizessék meg, így a csomag megérkezésekor a fogyasztóknak többé nem kell szembesülniük rejtett díjakkal, illetve váratlan papírmunkával. Az online platformok hivatalos importőri státuszának köszönhetően az uniós fogyasztók biztosak lehetnek abban, hogy valamennyi vám meg lett fizetve, valamint hogy vásárlásaik biztonságosak és megfelelnek az uniós környezetvédelmi, biztonsági és etikai normáknak.

Ezzel egyidejűleg a reform megszünteti azt a jelenlegi küszöbértéket, amely szerint a 150 eurónál alacsonyabb értékű áruk vámmentesek, és amelyet a csalók jelentős mértékben kihasználnak. Jelenleg az EU-ba beérkező csomagok 65 százalékának értéke túl alacsony szinten kerül megállapításra a behozatali vámok elkerülése érdekében.

A reform leegyszerűsíti a vámok kiszámítását az EU-ba behozott leggyakoribb alacsony értékű áruk esetében is: a lehetséges vámkategóriák ezreit mindössze négyre csökkenti. Ez jelentősen megkönnyíti a kis csomagokra vonatkozó vámok kiszámítását, aminek köszönhetően a platformok és a vámhatóságok egyaránt hatékonyabban tudják majd kezelni az EU irányába megvalósuló évi egymilliárd e-kereskedelmi vásárlást. Emellett felszámolja a csalás lehetőségét is. Az új, testreszabott e-kereskedelmi rendszer várhatóan körülbelül évi 1 milliárd euró többletet eredményez a vámbevételekben.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS