„A szabadalmak jogosultjainak és felhasználóinak javát szolgáló, méltányos szabályok bevezetésére teszünk javaslatot, továbbá hatékony szellemitulajdon-jogi eszközöket bocsátunk a kkv-k rendelkezésére.”
A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakról és a szabadalmak válsághelyzetben való kényszerengedélyezéséről szóló rendeletjavaslatok, valamint a kiegészítő oltalmi tanúsítványokról szóló jogszabály felülvizsgálata átláthatóbb, hatékonyabb és időtálló szellemitulajdon-jogi keretet fognak létrehozni. A mai tudásalapú gazdaságban egyre fontosabbak az olyan immateriális eszközök, mint a márkák, a formatervezési minták, a szabadalmak és az adatok. A szellemi tulajdon a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje, mivel segíti a vállalkozásokat immateriális eszközeik értékteremtő felhasználásában. Azon ágazatok, amelyekben fokozott szerepe van a szellemitulajdon-jognak, a teljes GDP közel felét és az összes uniós export több mint 90 százalékát teszik ki. A 2017–2019-es időszakban az EU-n belüli kereskedelem közel 76 százalékát olyan iparágak generálták, amelyekben a szabadalmak nagy fontosságúak– olvasható az Európai Bizottság közleményében.
A javaslatok kiegészítik az egységes szabadalmi rendszert, amely június 1-jétől lép életbe. A javaslatok a szellemi tulajdonra vonatkozó nemzetközi és uniós jog meglévő rendelkezéseire és alapelveire építenek; az egyes javaslatok célja – hogy az egységes piac széttagoltságának felszámolása felé vezető lépés formájában, illetőleg a bürokrácia csökkentése és a hatékonyság növelése révén – hatékonyabbá tegyék a szabadalmi rendszert. Ez a szilárd szabadalmi keret lehetővé teszi a gazdasági szereplők és az illetékes hatóságok számára, hogy jobban védjék az innovációt, és egyúttal – még válsághelyzetekben is – biztosítsák a méltányos hozzáférést.
„A szabadalmak jogosultjainak és felhasználóinak javát szolgáló, méltányos szabályok bevezetésére teszünk javaslatot, továbbá hatékony szellemitulajdon-jogi eszközöket bocsátunk a kkv-k rendelkezésére. Ezzel lehetővé tesszük Európa kreatív és innovatív ipara számára, hogy megőrizze globális vezető szerepét és gyorsítsa az európai zöld és digitális átállást. A szabadalmakra vonatkozó kiegyensúlyozott, átlátható és egységes szabályok ugyanis nagyobb védelmet fognak biztosítani a vállalatoknak, melyek így sikeresen működhetnek az egységes piacon és azon kívül – üdvözölte a javaslatokat Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök.
„A szellemi tulajdon jelentős mértékben hozzájárul Európa ipari erejéhez. A szabadalmaztatott technológiáknak köszönhetően Európa ipara – a gépjárműipartól kezdve a dolgok internetéig – élen jár az innovációban. A z új javaslatokkal korszerűsítjük a szabvány-megfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakra vonatkozó jogi keretet, hogy az átláthatóbbá, kkv-barátabbá és a jövő gazdaságára felkészültebbé téve azt” – mondta Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos (képünkön).
Ezek a szabadalmi rendszert érintő kezdeményezések a következő területekkel foglalkoznak:
A szabvány-megfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak olyan technológiákat védenek, amelyek nélkülözhetetlenek egy, a szabványok kidolgozásáért felelős szervezet által elfogadott műszaki szabvány végrehajtásához. Ilyen szabványok például a konnektivitási (pl. 5G, Wi-Fi, Bluetooth, NFC) vagy a hang-/videotartalom tömörítésére és kitömörítésére vonatkozó szabványok.
Olyan termék előállításához, amely megfelel a szabványoknak, a vonatkozó „alapvető” szabadalmakat kell alkalmazni. Az ilyen egyedi szabadalmak által biztosított monopóliumot ellensúlyozza a szabvány-megfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak jogosultjainak azon kötelezettségvállalása, hogy e szabadalmakat tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes (FRAND) feltételek mellett licenciába adják, lehetővé téve a szabadalmak alkalmazói számára a piacra jutást.
A jelenlegi rendszert évek óta az átláthatóság és kiszámíthatóság hiánya, valamint hosszadalmas viták és perek jellemzik, amint azt a szabvány-megfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakról szóló 2017. évi bizottsági közlemény is elismerte. Az említett problémák kezelésére irányuló korábbi intézkedések, mint például az önszabályozás, nem bizonyultak hatékonynak. A szellemi tulajdonra vonatkozó 2020. évi cselekvési tervében a Bizottság hangsúlyozta, hogy „sokkal egyértelműbb és kiszámíthatóbb keretrendszerre van szükség, amely a peres eljárások helyett a jóhiszemű tárgyalásokat ösztönzi”.
A szabvány-megfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak (különösen a konnektivitási szabványok esetében) a „dolgok internetének” (IoT) terjedésével egyre szélesebb körben lesznek alkalmazhatók. Ezért az EU technológiai szuverenitása szempontjából kulcsfontosságú egy jól működő rendszer, mely egyszerre könnyíti meg a technológiákhoz való hozzáférést és jutalmazza az innovációt.
A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak hasznosításának engedélyezésére vonatkozó javasolt keret célja, hogy létrehozzon egy kiegyensúlyozott rendszer, amely globális etalon lehet az említett szabadalmak átláthatósága, a konfliktusok csökkentése és az engedélyekkel kapcsolatos tárgyalások hatékonysága tekintetében. Két fő célkitűzése:
A szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak hasznosításának engedélyezésére vonatkozóan javasolt kerete átláthatóbbá teszi a szóban forgó szabadalmak portfólióit és (ha több jogosult szabadalmairól van szó) az összesített jogdíjakat, valamint hatékonyabb eszközöket biztosít a felek számára tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes licencfeltételek megállapításához. A javaslat a következőkre vonatkozóan vezet be intézkedéseket: a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak nyilvántartása, adatbázisa és nélkülözhetetlenségének ellenőrzése; szakértői vélemények a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak összesített jogdíjáról; tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek meghatározása egyeztetés útján a költséges perek helyett; a kkv-kat támogató intézkedések; valamint egy kompetenciaközpont létrehozása az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalán (EUIPO) belül.
A javasolt rendelet a hatálybalépését követően közzétett valamennyi szabványra alkalmazandó lesz. A Bizottság azonban határozhat úgy, hogy bizonyos szabványokat, illetve alkalmazásokat vagy felhasználás eseteket kizár az összesített jogdíj megállapítására és a tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételekről való egyeztetésre irányuló eljárásból. Ez olyan eseteket fog érinteni, amikor a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak hasznosításának engedélyezése nem jár jelentős nehézségekkel a belső piac működésére nézve, valamint nem rontja annak hatékonyságát. Ezzel ellentétben a rendelet hatálya nem fog a hatálybalépése előtt közzétett szabványokra kiterjedni, hacsak a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak hasznosításának engedélyezése körüli hatékonysági hiányosságok konkrét piaci torzulásokat nem okoznak. Ilyen esetekben a Bizottság ezeket a szabványokat is a rendelet hatálya alá vonja.
A szabadalmak kényszerengedélyezése lehetővé teszi a kormányok számára, hogy a szabadalom jogosultjának hozzájárulása nélkül engedélyezzék a szabadalmaztatott találmány használatát. A gyártás fellendítésének preferált eszközei általában a gyártókkal kötött önkéntes licenciaszerződések, de amennyiben nem lehet önkéntes szerződéseket kötni vagy azok nem megfelelőek, a kényszerengedélyezés válság idején végső megoldásként hozzájárulhat a válság szempontjából releváns kulcsfontosságú termékekhez és technológiákhoz való hozzáférés biztosításához. Jelenleg 27 nemzeti kényszerengedélyezési rendszer működik annak ellenére, hogy számos értéklánc az egész EU-n átível. Ez jogbizonytalanság forrása lehet mind a jogosultak, mind a szellemitulajdon-jogok felhasználói számára.
Az új szabályok új, uniós szintű kényszerengedélyezési eszközt irányoznak elő, amely kiegészítené az uniós válságkezelési eszközöket, például az egységes piaci szükséghelyzeti eszközt, a HERA-rendeleteket és a csipekről szóló jogszabályt. A Covid19-válságot követően ezek az új szabályok megerősítik az Unió válságokkal szembeni ellenálló képességét azáltal, hogy – amennyiben nem köthetők önkéntes szerződések, vagy azok nem megfelelőek – biztosítják a kulcsfontosságú szabadalmaztatott termékekhez és technológiákhoz való hozzáférést válsághelyzetekben.
A kiegészítő oltalmi tanúsítvány (SPC) olyan szellemitulajdon-jog, amely a szabályozó hatóságok által engedélyezett emberi fogyasztásra szánt gyógyszerészeti termékekre, állatgyógyászati készítményekre vagy növényvédő szerekre vonatkozó szabadalmak időtartamát (legfeljebb öt évvel) meghosszabbítja. Célja az innováció ösztönzése, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása az érintett ágazatokban. A kiegészítő oltalmi tanúsítvány azonban csak nemzeti szinten biztosít oltalmat. Ennek következtében a jelenlegi rendszer fragmentált, ami bonyolult és költséges eljárásokhoz, valamint jogbizonytalansághoz vezet.
Ez a kezdeményezés egységes kiegészítő oltalmi tanúsítványt vezet be, mely kiegészíti az egységes hatályú európai szabadalmat. A kiegészítő oltalmi tanúsítvánnyal párhuzamosan egy központosított vizsgálati eljárás is bevezetésre kerül, amelyet az EUIPO hajt végre az uniós nemzeti szellemi tulajdoni hivatalokkal szoros együttműködésben. E rendszer keretében az egyes kérelmeket egyetlen vizsgálati eljárásnak vetik alá, amely – ha pozitív eredménnyel zárul – a kérelemben megjelölt mindegyik tagállam tekintetében nemzeti kiegészítő oltalmi tanúsítvány megadását eredményezi. Ugyanezzel az eljárással egységes kiegészítő oltalmi tanúsítvány is kiadható.
Az innováció további támogatása érdekében – a fenti javaslatokkal párhuzamosan – a 2023-as kkv-alap keretében most új, bónok igénylését lehetővé tevő szolgáltatások is elérhetővé válnak, melyek az európai szabadalmakra és az új növényfajtákra is kiterjednek. Ezek az új szolgáltatások lehetővé teszik a kkv-k számára, hogy szabadalom bejegyeztetése esetén költségeiket kérelmenként akár 1500 euróval, új nővényfajták bejegyeztetése esetén pedig akár 225 euróval csökkentsék.
Jeong Kwan szeptember 25-én 15:00-17:30 között tart előadást a templomi konyha művészetéről, az egészségmegőrzésről és szót ejt a fenntarthatóság fontosságáról is.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tudományos fórumán (virtuálisan) minden érdeklődő részt vehet.