E-hulladék: egyértelművé tette az Európai Tanács, hogy ki viseli a kezelési költségeket

2024. 03. 04., 17:10

Az Európai Tanács elfogadta az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (e-hulladékok) szóló uniós jogszabály módosításait. Ezek a berendezések a termékek széles körét foglalják magukban, köztük a számítógépeket, a hűtőszekrényeket és fotovoltaikus paneleket is.

A módosítások arra irányulnak, hogy az e-hulladékokról szóló irányelv összhangba kerüljön az Európai Unió Bíróságának 2022. évi ítéletével, amelyben a Bíróság részlegesen érvénytelennek nyilvánította az irányelvet, mivel az a kiterjesztett gyártói felelősséget indokolatlanul visszaható hatállyal alkalmazta a 2005. augusztus 13. és 2012. augusztus 13. között forgalomba hozott fotovoltaikus panelekből származó hulladékokra.

A módosítások egyértelművé teszik, hogy
– a 2012. augusztus 13. után forgalomba hozott fotovoltaikus panelekből származó hulladék kezelésének és ártalmatlanításának költségei az elektromos és elektronikai berendezések gyártóját terhelik;
– az irányelv hatálya alá 2018-ban felvett elektromos és elektronikai berendezésfajtákra vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségnek azokra az e-termékekre is vonatkoznia kell, amelyeket ezen időpont után hoztak forgalomba.

A módosítások egy felülvizsgálati záradékot is bevezetnek, amelynek értelmében a Bizottságnak legkésőbb 2026-ig értékelnie kell az irányelv felülvizsgálatának szükségességét – olvasható a Tanács közleményében.

A bizottsági javaslattól a nemzeti jogig

A Bizottság 2023. február 7-én elfogadta az e-hulladékokról szóló irányelv célzott módosítására irányuló javaslatát. Miután a társjogalkotók 2023 júniusában (a Tanács), illetve októberében (az Európai Parlament) elfogadták tárgyalási álláspontjukat, 2023 novemberében ideiglenes politikai megállapodásra jutottak. Az Európai Parlament 2024. február 6-án hivatalosan is megszavazta a megállapodást.

A Tanács szavazásával az elfogadás folyamata lezárult. A társjogalkotóknak most alá kell írniuk a módosítások szövegét. Ezt követően kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, majd a kihirdetést követő 20. napon hatályba lép. A tagállamoknak 18 hónap áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy a módosított irányelvet nemzeti jogukba átültessék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS