E-hulladék: egyértelművé tette az Európai Tanács, hogy ki viseli a kezelési költségeket

2024. 03. 04., 17:10

Az Európai Tanács elfogadta az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (e-hulladékok) szóló uniós jogszabály módosításait. Ezek a berendezések a termékek széles körét foglalják magukban, köztük a számítógépeket, a hűtőszekrényeket és fotovoltaikus paneleket is.

A módosítások arra irányulnak, hogy az e-hulladékokról szóló irányelv összhangba kerüljön az Európai Unió Bíróságának 2022. évi ítéletével, amelyben a Bíróság részlegesen érvénytelennek nyilvánította az irányelvet, mivel az a kiterjesztett gyártói felelősséget indokolatlanul visszaható hatállyal alkalmazta a 2005. augusztus 13. és 2012. augusztus 13. között forgalomba hozott fotovoltaikus panelekből származó hulladékokra.

A módosítások egyértelművé teszik, hogy
– a 2012. augusztus 13. után forgalomba hozott fotovoltaikus panelekből származó hulladék kezelésének és ártalmatlanításának költségei az elektromos és elektronikai berendezések gyártóját terhelik;
– az irányelv hatálya alá 2018-ban felvett elektromos és elektronikai berendezésfajtákra vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségnek azokra az e-termékekre is vonatkoznia kell, amelyeket ezen időpont után hoztak forgalomba.

A módosítások egy felülvizsgálati záradékot is bevezetnek, amelynek értelmében a Bizottságnak legkésőbb 2026-ig értékelnie kell az irányelv felülvizsgálatának szükségességét – olvasható a Tanács közleményében.

A bizottsági javaslattól a nemzeti jogig

A Bizottság 2023. február 7-én elfogadta az e-hulladékokról szóló irányelv célzott módosítására irányuló javaslatát. Miután a társjogalkotók 2023 júniusában (a Tanács), illetve októberében (az Európai Parlament) elfogadták tárgyalási álláspontjukat, 2023 novemberében ideiglenes politikai megállapodásra jutottak. Az Európai Parlament 2024. február 6-án hivatalosan is megszavazta a megállapodást.

A Tanács szavazásával az elfogadás folyamata lezárult. A társjogalkotóknak most alá kell írniuk a módosítások szövegét. Ezt követően kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, majd a kihirdetést követő 20. napon hatályba lép. A tagállamoknak 18 hónap áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy a módosított irányelvet nemzeti jogukba átültessék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS