Dinamikusan nő a biogazdálkodásra használt terület az EU-ban

2022. 02. 22., 17:19

14,7 millió hektárnyi területet használtak biogazdálkodásra az Európai Unióban 2020-ban, ez a teljes mezőgazdasági hasznosítású terület 9,1 százaléka – tájékoztatott az Eurostat.

A biogazdálkodásra használt terület 2012-ben még „csupán” 9,5 millió hektár volt, 8 év alatt így 56 százalékos volt a növekedés. 2012 és 2020 között a biogazdálkodással hasznosított mezőgazdasági terület aránya Lengyelország kivételével valamennyi uniós tagállamban növekedett, Horvátországban, Bulgáriában, Franciaországban és Magyarországon több mint duplájára. (A magyarországi ráta még így 7 százalék alatt volt 2020-ban.)

A biogazdálkodással hasznosított területek aránya Ausztriában (25 százalék), Észtországban (22 százalék) és Svédországban (20 százalék) volt a legnagyobb 2020-ban. Az ökológiai gazdálkodás előtt „a legkisebb tér” Írországban és Máltán nyílt, a biogazdálkodásra használt terület aránya összesen nyolc uniós tagállamban volt 5 százalék alatt.

Az unió egészét tekintve az ökológiai gazdálkodásra használt (vagy hamarosan arra alkalmassá váló) terület több mint fele négy tagállamban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Németországban helyezkedett el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS