Az augusztusi 10,1 százalék után szeptemberben 10,9 százalékos volt az átlagos infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.
Két tagállamban még mindig 8 százalék alatt járt a ráta az év kilencedik hónapjában: Franciaországban 6,2, Máltán 7,4 százalékos volt az éves szintű infláció.
A „dobogós helyeket” szeptemberben is a balti államok foglalták el: Észtországban 24,1, Litvániában 22,5, Lettországban 22,0 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban.
20 százalékot meghaladó inflációt ezeken túl csak Magyarországon regisztráltak: az EU-harmonizált ráta 20,7 százalék (a KSH súlyozása alapján „csak” 20,1 százalék) volt.
Az Eurózónában kétszámjegyű maradt az infláció, a 9,9 százalékos adat hajszállal, de kisebb, mint az Eurostat első, szeptember végi, 10,0 százalékos becslése.
A legnagyobb tagállamok közül Németországban 10,9, Olaszországban 9,4, Spanyolországban 9,0, Lengyelországban 15,7 százalékos volt az infláció szeptemberben.
A visegrádi négyek statisztikai hivatalai az uniós átlagnál magasabb inflációról számoltak be: Csehországban 17,8, Lengyelországban 15,7, Szlovákiában 13,6 százalékos volt szeptemberben az átlagos éves fogyasztóiár-emelkedés.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.