Bizonytalan munkafeltételek és mentális egészség – Uniós szintű lépések jöhetnek?

2023. 10. 10., 10:41

Az Európai Unió Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá a mentális egészség és a foglalkoztatás, ezen belül is elsősorban a bizonytalan foglalkoztatás közötti összefüggésekről.

„A bizonytalan munkafeltételek elleni küzdelem a munkahelyi pszichoszociális kockázatok kialakulásának egyik legjobb ellenszere. E következtetések jelentős lépést jelentenek a mentális egészség fontosságának elismerése, valamint a munkavállalók pszichológiai jóllétének aktív előmozdítása felé” – idézi a Tanács közleménye Yolanda Díaz Perezt, az unió soros elnökségét ellátó Spanyolország megbízott munkaügyi és a szociális gazdaságért felelős miniszterét.

A mentális egészség mind nemzetközi, mind pedig uniós szinten egyre komolyabb aggodalomra ad okot. Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjének egyik fenntartható fejlődési célja a munkavállalói jogok védelme, valamint a biztonságos és veszélytelen munkakörnyezet elősegítése minden munkavállaló számára.

2022-ben az Európai Unióban a munkavállalók 27 százaléka állította azt, hogy stressztől, depressziótól és szorongástól szenved. A Covid19-világjárvány következtében tovább nőtt bizonyos, a stresszhez és mentális zavarokhoz kötődő kockázati tényezőknek való kitettség.

A mentális egészség és a munka szorosan összekapcsolódik egymással. A mentális egészség fontos a munkaképesség és a termelékenység szempontjából, és fordítva, a munkahelyi pszichoszociális kockázatok negatív hatást gyakorolhatnak a mentális egészségre. Így különösen a bizonytalan foglalkoztatás, beleértve ebbe a rosszul fizetett és a védelmet nem biztosító foglalkoztatást is, zavarokhoz, például szorongáshoz és depresszióhoz vezethet.

Mindezt szem előtt tartva, valamint figyelembe véve az új munkavégzési formák megjelenését és megszilárdulását, a Tanács felkéri a tagállamokat, hogy többek között:
– mozdítsák elő a minőségi foglalkoztatásra irányuló politikákat a bizonytalanság leküzdése érdekében,
– erősítsék meg a munkahelyi mentális egészség megőrzését célzó állami rendszereket
mozdítsák elő a munkahelyi mentális egészséggel kapcsolatos kutatást,
– támogassák a mentális egészségügyi problémákkal küzdő munkavállalók felvételét, illetve visszailleszkedését, és
– támogassák az önálló vállalkozókat, valamint a kkv-kat a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzésében.

A Tanács emellett felkéri az Európai Bizottságot, hogy:
– gondolkodjon el egy, a munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezelésére irányuló, megfelelő politikán,
– megelőző intézkedésként vegye figyelembe a lecsatlakozáshoz való jogot, és
– ösztönözze a munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezelésére irányuló nemzeti kezdeményezések koordinációját

A Tanács továbbá felkéri a szociális partnereket, hogy folytassanak szociális párbeszédet a munkafeltételek javítása érdelében, valamint abból a célból, hogy felhívják a figyelmet a pszichológiai jóllét fontosságára.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS