Az uniós sereghajtók között a júniusi magyar építőipari adatok

Az uniós sereghajtók között a júniusi magyar építőipari adatok
2022. 08. 18., 11:57

A májusi 3,1 százalék után júniusban mindössze 0,6 százalékkal haladta meg az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbi szintet az Európai Unióban – jelentette az Eurostat.

Az unió statisztikai hivatalát tájékoztató tagállamok közül a legnagyobb éves szintű építőipari termelésnövekedésről Szlovénia (27,2 százalék), Lengyelország és Románia (mindkettő 5,9 százalék) számolt be. A legsúlyosabb visszaeséseket Spanyolországban (mínusz 10,4 százalék), Magyarországon (mínusz 8,1 százalék) és Ausztriában (mínusz 6,8 százalék) regisztrálták.

Az előző hónaphoz viszonyítva júniusban az unió egészében 1,2 százalékkal csökkent a termelés volumene (májusban még 0,1 százalékos növekedésről tájékoztatott az Eurostat). Az ismert adatok közül az 5,2 százalékos magyarországi visszaesés a legnagyobb, Szlovákiában 5,0, Ausztriában 4,8 százalékos volt „havi mínusz”. Májushoz viszonyítva csak Szlovéniában (1,7 százalék), Hollandiában (1 százalék) és Finnországban (0,2 százalék) nőtt a termelés.

A második negyedév egészében éves összevetésben 2,0 százalékkal nőtt az uniós építőipari termelés volumene, az első negyedévi 5,6 százalékos emelkedés után. Magyarországon gyenge június miatt a második negyedév éves szinten lényegében stagnálást (+0,1 százalék) hozott, ami jelentős lassulás az első negyedévi 17,5 százalékos növekedés után.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS