A Seychelle-szigetek is felkerült az EU „feketelistájára”

2023. 10. 18., 15:23

Az Európai Unió Tanácsa Antiguát és Barbudát, Belize-t, valamint a Seychelle-szigeteket is felvette az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékébe, a Brit Virgin-szigetek, Costa Rica és a Marshall-szigetek pedig kikerült onnan.

Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke olyan országokat, illetve területeket tartalmaz, amelyek vagy nem folytatnak konstruktív párbeszédet az EU-val az adóügyi kormányzásról, vagy nem teljesítették a szükséges reformok végrehajtására vonatkozó vállalásaikat. E reformoknak arra kell irányulniuk, hogy az adott országok és területek megfeleljenek a jó adóügyi kormányzás objektív kritériumainak, amelyek magukban foglalják az adózási átláthatóságot, a méltányos adóztatást, valamint azon nemzetközi normák végrehajtását, amelyek az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás megelőzését célozzák.

Az uniós jegyzékben a módosításokat követően 16 ország, illetve terület szerepel:

  • Amerikai Szamoa
  • Antigua és Barbuda
  • Anguilla
  • Bahama-szigetek
  • Belize
  • Fidzsi
  • Guam
  • Palau
  • Panama
  • Oroszország
  • Szamoa
  • Seychelle-szigetek
  • Trinidad és Tobago
  • Turks- és Caicos-szigetek
  • Amerikai Virgin-szigetek
  • Vanuatu

A Tanács sajnálattal állapítja meg, hogy ezek az országok és területek adózási ügyekben egyelőre nem működnek együtt, és felkéri őket, hogy az azonosított kérdések rendezése érdekében javítsák jogi keretüket – olvasható a testület közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS