„Az uniós költségvetés teljesítőképességének határához érkezett, aminek következtében újabb, akár sürgős kihívásokra már nem tud megfelelően reagálni.”
Az Európai Bizottság által június 20-án benyújtott javaslatok arra irányulnak, hogy célzottan megerősítsék néhány kiemelt fontosságú szakpolitikai terület költségvetését annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetés folytatni tudja a leglényegesebb célkitűzések megvalósítását.
Az Európai Unió számos példa nélküli és váratlan kihívással szembesült a többéves pénzügyi keret 2020-as elfogadása óta. Alig ért véget az elmúlt száz év egyik legsúlyosabb globális gazdasági válsága, amikor Oroszország brutális inváziót indított Ukrajna ellen, ami hatalmas humanitárius, gazdasági és költségvetési következményekkel járt.
A világjárvány után felgyorsult a migráció, ami megterheli a tagállamok befogadási és integrációs kapacitásait. Az új migrációs és menekültügyi paktum értelmében új feladatok hárulnak az Unióra és a tagállamokra, ami többletköltségekkel jár.
Az infláció és a kamatlábak meredek emelkedése hatást gyakorolt az uniós költségvetésre, többek között ugrásszerűen növekedtek a Next Generation EU finanszírozási költségei.
A globális ellátási láncok zavarait követően az EU azon dolgozik, hogy növelje nyitott stratégiai autonómiáját. A hosszú távú versenyképesség előmozdításához jelentős beruházásokat kell végrehajtani az Európa vezető szerepének szempontjából kulcsfontosságú technológiákba.
Az uniós költségvetés a jelenlegi korlátain belül erőteljes uniós választ adott, és ennek során felhasználta a beépített korlátozott rugalmassági mechanizmusait, valamint kiterjedt átprogramozásra került sor. E sokrétű kihívások kezelése miatt az uniós költségvetés teljesítőképességének határához érkezett, aminek következtében újabb, akár sürgős kihívásokra már nem tud megfelelően reagálni – olvasható az Európai Bizottság közleményben.
„Költségvetésünk kulcsfontosságú szakpolitikai eszköz az előttünk álló hatalmas kihívások kezelésére. A nyomás azonban fokozódik, ezért az uniós kiadások célzott megemelését javasoljuk, hogy stabil pénzügyi támogatást nyújtsunk Ukrajna számára, finanszírozzuk a migrációval kapcsolatos fellépésünket, valamint támogassuk a stratégiai iparágakba történő beruházásokat. Együtt erősebbek vagyunk – mondtaUrsula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
„Az uniós költségvetés fontos szerepet játszott a világjárványt követő uniós helyreállításban, valamint a zöld és a digitális transzformáció és a hosszú távú reziliencia támogatásában. Az EU az uniós költségvetéssel egyúttal pénzügyi értelemben is kifejezi az Ukrajnának szóló, feltétel nélküli támogatását. Az elmúlt évek számos kihívása kimerítette a költségvetés rugalmassági lehetőségeit és a jövőbeli válságokra való reagálási képességét. Ha ilyen célokra továbbra is igénybe szeretnénk venni, akkor most kell cselekednünk. A ma javasolt felülvizsgálat reális és célzott előrelépést jelent” – mondta Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos.
Ezenfelül bővülni fog az EU igazgatási kapacitása, hogy kezelni tudja a társjogalkotók döntései nyomán 2020 óta felmerült új feladatokat, valamint teljesítse az inflációhoz igazított szerződéses kötelezettségeket.
A Bizottság egy olyan célzott, integrált és rugalmas eszközt javasol Ukrajna 2027-ig történő támogatására, amelynek teljes pénzügyi kerete a 2024–2027-es időszakban 50 milliárd euró. Az éves összegek meghatározására Ukrajna szükségleteitől és a helyzet alakulásától függően kerül sor minden évben. Az eszköz stabil és kiszámítható finanszírozást nyújt egy olyan keretben, amely hozzájárul Ukrajna pénzügyeinek fenntarthatóságához, ugyanakkor biztosítja az uniós költségvetés védelmét.
Az Ukrajna-eszköz – amelyet az ukrán kormány által benyújtandó Ukrajna-terv támaszt alá – támogatni fogja az Ukrajna által annak érdekében teendő erőfeszítéseket, hogy fenntartsa makroszintű pénzügyi stabilitását, előmozdítsa a helyreállítást, valamint modernizálja az országot, ezzel párhuzamosan pedig végrehajtsa az uniós csatlakozáshoz szükséges kulcsfontosságú reformokat.
A finanszírozást hitelek és nem visszafizetendő támogatás (vissza nem térítendő támogatások és garanciák) formájában nyújtják. A hitelek és a vissza nem térítendő támogatások tényleges felosztásáról szintén évente döntenek majd.
A hiteltámogatást a pénzügyi piacokon történő hitelfelvétel finanszírozza majd, amelyet az uniós költségvetés mozgástere támogat. A nem visszafizetendő támogatás finanszírozása az uniós éves költségvetésen keresztül egy új speciális eszköz, az „Ukrajna-tartalék” keretében valósul meg, amely a többéves pénzügyi keret kiadási felső határait meghaladóan biztosítja a szükséges forrásokat.
Az Európa szomszédságában tapasztalható instabilitás egyre mélyül, és a harmadik országokban felmerülő humanitárius szükségletek növekednek. Annak érdekében, hogy az EU továbbra is kezelni tudja a belső és külső migrációs kihívásokat, és megerősítse az EU harmadik országokkal fenntartott partnerségeit, a Bizottság a következő célzott emeléseket javasolja az uniós költségvetésben:
Az Ursula von der Leyen elnök által az Unió helyzetéről szóló, 2022. szeptemberi beszédében bejelentettek szerint az uniós ipar versenyképességének támogatása érdekében a Bizottság javasolja a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) létrehozását, amely 160 milliárd euró összegű beruházást generál majd.
A STEP olyan meglévő programokra fog építeni, mint az InvestEU, az Innovációs Alap, a Horizont Európa, az Európai Védelmi Alap, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, „az EU az egészségért” program, a Digitális Európa program, valamint a kohéziós politikai alapok. Emellett olyan innovatív és dinamikus struktúra jön létre, amely a meglévő finanszírozást a STEP-projektekre irányítja, valamint felgyorsítja a végrehajtást azokon a területeken, amelyeket Európa vezető szerepe szempontjából kulcsfontosságúnak minősítettek.
A különböző programokat illetően a Bizottság azt javasolja, hogy egy úgynevezett szuverenitási pecsét odaítélésével javítsák a finanszírozáshoz való hozzáférést a különböző uniós finanszírozású eszközök között.
A kritikus digitális és mélytechnológiák, tiszta technológiák és biotechnológiák fejlesztésébe és gyártásába, valamint az ezek értékláncaiba való beruházások fellendítése érdekében a Bizottság továbbá 10 milliárd euró allokációját javasolja a következő célzott programokra: 3 milliárd eurót az InvestEU programra, 0,5 milliárd eurót a Horizont Európa programra, 5 milliárd eurót az Innovációs Alapra és 1,5 milliárd eurót az Európai Védelmi Alapra. A kohéziós politikai programokkal és az RRF-ösztönzőkkel együtt ezek a többletforrások mintegy 160 milliárd euró összegű beruházásra ösztönözhetik az európai vállalkozásokat az európai szuverenitást előmozdító projektekbe.
Végül a Bizottság egyablakos ügyintézési pontként egy új, célzott online szuverenitási portál létrehozását javasolja, amely a különböző uniós alapok által támogatott STEP-beruházásaikban támogatja a projektgazdákat és az uniós országokat.
A költségvetés javasolt módosításait, valamint a ma előterjesztett különböző jogalkotási javaslatokat az Európai Parlament és a Tanácsban az uniós tagállamok fogják megvitatni.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”