Megerősítené az uniós költségvetést az Európai Bizottság

2023. 06. 21., 12:21

„Az uniós költségvetés teljesítőképességének határához érkezett, aminek következtében újabb, akár sürgős kihívásokra már nem tud megfelelően reagálni.”

Az Európai Bizottság által június 20-án benyújtott javaslatok arra irányulnak, hogy célzottan megerősítsék néhány kiemelt fontosságú szakpolitikai terület költségvetését annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetés folytatni tudja a leglényegesebb célkitűzések megvalósítását.

„A nyomás fokozódik”

Az Európai Unió számos példa nélküli és váratlan kihívással szembesült a többéves pénzügyi keret 2020-as elfogadása óta. Alig ért véget az elmúlt száz év egyik legsúlyosabb globális gazdasági válsága, amikor Oroszország brutális inváziót indított Ukrajna ellen, ami hatalmas humanitárius, gazdasági és költségvetési következményekkel járt.

A világjárvány után felgyorsult a migráció, ami megterheli a tagállamok befogadási és integrációs kapacitásait. Az új migrációs és menekültügyi paktum értelmében új feladatok hárulnak az Unióra és a tagállamokra, ami többletköltségekkel jár.

Az infláció és a kamatlábak meredek emelkedése hatást gyakorolt az uniós költségvetésre, többek között ugrásszerűen növekedtek a Next Generation EU finanszírozási költségei.

A globális ellátási láncok zavarait követően az EU azon dolgozik, hogy növelje nyitott stratégiai autonómiáját. A hosszú távú versenyképesség előmozdításához jelentős beruházásokat kell végrehajtani az Európa vezető szerepének szempontjából kulcsfontosságú technológiákba.

Az uniós költségvetés a jelenlegi korlátain belül erőteljes uniós választ adott, és ennek során felhasználta a beépített korlátozott rugalmassági mechanizmusait, valamint kiterjedt átprogramozásra került sor. E sokrétű kihívások kezelése miatt az uniós költségvetés teljesítőképességének határához érkezett, aminek következtében újabb, akár sürgős kihívásokra már nem tud megfelelően reagálni – olvasható az Európai Bizottság közleményben.

„Költségvetésünk kulcsfontosságú szakpolitikai eszköz az előttünk álló hatalmas kihívások kezelésére. A nyomás azonban fokozódik, ezért az uniós kiadások célzott megemelését javasoljuk, hogy stabil pénzügyi támogatást nyújtsunk Ukrajna számára, finanszírozzuk a migrációval kapcsolatos fellépésünket, valamint támogassuk a stratégiai iparágakba történő beruházásokat. Együtt erősebbek vagyunk – mondtaUrsula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

„Az uniós költségvetés fontos szerepet játszott a világjárványt követő uniós helyreállításban, valamint a zöld és a digitális transzformáció és a hosszú távú reziliencia támogatásában. Az EU az uniós költségvetéssel egyúttal pénzügyi értelemben is kifejezi az Ukrajnának szóló, feltétel nélküli támogatását. Az elmúlt évek számos kihívása kimerítette a költségvetés rugalmassági lehetőségeit és a jövőbeli válságokra való reagálási képességét. Ha ilyen célokra továbbra is igénybe szeretnénk venni, akkor most kell cselekednünk. A ma javasolt felülvizsgálat reális és célzott előrelépést jelent” – mondta Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos.

A javaslatcsomag főbb elemei

  •  Az Ukrajna-eszköz, amely vissza nem térítendő támogatásokon, hiteleken és garanciákon alapul, és amelynek teljes pénzügyi kerete a 2024–2027-es időszakban 50 milliárd euró. Az eszköz célja Ukrajna azonnali szükségleteinek, helyreállításának és modernizálásának támogatása az uniós csatlakozás felé vezető útján.
  •  Az uniós költségvetés megerősítése 15 milliárd euróval, amelynek célja a migráció belső és külső dimenzióinak, valamint az Oroszország által Ukrajna ellen indított agressziós háború globális következményeiből eredő szükségleteknek a kezelése, továbbá a legfontosabb harmadik országokkal fenntartott partnerségek megerősítése.
  • A Stratégiai Technológiák Európai Platformja a kritikus technológiák – így a digitális és a mélytechnológiák, a tiszta technológiák és a biotechnológiák – terén Európa által betöltendő vezető szerep előmozdításához. A gyors és hatékony helyszíni alkalmazás érdekében a platform olyan meglévő eszközökre épül, azokat kiegészítve, mint az InvestEU, az Innovációs Alap, az Európai Innovációs Tanács és az Európai Védelmi Alap, ezzel párhuzamosan pedig új rugalmassági mechanizmusokat és ösztönzőket vezet be a kohéziós finanszírozás és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz tekintetében.
  • Hatékony mechanizmus a Next Generation EU finanszírozási költségeinek a kamatlábak hirtelen megemelkedése miatti növekedésének a kezelésére. Egy új speciális EURI-eszköz kizárólag a 2020-as eredeti előrejelzéseken felüli költségeket fedezi majd.

Ezenfelül bővülni fog az EU igazgatási kapacitása, hogy kezelni tudja a társjogalkotók döntései nyomán 2020 óta felmerült új feladatokat, valamint teljesítse az inflációhoz igazított szerződéses kötelezettségeket.

Hosszú távú támogatás Ukrajna számára

A Bizottság egy olyan célzott, integrált és rugalmas eszközt javasol Ukrajna 2027-ig történő támogatására, amelynek teljes pénzügyi kerete a 2024–2027-es időszakban 50 milliárd euró. Az éves összegek meghatározására Ukrajna szükségleteitől és a helyzet alakulásától függően kerül sor minden évben. Az eszköz stabil és kiszámítható finanszírozást nyújt egy olyan keretben, amely hozzájárul Ukrajna pénzügyeinek fenntarthatóságához, ugyanakkor biztosítja az uniós költségvetés védelmét.

Az Ukrajna-eszköz – amelyet az ukrán kormány által benyújtandó Ukrajna-terv támaszt alá – támogatni fogja az Ukrajna által annak érdekében teendő erőfeszítéseket, hogy fenntartsa makroszintű pénzügyi stabilitását, előmozdítsa a helyreállítást, valamint modernizálja az országot, ezzel párhuzamosan pedig végrehajtsa az uniós csatlakozáshoz szükséges kulcsfontosságú reformokat.

A finanszírozást hitelek és nem visszafizetendő támogatás (vissza nem térítendő támogatások és garanciák) formájában nyújtják. A hitelek és a vissza nem térítendő támogatások tényleges felosztásáról szintén évente döntenek majd.

A hiteltámogatást a pénzügyi piacokon történő hitelfelvétel finanszírozza majd, amelyet az uniós költségvetés mozgástere támogat. A nem visszafizetendő támogatás finanszírozása az uniós éves költségvetésen keresztül egy új speciális eszköz, az „Ukrajna-tartalék” keretében valósul meg, amely a többéves pénzügyi keret kiadási felső határait meghaladóan biztosítja a szükséges forrásokat.

A migráció szabályozása, a partnerségek megerősítése és a veszélyhelyzetek kezelése

Az Európa szomszédságában tapasztalható instabilitás egyre mélyül, és a harmadik országokban felmerülő humanitárius szükségletek növekednek. Annak érdekében, hogy az EU továbbra is kezelni tudja a belső és külső migrációs kihívásokat, és megerősítse az EU harmadik országokkal fenntartott partnerségeit, a Bizottság a következő célzott emeléseket javasolja az uniós költségvetésben:

  • A migráció szabályozásához és a határellenőrzéshez elegendő finanszírozás biztosítása, valamint az új migrációs paktum végrehajtása érdekében a Bizottság 2 milliárd euró összegű emelést javasol.
  • A fokozott gazdasági és geopolitikai instabilitásra való uniós reagálás lehetővé tétele érdekében a Bizottság a 6. fejezet (Szomszédság és a világ) felső határának 10,5 milliárd euróval történő megemelését javasolja.
  • A válságokra és természeti katasztrófákra való uniós reagálási képesség támogatása érdekében a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék nevű speciális eszköz keretét 2,5 milliárd euróval kell növelni.

A hosszú távú versenyképesség előmozdítása a Stratégiai Technológiák Európai Platformján (STEP) keresztül

Az Ursula von der Leyen elnök által az Unió helyzetéről szóló, 2022. szeptemberi beszédében bejelentettek szerint az uniós ipar versenyképességének támogatása érdekében a Bizottság javasolja a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) létrehozását, amely 160 milliárd euró összegű beruházást generál majd.

A STEP olyan meglévő programokra fog építeni, mint az InvestEU, az Innovációs Alap, a Horizont Európa, az Európai Védelmi Alap, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, „az EU az egészségért” program, a Digitális Európa program, valamint a kohéziós politikai alapok. Emellett olyan innovatív és dinamikus struktúra jön létre, amely a meglévő finanszírozást a STEP-projektekre irányítja, valamint felgyorsítja a végrehajtást azokon a területeken, amelyeket Európa vezető szerepe szempontjából kulcsfontosságúnak minősítettek.

A különböző programokat illetően a Bizottság azt javasolja, hogy egy úgynevezett szuverenitási pecsét odaítélésével javítsák a finanszírozáshoz való hozzáférést a különböző uniós finanszírozású eszközök között.

A kritikus digitális és mélytechnológiák, tiszta technológiák és biotechnológiák fejlesztésébe és gyártásába, valamint az ezek értékláncaiba való beruházások fellendítése érdekében a Bizottság továbbá 10 milliárd euró allokációját javasolja a következő célzott programokra: 3 milliárd eurót az InvestEU programra, 0,5 milliárd eurót a Horizont Európa programra, 5 milliárd eurót az Innovációs Alapra és 1,5 milliárd eurót az Európai Védelmi Alapra. A kohéziós politikai programokkal és az RRF-ösztönzőkkel együtt ezek a többletforrások mintegy 160 milliárd euró összegű beruházásra ösztönözhetik az európai vállalkozásokat az európai szuverenitást előmozdító projektekbe.

Végül a Bizottság egyablakos ügyintézési pontként egy új, célzott online szuverenitási portál létrehozását javasolja, amely a különböző uniós alapok által támogatott STEP-beruházásaikban támogatja a projektgazdákat és az uniós országokat.

A költségvetés javasolt módosításait, valamint a ma előterjesztett különböző jogalkotási javaslatokat az Európai Parlament és a Tanácsban az uniós tagállamok fogják megvitatni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS