A GDP és a foglalkoztatottság egyaránt nőtt az EU-ban 2022 végén

2023. 03. 08., 11:41

Az előző negyedévhez képest 0,1 százalékkal csökkent, éves összevetésben ugyanakkor 1,7 százalékkal nőtt a GDP az Európai Unióban 2022 utolsó negyedévében – jelentette az Eurostat.

2022. harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest 0,4 százalékos, 2021. harmadik negyedévéhez képest 2,6 százalékos volt a GDP-növekedés.

2022. IV. negyedévben (is) Írországban volt a legdinamikusabb az éves szintű GDP-növekedés (+13,1 százalék), Görögországban 5,2, Romániában 5,0, Máltán 4,7, Cipruson 4,5, Horvátországban 4,2 százalékos növekedést regisztráltak. Éves összevetésben csupán három tagállamban csökkent a GDP 2022 utolsó negyedévében: Észtországban 4,4, Litvániában 0,4, Svédországban 0,1 százalékkal. Magyarországon az uniós átlagtól (is) elmaradó, 0,8 százalékos GDP-növekedést mért a KSH.

2022 egészében az 3,5 százalékos volt a növekedés (a 2021. évi 5,4 százalék után). A szezonálisan kiigazított adatok alapján az Eurostat számítása szerint az unió GDP-je 2022 utolsó negyedévében 2,8 százalékkal volt nagyobb, mint (a COVID-járvány által még kevéssé sújtott) 2019. IV. negyedévben. Az USA-ban ugyanez a mutató 5,1 százalék – emlékeztet az Eurostat jelentése.

2022 negyedik negyedévében az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal, éves összevetésben 1,3 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság az EU-ban. A negyedév folyamán a foglalkoztatottak átlagos száma az Eurostat becslése szerint 214,6 millió fő volt, ez 2019 utolsó negyedévéhez viszonyítva 4,7 milliós növekedést jelent. Negyedév/negyedév alapon a legnagyobb mértékű, 1,6 százalékos növekedést Máltán regisztrálták, majd a 0,9 százalékos lengyel, és az egyaránt 0,7 százalékos észt, ciprusi és holland adatok követeznek.

2022 egészét tekintve az első becslés szerint a foglalkoztatás 2,0 százalékkal emelkedett az Európai Unióban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS