A GDP és a foglalkoztatottság egyaránt nőtt az EU-ban 2022 végén

2023. 03. 08., 11:41

Az előző negyedévhez képest 0,1 százalékkal csökkent, éves összevetésben ugyanakkor 1,7 százalékkal nőtt a GDP az Európai Unióban 2022 utolsó negyedévében – jelentette az Eurostat.

2022. harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest 0,4 százalékos, 2021. harmadik negyedévéhez képest 2,6 százalékos volt a GDP-növekedés.

2022. IV. negyedévben (is) Írországban volt a legdinamikusabb az éves szintű GDP-növekedés (+13,1 százalék), Görögországban 5,2, Romániában 5,0, Máltán 4,7, Cipruson 4,5, Horvátországban 4,2 százalékos növekedést regisztráltak. Éves összevetésben csupán három tagállamban csökkent a GDP 2022 utolsó negyedévében: Észtországban 4,4, Litvániában 0,4, Svédországban 0,1 százalékkal. Magyarországon az uniós átlagtól (is) elmaradó, 0,8 százalékos GDP-növekedést mért a KSH.

2022 egészében az 3,5 százalékos volt a növekedés (a 2021. évi 5,4 százalék után). A szezonálisan kiigazított adatok alapján az Eurostat számítása szerint az unió GDP-je 2022 utolsó negyedévében 2,8 százalékkal volt nagyobb, mint (a COVID-járvány által még kevéssé sújtott) 2019. IV. negyedévben. Az USA-ban ugyanez a mutató 5,1 százalék – emlékeztet az Eurostat jelentése.

2022 negyedik negyedévében az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal, éves összevetésben 1,3 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság az EU-ban. A negyedév folyamán a foglalkoztatottak átlagos száma az Eurostat becslése szerint 214,6 millió fő volt, ez 2019 utolsó negyedévéhez viszonyítva 4,7 milliós növekedést jelent. Negyedév/negyedév alapon a legnagyobb mértékű, 1,6 százalékos növekedést Máltán regisztrálták, majd a 0,9 százalékos lengyel, és az egyaránt 0,7 százalékos észt, ciprusi és holland adatok követeznek.

2022 egészét tekintve az első becslés szerint a foglalkoztatás 2,0 százalékkal emelkedett az Európai Unióban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS