5,9 százalékos volt az „uniós munkanélküliség” júniusban

2023. 08. 01., 11:10

2023 júniusában 5,9 százalék volt az átlagos munkanélküliségi ráta az EU-ban, ugyanakkora, mint májusban és 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban – tájékoztatott az Eurostat.

Az Eurostat becslése szerint 2023 júniusában 12,802 millió munkanélküli volt az EU-ban; a munkanélküliek száma 2023 májusához képest 2 ezerrel, 2022 júniusához képest 387 ezerrel csökkent. A nők munkanélküliségi rátája 6,1 százalék, a férfiaké 5,7 százalék volt, az előző havival megegyező.

A fiatal (25 év alatti) munkanélküliek száma 2023 júniusában 2,739 millió volt; ami 14,1 százalékos „ifjúsági munkanélküliségi rátát” jelent (májusban ez a mutató 14,0 százalék volt). A fiatal munkanélküliek száma egy hónap alatt 28 ezerrel nőtt, de így is 16 ezerrel elmarad a 2022. júniusitól.

A legalacsonyabb, 2,6 százalékos júniusi munkanélküliséggel Málta dicsekedhet, majd az egyaránt 2,7 százalékos cseh és lengyel ráta következik. Kétszámjegyű munkanélküliséget csak Spanyolországban (11,7 százalék) és Görögországban (11,1 százalék) regisztráltak.

Magyarország 3,9 százalékos mutatója kereken 2 százalékponttal volt az uniós átlag alatt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS