Fordított adózás

Itt találod az összes cikket a „fordított adózás” témában!

Milyen építőipari szolgáltatások tartoznak 2023. január 1-jétől a belföldi „fordított adózás” alá?

Milyen építőipari szolgáltatások tartoznak 2023. január 1-jétől a belföldi „fordított adózás” alá?

A legfontosabb tudnivalókat a Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztályának, valamint a NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályának szakértői foglalták össze.
2022. 06. 26., 10:35
2022. június 30-át követően is marad a fordított adózás a mezőgazdasági és acélipari termékekre, valamint az ÜHG-kibocsátási egységek értékesítésére vonatkozóan

Nem vesztik hatályukat 2022. július 1-jével Áfa tv. azon rendelkezései, amelyek jelenleg fordított adózást írnak elő a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági és acélipari termékkör értékesítése, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása esetén – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.

2021. 03. 08., 15:45
Megszűnik a fordított áfa a munkaerő-kölcsönzés szektorban

2021. április 1-jei hatállyal módosul az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 142. § (1) bekezdés c) pontja, aminek következtében a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatásoknak csak egy szűk köre esetében marad továbbra is alkalmazandó a fordított áfa.

2019. 07. 15., 12:02
Nincs áfa, nincs áfacsalás?

Elsőként Csehország számára kívánja lehetővé tenni az általános fordított adózás alkalmazását az Európai Bizottság 2019. június 21-én közzétett ajánlásában. Kérdés, hogy ennek milyen hatása lehet Magyarországra.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS