Kedvező adóváltozásokkal számolhatnak a vállalkozások és a gabonaágazat szereplői

2021. 11. 09., 11:30

A kormány továbbra is segíti az agrárszektort, hiszen 2022-ben és utána is érvényes marad a fordított adózás a gabonafélék esetében. Az áfaszabályok módosítására amiatt is szükség volt, hogy jelentősen bővülhessen a vállalkozásoknak nyújtott adóhivatali szolgáltatási repertoár. A cél ugyanis az, hogy az Európai Unió tagállamai közül néhány éven belül Magyarországon legyen a legkisebb az adó-adminisztráció – tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.

A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a legújabb adót érintő kormányrendelet kapcsán kiemelte, hogy a gabonaágazat minden piaci szereplőjének igényét kielégítve, jövőre is marad a fordított adózás.

Csaknem 10 évvel ezelőtt a magyar kormánynak sikerült elérnie Brüsszelben, hogy a gabona-kereskedők 2012. július 1-jétől fordítottan fizessék az áfát – emlékeztetett Izer Norbert. Az online gazdaságfehérítő magyar találmányok – mint például az online számla, a pénztárgép és az ekáer (elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer) – mellett a csalás elleni küzdelem egyik hatékony eszköze a fordított adózás - szögezte le az államtitkár. Felidézte, hogy rögtön a fordított adózás bevezetését követően, 2012. júliusában a gabonaszállítmányok forgalma több határszakasz közelében (például Ártánd, Csengersima) 70 százalékkal esett vissza.

Mindez jól szemlélteti a csalások nagyságrendjét és azt, hogy a tisztességes piaci szereplők mennyit nyerhettek eddig, és a fordított adózás meghosszabbítása révén mennyit nyernek majd a jövőben is - magyarázta.

A kormány célja az, hogy a családok, a lakosság után a vállalkozásokat is mentesítse a felesleges adó-bürokrácia alól - hangsúlyozta Izer Norbert. Mint mondta: 2017 óta az adóhivatal mintegy 5,5 millió magánszemélynek készíti el a bevallási tervezetet, 2022-ben pedig már a cégek esetében is jelentősen csökkenhet az adminisztráció. Így a kormány egyre közelebb kerül ahhoz a kitűzött céljához is, hogy az Európai Unióban a magyar vállalkozásoknak kelljen az egyik legkevesebb időt és legkisebb költséget fordítani az adóügyeikre - tette hozzá.

A kormány elvárása változatlan a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) szemben; a hatóság ügyfél-centrikus oldalának további erősítése annak érdekében, hogy a vállalkozásoknak is a lehető legprofesszionálisabb szolgáltatást nyújtsa, olyat, amely a vállalkozásoknak az egyszerűsítés mellett érdemi költségmegtakarítást is hoz – húzta alá az államtitkár.

A piaci szereplők zökkenőmentes átállása érdekében az e-áfa rendszerre vonatkozó jelenlegi szabályokat a most megjelent kormányrendelet felfüggeszti, így az áfabevallási tervezetek kiajánlása több lépcsőben valósul meg – ismertette Izer Norbert.

Elmondta, hogy a bevallások elkészítéséhez már most nagy segítséget nyújt az adóhivatal, hiszen a bevallás alapjául szolgáló legfontosabb adatokat már most is a vállalkozások rendelkezésére bocsátja. Az online pénztárgép és az online számla adatok letölthetősége jelentős könnyebbséget jelent a vállalkozásoknak, az adózók egyre gyakrabban élnek is ezzel a lehetőséggel.

A következő lépcső az áfabevallási-tervezetek NAV általi elkészítése lesz, amely az eredetileg tervezetthez képest lényegesen komplexebb szolgáltatást nyújthat majd az érintetteknek. Az adóhivatalnak a tervezet elkészítése mellett ugyanis olyan további szolgáltatásokat kell beépítenie a rendszerbe, amely a vállalkozások ügyviteli folyamatait is képes támogatni – magyarázta az államtitkár, megjegyezve, hogy ez a NAV-val szemben nemcsak a kormányzat, hanem az adószakma és a piaci szereplők elvárása is.

Nagy az igény a gép-gép kapcsolati kommunikáció erősítésére, az adóhivatalnál meglévő adatok gépi letöltésére, továbbá az online pénztárgépek naplóállományának lekérdezhetőségére. A legújabb fejlesztések megvalósulásával a jövőben az Európai Unió egyik leghatékonyabb és legsokoldalúbb szolgáltatását nyújthatja a vállalkozásoknak az adóhivatal.

A veszélyhelyzetre tekintettel egyes általános forgalmi adóval összefüggő szabályok megállapításáról szóló kormányrendelet a 2021. évi 201. számú Magyar Közlönyben érhető el. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS