Milyen építőipari szolgáltatások tartoznak 2023. január 1-jétől a belföldi „fordított adózás” alá?

2022. 12. 27., 10:18

A legfontosabb tudnivalókat a Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztályának, valamint a NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályának szakértői foglalták össze.

Hivatkozott jogszabályhelyek:
– Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 142. § (1) bekezdés b) pont, 357. § (1)-(3) bekezdés, valamint 
– Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény (Mód. tv.) 40. §, 50. §, valamint a 154. § (3) bekezdés.

A Mód. tv. 40. §-a és a 154. § (3) bekezdése értelmében 2023. január 1-jei hatállyal módosulnak az ún. belföldi „fordított adózás” alkalmazására vonatkozóan az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontjában előírt szabályok, ezáltal megváltozik a szolgáltatás-igénybevevői minőségben eljáró adóalanyok részére adófizetési kötelezettséget keletkeztető építési-szerelési, egyéb szerelési szolgáltatások köre.

A fenti módosítás eredményeként 2023. január 1-jétől a „fordított adózás” alá tartoznak azok az építési-szerelési, egyéb szerelési szolgáltatások, amelyek az ingatlanok bármely hatósági engedélyhez vagy bármely hatósághoz történő bejelentéshez kötött létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására, továbbá bontással történő megszüntetésére és rendeltetésének megváltoztatásra irányulnak (feltéve, hogy a „fordított adózásnak” az Áfa tv. 142. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott egyéb feltételei is fennállnak). 

Ez azt jelenti, hogy a „fordítottan adózó” építési-szerelési, egyéb szerelési szolgáltatások köre kibővül, mivel az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontjának 2022. december 31-éig hatályos rendelkezései alapján az építési-szerelési, egyéb szerelési szolgáltatások közül a „fordított adózást” kizárólag azokra az ügyletekre kell alkalmazni, amelyek keretében az építési-szerelési, egyéb szerelési munkákat az ingatlanok építési hatósági engedélyhez, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez, azaz építési (illetve bontási) tartalmú engedélyhez vagy bejelentéshez kötött létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása és bontással történő megszüntetése céljából végezték el.

Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása szempontjából a jövőben nem kell majd vizsgálni azt, hogy az adott ingatlanon végzett, annak létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló tevékenységhez kapcsolódó hatósági engedély, bejelentés építési (illetve bontási) tartalmú-e, mivel 2023. január 1-jétől minden hatósági engedély-köteles és hatósági bejelentésköteles (például örökségvédelmi engedély vagy bejelentés, rendeltetésmódosítási engedély, településképi bejelentési eljárás mellett végezhető) építési-szerelési, egyéb szerelési munka a „fordított adózás” alá fog tartozni akkor, ha az ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására, bontással történő megszüntetésére vagy rendeltetésének megváltoztatására irányul.

Külön kiemelendő, hogy a fordított adózás változatlan feltétele, hogy a munka építési-szerelési, egyéb szerelési jellegű legyen.

Az átmeneti szabály [Áfa tv. 357. § (1) és (2) bekezdése] szerint az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontját azon építési-szerelési, egyéb szerelési munkák esetében, amelyek 2023. január 1-jével kerülnek a hatálya alá, először akkor kell alkalmazni, ha

  • az Áfa tv. szerinti teljesítés időpont és
  • a fizetendő adó megállapítására vonatkozóan az Áfa tv. 60. § (1)-(3) bekezdésében előírt időpont

egyaránt 2022. december 31-ét követő napra esik.

Emellett az Áfa tv. 357. § (3) bekezdése előírja, hogy a 2023. január 1-jét megelőző előlegfizetéssel, ugyanakkor 2022. december 31-ét követő teljesítéssel megvalósuló azon szolgáltatások esetében, amelyek még nem tartoztak az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontjának 2022. december 31-éig hatályos szabályai alá, azonban 2023. január 1-jétől már az Áfa tv. 142. (1) bekezdés b) pontjának módosított rendelkezései alá tartoznak

  • a jóváírt, kézhez vett, illetve megszerzett előleg után az Áfa tv. 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően az ügyletet a saját nevében teljesítő adóalanynak,
  • az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után pedig a „fordított adózás” szerint a szolgáltatás igénybevevőjének

keletkezik áfafizetési kötelezettsége.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS