NN: sokat fejlődött a magyarok pénzügyi tudatossága a gazdasági kihívások hatására

2023. 09. 19., 20:19

Az elmúlt évek társadalmi-gazdasági kihívásai mindenki életére hatással vannak, de a fogyasztás visszafogása mellett egyre többen törekednek arra is, hogy tudatosabb megoldásokkal gondoskodjanak tartalékaik értékállóságáról. A lakosság jelentős része mozdult el a bankbetétek és a készpénz felől a befektetések felé – állapítja meg az NN Biztosító felmérésében.

Az Eurostat adatai szerint a magyar lakosság megtakarítási rátája 2023 elejére 19 százalékra nőtt a korábbi 9,6 százalékról. Ezzel az eredménnyel az európai uniós élmezőnyhöz tartozunk, egyedül Németország (20 százalék) áll jobban a megtakarításokat tekintve. A jelentős növekedés hátterében elsősorban az áll, hogy a magas infláció, a magas hozamkörnyezet és a forint árfolyamingadozásai gyakorlatilag rákényszerítették a lakosságot, hogy a fogyasztás csökkentésén túl tudatosabb döntéseket hozzanak és szofisztikáltabb megoldásokat válasszanak pénzügyeikben.

Újragombolt megtakarítások

Ezt mutatja, hogy a lakossági megtakarítások az egyszerű bankbetétek és a készpénz felől a különböző befektetéstípusok és öngondoskodási formák, azon belül pedig a devizaalapú konstrukciók felé fordultak az elmúlt hónapokban. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint

  • a lakosság folyószámlabetét- és készpénzállománya jelentősen, 9, illetve 4 százalékkal csökkent 2022 vége és 2023 közepe között. Ez aligha meglepő, hiszen a bankban tárolt pénz hozama minimális, az infláció pedig kétszámjegyű.
  • Az állampapírokban és befektetési jegyekben tárolt pénz összege ugyanezen idő alatt 14 és 20 százalékkal ugrott meg,
  • míg a piaci szolgáltatók által kínált életbiztosításokban tárolt pénzösszeg 4, az önkéntes nyugdíjpénztárak összértéke 7 százalékkal emelkedett.

A magas inflációs és hozamkörnyezet, a forint árfolyamingadozásai, valamint a bevezetett szocho intézkedések hatására hosszú évek után végre megindultak a lakossági megtakarítások a betétekből a megtakarítási, befektetési célokhoz jobban illeszkedő alternatívák felé.

A biztonság neve: euró

Nemcsak az inflációnak, de a forint árfolyamingadozásainak is ki vannak téve a magyar háztartások: a forint értékvesztése még fájdalmasabb, ha hosszú évek megtakarításairól van szó. E kockázat ellen egyre többen más devizában, például euróban tesznek félre. Az MNB adatai szerint 2021 második negyedévében a lakosság 368 milliárd forintnyi megtakarítást tartott euróban, 2023 ugyanezen időszakában pedig már 482 milliárd forintot. Ez az idő közben bekövetkezett árfolyamváltozást (350-ről 370 euró/forint) is figyelembe véve, euróban számolva 25 százalékos növekedést jelent.

Az euroizáció jelenségére – vagyis amikor egy ország lakói spontán módon kezdik használni az eurót a mindennapokban – és az euróalapú megtakarítások iránti fokozott igényre az NN Biztosító felmérése is rávilágít: a megkérdezettek 60 százaléka felelte azt, hogy nyugodtabb lenne, ha euróban tarthatná a megtakarításait.

Az euró szerepének növekedése pedig már a gyakorlatban is egyértelműen megmutatkozik: „az NN Biztosítónál az idei év első felében az új szerződések nem kevesebb mint fele már euróalapú termékre szól, szemben az egy évvel korábbi mintegy 30 százalékkal. Ennek eredményeként a társaság teljes portfóliójának immár közel harmadát az eurós termékeink adják, szemben a korábbi 25 százalék körüli szinttel” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-12 21:10:35
Csak a személyre szabott és élményalapú munkahelyek képesek hosszú távon megtartani az értékes munkaerőt – hangzott el a FIVOSZ hétfői HR-konferenciáján, ahol panelbeszélgetésen keresték a választ arra, hogy milyen az ideális munkahely 2024-ben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS