Az elmúlt évek társadalmi-gazdasági kihívásai mindenki életére hatással vannak, de a fogyasztás visszafogása mellett egyre többen törekednek arra is, hogy tudatosabb megoldásokkal gondoskodjanak tartalékaik értékállóságáról. A lakosság jelentős része mozdult el a bankbetétek és a készpénz felől a befektetések felé – állapítja meg az NN Biztosító felmérésében.
Az Eurostat adatai szerint a magyar lakosság megtakarítási rátája 2023 elejére 19 százalékra nőtt a korábbi 9,6 százalékról. Ezzel az eredménnyel az európai uniós élmezőnyhöz tartozunk, egyedül Németország (20 százalék) áll jobban a megtakarításokat tekintve. A jelentős növekedés hátterében elsősorban az áll, hogy a magas infláció, a magas hozamkörnyezet és a forint árfolyamingadozásai gyakorlatilag rákényszerítették a lakosságot, hogy a fogyasztás csökkentésén túl tudatosabb döntéseket hozzanak és szofisztikáltabb megoldásokat válasszanak pénzügyeikben.
Újragombolt megtakarítások
Ezt mutatja, hogy a lakossági megtakarítások az egyszerű bankbetétek és a készpénz felől a különböző befektetéstípusok és öngondoskodási formák, azon belül pedig a devizaalapú konstrukciók felé fordultak az elmúlt hónapokban. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint
A magas inflációs és hozamkörnyezet, a forint árfolyamingadozásai, valamint a bevezetett szocho intézkedések hatására hosszú évek után végre megindultak a lakossági megtakarítások a betétekből a megtakarítási, befektetési célokhoz jobban illeszkedő alternatívák felé.
A biztonság neve: euró
Nemcsak az inflációnak, de a forint árfolyamingadozásainak is ki vannak téve a magyar háztartások: a forint értékvesztése még fájdalmasabb, ha hosszú évek megtakarításairól van szó. E kockázat ellen egyre többen más devizában, például euróban tesznek félre. Az MNB adatai szerint 2021 második negyedévében a lakosság 368 milliárd forintnyi megtakarítást tartott euróban, 2023 ugyanezen időszakában pedig már 482 milliárd forintot. Ez az idő közben bekövetkezett árfolyamváltozást (350-ről 370 euró/forint) is figyelembe véve, euróban számolva 25 százalékos növekedést jelent.
Az euroizáció jelenségére – vagyis amikor egy ország lakói spontán módon kezdik használni az eurót a mindennapokban – és az euróalapú megtakarítások iránti fokozott igényre az NN Biztosító felmérése is rávilágít: a megkérdezettek 60 százaléka felelte azt, hogy nyugodtabb lenne, ha euróban tarthatná a megtakarításait.
Az euró szerepének növekedése pedig már a gyakorlatban is egyértelműen megmutatkozik: „az NN Biztosítónál az idei év első felében az új szerződések nem kevesebb mint fele már euróalapú termékre szól, szemben az egy évvel korábbi mintegy 30 százalékkal. Ennek eredményeként a társaság teljes portfóliójának immár közel harmadát az eurós termékeink adják, szemben a korábbi 25 százalék körüli szinttel” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.