Insura: tavaly csökkenni kezdett a lakásbiztosítások átlagdíja

2024. 01. 19., 19:10

Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint a tavaly megkötött lakásbiztosítási szerződések átlagdíja 48 700 forint volt, ami 8 százalékos csökkenést jelent a 2022-ben tapasztalt átlagos díjmértékhez képest.

Az átlagdíj csökkenésének elsődleges oka az volt, hogy a megszokottnál többen vizsgálták felül korábban megkötött lakásbiztosítási szerződéseiket, és váltottak olyan lakásbiztosításra, amely az adott vagy akár szélesebb fedezeti kört a korábbinál kedvezőbb áron nyújtja. A piaci aktivitás növekedése a biztosítókat is díjaik felülvizsgálatára, versenyképesebbé tételére ösztönözte.

A lakásbiztosítási átlagdíjak településtípusonként eltérő mértékűek voltak: a fővárosi ingatlanokat tavaly 45 500 forintos átlagos éves díj ellenében biztosították, a megyeszékhelyeken ez az összeg évi 40 ezer forint volt, míg az egyéb településeken 38 100 forint körül alakult az átlagos díjszint. A legolcsóbban a társasházak tulajdonosai szerződtek a biztosítókkal: ők átlagosan csupán 22 400 forintos éves díjat fizettek. A családi házak esetében ugyanakkor 51 800 forint volt a lakásbiztosítások átlagos mértéke.

Értékesítési csatornák szerint vizsgálva is eltérően alakulnak az átlagdíjak, amelyek mértéke tavaly is az online felületen kötött szerződések esetében volt a legalacsonyabb, 35 900 forint.

Gyorsan teret nyer az MFO

Örvendetes fejlemény, hogy az új lakásbiztosítási szerződések között egyre jelentősebb szerepet játszanak a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási (MFO) termékek. Az Insura.hu statisztikái azt mutatják, hogy a Magyar Nemzeti Bank standard követelményeinek megfelelő, egyszerűen összehasonlítható MFO biztosítások tavaly már az összes új lakásbiztosítási szerződés több mint 30 százalékát tették ki. Ez a változás is hozzájárult az átlagos éves díjcsökkenéshez, mivel a verseny hatására az értékesített MFO termékek átlagdíja immár jelentősen alatta marad a piacon elérhető, minősítés nélküli lakásbiztosításokénak.

2023-as lakásbiztosítási legek

Az Insura.hu statisztikáiban a legmagasabb éves lakásbiztosítási díj 320 ezer, a legalacsonyabb mindössze 4 ezer forint volt. A legnagyobb területű ingatlan nagysága közel 1000 négyzetméter volt, a legkisebb pedig 5 négyzetméter. A legidősebb online lakásbiztosítást kötő ügyfél életkora 84 év volt.

Népszerűek a kiegészítő biztosítások is

Tavaly a legnépszerűbb kiegészítő termékek a beázásból, a besurranó tolvajlásból, illetve a dugulásból fakadó károkat térítő szolgáltatások voltak, mindhárom termék megtalálható a megkötött szerződések egyharmadában. Szintén igen népszerű a családi balesetbiztosítás (28 százalék), illetve a különleges üvegkárok biztosítása (27 százalék).

Előrejelzés 2024-re

„A lakásbiztosítási piac kiemelt eseménye lesz a márciusi lakásbiztosítási kampány, amelynek során az ügyfelek a szerződésük évfordulójának időpontjától függetlenül is felmondhatják majd meglévő szerződésüket – hangsúlyozta dr. Kozma Gábor, az Insura vezérigazgatója. – Mindez tovább erősíti majd a már 2023-ban is aktívabbá vált piaci versenyt, melynek eredményeként éves szinten – a fedezeti kör bővülése mellett is - további 5-8 százalékkal mérséklődő lakásbiztosítási átlagdíjakra számíthatunk.”

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS