Ennyibe „kerülnek” a lakások a biztosítások alapján

2023. 02. 27., 11:13

Jelentős eltérés lehet a lakóingatlanok újjáépítési és a lakásbiztosításokban szereplő értéke között – derül ki a Netrisk összeállításából. A lakásbiztosítások alapján átlagosan 600 ezer forintba „kerül” egy négyzetméter, miközben számos nagyvárosban és Budapesten ennél jóval magasabbak az árak. Az alulbiztosítottság komoly problémát jelenthet egy káreseménynél.

2024-től a már megkötött lakásbiztosításokat nem csak a biztosítási évforduló előtt tudják az ügyfelek felmondani, hanem ezt minden év márciusában is megtehetik. Azaz egy plusz alkalmat kaptak a szerződések átnézésére és esetleg a váltásra. A lakásbiztosításokat pedig több szempontból is érdemes időről-időre felülvizsgálni – hívja fel a figyelmet a Netrisk.

Fontos az újjáépítési érték

Az egyik ilyen szempont, hogy milyen összegre van biztosítva az ingatlan és az ingóság. Az alulbiztosítottság ugyanis komoly kockázatot jelent: ha a biztosított ingatlan valódi, úgynevezett újjáépítési értéke meghaladja a biztosításban szereplő maximális összeget, akkor baj esetén ez jelentős, akár több millió forintos veszteséget is okozhat. Az újjáépítési érték ingatlan esetében azt jelenti, hogy mennyibe kerülne újjáépíteni azt, ingóság esetében pedig újravásárolni a kár során megsérült vagy megsemmisült vagyontárgyakat.

Alulbiztosítottságról van szó akkor, ha valakinek van lakásbiztosítása, de az ebben szereplő biztosítási összegek elmaradnak az ingatlan újjáépítési vagy az ingóságok újrabeszerzési értéktől. A lakásbiztosítások jelentős részénél pedig ez a helyzet.

Kevesebb mint 600 ezer

A Netrisk adatai szerint ugyanis a lakásbiztosítási szerződések 70 százalékánál négyzetméterenként 600 ezer forintnál alacsonyabb érték szerepel. Budapesti ingatlanok esetében például a lakásbiztosítást kötők 62 százaléka 400-600 ezer forint közötti összegre biztosította az ingatlanja egy négyzetméterét. Márpedig az újjáépítési összeg az ország számos régiójában, nagyvárosában ennél jóval magasabbak lehet.

„Mindez komoly kockázatot jelent egy jelentősebb lakásbiztosítási káreseménynél. A biztosítók ugyanis a szerződésben szereplő érték alapján fedezik a károkat. Fontos, hogy a lakásbiztosítások úgynevezett újjáépítési értékkel számolnak, vagyis azzal, hogy az eredeti vagy a korábbi állapotot mekkora összegből lehet visszaállítani” – mondta Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója.

Hozzátette: „Az építőiparban végbement drágulás, a munkaerőköltségek és az alapanyagok árának emelkedése miatt a korábbi évekhez képest jóval magasabb kiadást jelenthet egy káreseményt követő munka egy-egy ingatlanban.”

Tudatosabb ügyfelek

A Netrisk tapasztalatai szerint tavaly nagy volt a verseny az összehasonlító oldalon a biztosítók kötött. A megkötött lakásbiztosítások átlagos díja 2022-ben 34 500 forint volt, ami 10 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

„Mind az alulbiztosítottság, mind pedig az esetleges jelentős ráfordítással, a lakás értékének növekedését eredményező korszerűsítés miatt érdemes tehát rendszeresen megnézni a meglévő lakásbiztosítási szerződést. Annál is inkább, mert a nagyobb biztosítóknál a lakásbiztosítások túlnyomó része, 85 százaléka 3 évnél régebbi. A Netrisk ügyfeleinél azonban ennél jobb az eredmény, körükben 59 százalékos azoknak az aránya, akik 3 évnél régebben kötötték a lakásbiztosításukat” – mondta Besnyő Márton.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS