A COVID-19 járvány miatt bevezetett korlátozások digitális lépéskényszerbe hozták a biztosítási szektort: megváltozott az értékesítési környezet, meg kellett teremteni a távoli munkavégzés feltételeit. Ezzel párhuzamosan a fogyasztói szokások is módosultak, a fogyasztási kosár részben átalakult a vírus hatására. Pénzügyi szolgáltatások területén 3 hónap alatt közel másfél évnyi fejlődés zajlott le a szolgáltatók digitális készültségét tekintve. A díjbevételek csökkentek, a kárráfordítás mértéke azonban nagyobb mértékben esett, ami jelentősen hozzájárult a kiemelkedő második negyedéves eredményhez – áll a Deloitte legfrissebb elemzésében.
A Magyar Nemzeti Bank 2020 szeptemberében megjelentette a biztosítók üzleti teljesítményére vonatkozó második negyedéves beszámolóját. Az adatsorokat elemezve kiderül, hogyan vették a biztosító intézetek a koronavírus jelentette első akadályt.
Lassuló ütemű növekedés, turbulens második negyedév
A szerződésállomány változásának mértékét az újonnan létrejött és a megszűnt szerződések különbsége határozza meg. A második negyedév állománynövekedés tekintetében minden évben kiemelkedő időszaknak tekinthető, ez a trend azonban idén megtörni látszik: a nem életbiztosítási szerződések száma sokkal kisebb mértékben nőtt 2020 második negyedévében, mint a korábbi évek hasonló időszakaiban.
Emellett megfigyelhető, hogy az életbiztosítási szerződések második negyedéves állományváltozása 2017-et leszámítva minden évben pozitív volt, azonban 2020-ban itt is csökkenés tapasztalható.
Bár jelentősnek tűnik az állomány növekedési ütemének visszaesése 2020 második negyedévében az előző évek hasonló időszakai között, a jelenlegi teljes állományhoz viszonyítva (14,3 millió darab szerződés) a változás mértéke kevesebb, mint 1,2 százalék.
Mi történt 2020 második negyedévében?
Míg 2019 második negyedévében 4 ezer szerződéssel nőtt az életbiztosítási termékek állománya előző negyedévhez képest, idén a második negyedévben 11 ezerrel kevesebb volt az életbiztosítási szerződések száma, mint 2020 március végén. Ennek elsődleges oka, hogy a folyamatos díjfizetésű szerződések, ezen belül a nyugdíjbiztosítások száma kis mértékben csökkent 2020 második negyedévében, míg 2019 ugyanezen időszakában erőteljesen nőtt az előző negyedévhez képest.
A nem életbiztosítási termékeknél 147 ezer szerződéssel volt kevesebb az állomány növekménye, mint 2019 második negyedévében, amit az utasbiztosítás állomány erőteljes csökkenése, illetve a gépjármű felelősségbiztosítás (GFB) és lakossági vagyonbiztosítások növekedési ütemének visszaesése határozott meg.
„A korábbi időszakhoz képest kevesebb megkötött szerződés elsődlegesen a fogyasztói szokások változásával (például az utazások visszaesésével az utasbiztosítások száma csökkent), illetve a biztosítók üzletszerzési képességének esetleges mérséklődésével magyarázható a járvány okozta válságidőszak alatt. Emellett számolnunk kell azzal is, hogy emelkedhetett a megszűnt biztosítások aránya, szintén negatívan befolyásolva az állományváltozást. Az okokról teljes képet adatok hiányában csak a 2020 végi éves MNB riport alapján látni majd” – számolt be Gyuró László, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.
Stagnáló díjbevétel, jelentősen csökkenő kárráfordítás
A díjbevételek alakulása a fentiek alapján így összegezhető: stagnáló összbevétel, egyszeri díjas bevételek jelentős csökkenése, folyamatos díjú szerződésekből származó jövedelem emelkedése mindkét üzletág esetén. Érdemes a második negyedév teljesítményét ez esetben is az előző évek hasonló időszakához viszonyítva elemezni. Külön vizsgálva az egyszeri és folyamatos díjbevételeket megfigyelhető, hogy amíg az egyszeri díjas szerződések esetében az idei második negyedéves bevétel mindkét üzletágban (élet és nem élet) jelentősen csökkent 2019-hez képest, addig a folyamatos díjfizetésű biztosítások esetén növekedés volt tapasztalható (az állományi adatok tükrében itt érdemes lehet figyelembe venni a termékárak változásából fakadó hatást is).
A kárráfordítás mértéke az előző negyedévhez és a korábbi évek második negyedévéhez viszonyítva is jelentősen csökkent. A csökkenésért elsősorban a gépjárműbiztosításokhoz kapcsolódó károk visszaesése felel, ami összefüggésbe hozható a koronavírus első hulláma után lecsökkent lakossági autóhasználattal.
A megszolgált díjból származó bevételek ugyan csökkentek, a kárráfordítások azonban nagyobb mértékben estek, ami összességében növelte a biztosítástechnikai eredményt és hozzájárult a 24,9 milliárd forint adózott eredményhez 2020 második negyedévében. Ez ugyan 2,1 százalékkal kevesebb, mint az előző negyedévben elért eredmény, a korábbi évek negyedéves eredményével összevetve azonban kiemelkedően jónak számít.
A biztosítók az értékesítést érintő negatív hatás ellenére egyes üzletágakban és terméktípusoknál megőrizték üzletszerzési képességüket, és a nyugdíjbiztosítások, illetve nem élet ágban a folyamatos díjfizetésű biztosítások esetén növelték bevételüket, összességében 0,6 százalékos bővülést érve el. 2020 második negyedévét vizsgálva azonban látható, hogy a kárkifizetések csökkenése az, ami a negyedéves magas jövedelmezőséghez leginkább hozzájárult. A MABISZ tájékoztatása alapján pedig a kárráfordítás mértéke harmadik negyedévben az idei viharkárok következtében várhatóan magasabb lesz.
Összegzésként elmondható, hogy a biztosítók jól vették a COVID-19 okozta első akadályt, gyorsan alkalmazkodtak a megváltozott értékesítési környezethez. A vírus nemcsak az értékesítést befolyásolta, de a kárkifizetések mérséklése révén közvetve hozzájárult a jövedelmezőségi szint fenntartásához is.
„Nagyon fontos azonban, hogy az iparág szereplőinek a közeljövőben hatványozottan fókuszálnia kell a jövőálló, hatékony digitális értékesítési megoldások kialakítására, a nagyobb ügyfélélmény megteremtésére, ezzel javítva az üzletszerzést és növelve díjbevételeit. A szektor jövedelmezősége érdekében fontos a bevételi oldal stabilitása” – összegezte a helyzetet Szathmáry András, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.