Visszatértek a befektetők a budapesti ingatlanpiacra

2023. 11. 08., 14:10

A tavalyi kiemelkedő aktivitás után enyhébb lendülettel szerepeltek az ingatlanbefektetők idén. Országos szinten 5, a vidéki tranzakciókat vizsgálva 2 százalékpontos enyhülés tapasztalható 2022-höz képest a befektetési céllal vásárlók aktivitásában az idei első három negyedévben. Az ingatlanbefektetők 975 ezer forintos átlagos négyzetméteráron, 57 négyzetméteres lakásokat vásároltak a fővárosban, ami 56 millió forintos kiadást jelentett számukra a Duna House statisztikái alapján.

Felemás képet mutat a befektetői kedv alakulása a haza ingatlanpiacon. Országos tekintetben és a vidéki területeken fokozatos enyhülés tapasztalható, azonban a fővárosban új erőre kaptak a befektetési céllal vásárló ügyfelek.

„Befektetői oldalról kiugró aktivitást tapasztaltak az ingatlanközvetítő szakértői a tavalyi év során, ez a lendület azonban az idei évre országos viszonylatban kifulladt. A vásárlók motivációját tavaly az ország teljes területén zárult eladások 27 százalékban a befektetési szándék adta, idén az első három negyedév adatai alapján azonban ez az érték mindössze 22 százalék” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

„A fővárosban a második, ezzel ellentétben a vidéki területeken a harmadik negyedév tekinthető a leggyengébbnek: negyedéves átlagban mindössze 23 százalékos aktivitást mutatnak a megtakarításukat ingatlanba fektetők vidéken” – ismertette a szakértő.

A nem saját célra vásárló ügyfelek a fővároson kívüli területeken 2023 januárjában az idei év legmagasabb, 38 százalékos jelenléti aránya helyett idén szeptemberben 17 százalékponttal csekélyebb, 21 százalékos részvételt produkáltak.

Budapesten a második negyedéves mélypont után fordult a trend. A 2022 októberében tapasztalt 55 százalékos, rekordmértékű aktivitástól ugyan 14 százalékponttal még mindig elmaradva, de a 2023. szeptemberi tranzakciók adatai alapján ismét visszatérni látszik a befektetők vásárlási kedve a fővárosi ingatlanpiacon. A 41 százalékos befektetői jelenlét a Duna House Barométer adatai szerint a harmadik legerősebb hónapot jelenti idén Budapesten, ennél magasabb arányban januárban (42 százalék), illetve márciusban (43 százalék) szerepelt az eladások között ez a vevői kör.

A befektetési céllal szerződő vevők a fővárosi tranzakciók 13 százalékban VII. kerületi, átlagosan 51 négyzetméter alapterületű ingatlant választottak. Az átlagos négyzetméterár a kerületben több mint egymillió forint volt, ingatlanérték tekintetében pedig 53,5 millió forint kiadást jelentett átlagosan egy ilyen tranzakció a befektetők számára. A kedvező, 800 ezer forint/m2 árnak köszönhetően jelentős számban, a befektetői vásárlások 10 százalékban döntöttek az ügyfelek józsefvárosi lakások mellett.

A VIII. kerületben ingatlanba fektető ügyfelek közel 11,5 millió forinttal kedvezőbben, 42,1 millió forintért juthattak kiadásra alkalmas, 52 m2-es otthonhoz. Kedvelt lokációnak számított továbbá a XIII. kerület és Terézváros is, a befektetési céllal zárult vásárlások 9-9 százaléka tartozott ide. A legdrágábbnak a XIII. kerület számít az I. és II. kerület után, itt az 1,1 millió forintot is meghaladta az átlagos négyzetméterár, így egy 49 négyzetméteres ingatlan 55,5 millió forintos ráfordítást igényelt az új tulajdonos részéről. Terézvárosban a VII. kerületivel közel megegyező kiadást jelentett egy négyzetméter, mégis egy teljes szobával, 13 m2-rel nagyobb, vagyis 64 m2-es ingatlanokat választottak itt a befektetők, amiért közel 66 millió forintot adtak.

„Tévhit, hogy csak a külföldiek és a nagybefektetők számítanak a hazai ingatlanpiacon. Napjainkban kiemelt szerep jut az egylakásos befektetőknek és azon családi befektetőknek is, akik például gyermekük jövőbeni lakhatásáról szeretnének jó előre gondoskodni. Még mindig megéri lakásvásárlásra költeni, hiszen az évek során az ingatlanok értéke egyre nő, emellett pedig a folyamatos, rövid- vagy hosszútávú kiadásból származó bevétel kiszámíthatóságot biztosít a tulajdonosok számára” – tette hozzá Benedikt Károly.

A Duna House vevői motivációt vizsgáló felmérése szerint azon tranzakciók között, amelyeknél a befektetési célú vásárlást jelölte meg az ügyfél, négyzetméterár és végső vételár szempontjából is rekordernek számít az a II. kerületi, 140 négyzetméteres, újépítésű lakás, amelyért 350 millió forintot, vagyis 2,5 millió forintos négyzetméterárat fizetett a vevő. Nem lehetetlen azonban a kisebb megtakarítással rendelkezőknek sem részt szerezni az ingatlanpiaci tortából, hiszen a főváros külső kerületeiben akár 10 millió forint alatti összegből is lehet befektetésnek ideális lakást találni.

A legcsekélyebb összeget, 8 millió forintot befektetési céllal a fővárosban egy Soroksáron található, 20 négyzetméteres, jó állapotú garzonért fizetett az új tulajdonosa. A legalacsonyabb, 321 ezer forintos négyzetméterárat pedig egy jó állapotú, XX. kerületi, 70 négyzetméteres házért adott az ügyfél, aki így 22,5 millió forintot szánt ingatlanbefektetésre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS