Tavaly mérséklődött a külföldi állampolgárok jelenléte a magyar ingatlanpiacon. A 2022-es gazdasági és politikai események, az ingatlanárak visszafogott csökkenése és a megemelkedett energiaárak mind hatással voltak a magyar vásárlók mellett a külföldi befektetők aktivitására is, akik mindössze 2.524 esetben nyújtottak be ingatlanvásárlási kérelmet 2022-ben, ami 7 százalékos elmaradást jelez 2021-hez képest.
„Bár a hazai ingatlanpiac jelentős átalakuláson esett át 2022 során, az év végére mégsem jelentkezett számottevő árcsökkenés itthon. Az Eurostat adatai szerint az adatot közlő államok nagyobb részt az árak mérséklődéséről számoltak be 2022 IV. negyedévében, csupán Horvátországban és Romániában folytatódott a drágulás. Csehországban a magyarországival azonos, csekély, mindössze 2,2százalék-os mértékben csökkentek a lakásárak a III. negyedévhez képest”– mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
„A nagyobb mértékű árcsökkenés elmaradása és a 2022-es év gazdasági és politikai eseményei nem csak a magyarok, a külföldi állampolgárok ingatlanvásárlási hajlandóságát is befolyásolták. A pandémia évében tapasztalt mélypont után a 2021-es évben nőtt a külföldi befektetők aktivitása, azonban a tavalyi év történései ismételten visszavetették a más országokból érkezők vásárlási kedvét a statisztika alapján” – folytatta a szakértő.
A Duna House becslése alapján a tavaly átalakult ingatlanpiacon kevéssel több, mint 125.000 tranzakció realizálódott itthon, ebből 2.524 esetben nyújtottak be ingatlanszerzés iránti kérelmet az erre kötelezett külföldiek, ami a 2021-es adatokhoz képest 7százalék-os visszaesést jelent. Külföldiként külön kormányhivatali engedély szükséges egy magyarországi ingatlan megvásárlásához, amelyet az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani. Engedély nélkül kizárólag az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség tagállamai, valamint Svájc állampolgárai szerezhetnek ingatlant hazánkban.
A Miniszterelnökség által közzétett statisztika szerint az ingatlanszerzési kérelmek többsége, 73 százaléka fővárosi házra vagy lakásra vonatkozott. Bár még mindig a kínai nemzetiségű ingatlanvásárlók a legaktívabbak a magyar ingatlanpiacon, arányuk a 2021-es 36,3 százalékról 31,5 százalékra csökkent a tavalyi év során. A kínaiak körében a legkedveltebb befektetési terület a főváros, azon belül Angyalföld, valamint Erzsébetváros és a X. kerület volt tavaly. A háborúval érintett nemzetiségek közül mind az orosz, mind az ukrán vásárlók aránya emelkedett az előző év adataihoz képest, utóbbiaké közel 2,5 százalékkal, így az ukrán lett a negyedik legtöbb magyar ingatlant szerző népcsoport 2022-ben.
„Az előzetes várakozásokkal ellentétben a háború ellenére nem tűntek el az orosz befektetők sem az ingatlanpiacról, azonban továbbra is az ukránoknál magasabb arányban vannak jelen a szegmensben hazánkban, arányuk közel 1 százalékpontot nőtt 2021-hez mérten. Számukra továbbra is főként Hévíz, valamint a főváros XIII. kerülete volt vonzó ingatlanvásárlás céljából” – tette hozzá Benedikt Károly.
Az izraeli befektetők aránya szintén jelentős, 2 százalék feletti mértékben 7,41 százalékra emelkedett, az általuk lezárt tranzakciók közel fele a VI. kerületben történt. Számottevő, 5százalék feletti arányban szereztek ingatlant tavaly Magyarországon az Egyesült Királyság állampolgárai is, akik főként a IX. kerületi lakásokat preferálták. Az ügyletek közel 4,2 százalékban szereplő amerikaiak fő célpontja pedig a Pest vármegyei Sóskút volt.
Regionális szinten a fővárost Pest, majd Zala és Győr-Moson-Sopron vármegye követte a befektetési szempontból népszerű térségek listáján. A tulajdonszerzés 91 százalékban adásvétel útján történt, de volt példa ajándékozásra és cserére is. A beérkező kérelmek közül 40 esetben hozott elutasító határozatot a kormányhivatal.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.