Végéhez közelednek a tavaszi mezőgazdasági munkák

2022. 05. 16., 19:56

A tavaszi vetésterületek emelkedése bizakodásra adhat okot az idei évre nézve – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.

A vetések, a talajmunkák és a tápanyag-utánpótlás a szokásosnál hűvösebb időjárás ellenére is nagyobb csúszások nélkül elkészültek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2022. május 11-i jelentése szerint az összes lényeges tavaszi vetésű növény – kukorica, napraforgó, szója, tavaszi árpa, zab, cukorrépa, burgonya, borsó – vetése gyakorlatilag befejeződött. A vetések minden növényfajnál 90 százalék felett állnak, tehát napokon belül végezhetnek a gazdák a még fennmaradó területekkel.

A tavaszi vetésű növényfajok közül a szemes kukorica 1 millió 50 ezer hektáron, a napraforgó csaknem 700 ezer hektáron, a szója pedig 61 ezer hektáron kerülhet a földbe. Ezek a vetésterületek lényegesen magasabbak az elmúlt egy, illetve öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára – hangsúlyozta Nagy István.

Az őszi vetésű gabonák esetében az április végén-május elején lehullott csapadéknak köszönhetően javultak a kilátások, de a  növények megfelelő fejlődése érdekében további esőre lesz szükség a következő hetekben. A tavaly novembertől idén áprilisig uralkodó szárazság hatása az őszi vetésű állományok közül leginkább a repce esetében látható, amelynek idén a szokásosnál alacsonyabb a vetésterülete is.

Nagy István elmondta: a tavaszi munkák jelenlegi tempóját figyelembe véve megállapítható, hogy a termelők időben és megfelelő minőségben be tudták fejezni a tavaszi vetéseket, a logisztikai fennakadások ellenére az állományok tápanyag-utánpótlása is sikeresen megtörtént. A jelenleg elérhető információk alapján a 2022-es termés tekintetében ezidáig nem vetődött fel olyan körülmény, ami az eredményeket lényegesen veszélyeztetné. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS