Végéhez közelednek a tavaszi mezőgazdasági munkák

2022. 05. 16., 19:56

A tavaszi vetésterületek emelkedése bizakodásra adhat okot az idei évre nézve – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.

A vetések, a talajmunkák és a tápanyag-utánpótlás a szokásosnál hűvösebb időjárás ellenére is nagyobb csúszások nélkül elkészültek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2022. május 11-i jelentése szerint az összes lényeges tavaszi vetésű növény – kukorica, napraforgó, szója, tavaszi árpa, zab, cukorrépa, burgonya, borsó – vetése gyakorlatilag befejeződött. A vetések minden növényfajnál 90 százalék felett állnak, tehát napokon belül végezhetnek a gazdák a még fennmaradó területekkel.

A tavaszi vetésű növényfajok közül a szemes kukorica 1 millió 50 ezer hektáron, a napraforgó csaknem 700 ezer hektáron, a szója pedig 61 ezer hektáron kerülhet a földbe. Ezek a vetésterületek lényegesen magasabbak az elmúlt egy, illetve öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára – hangsúlyozta Nagy István.

Az őszi vetésű gabonák esetében az április végén-május elején lehullott csapadéknak köszönhetően javultak a kilátások, de a  növények megfelelő fejlődése érdekében további esőre lesz szükség a következő hetekben. A tavaly novembertől idén áprilisig uralkodó szárazság hatása az őszi vetésű állományok közül leginkább a repce esetében látható, amelynek idén a szokásosnál alacsonyabb a vetésterülete is.

Nagy István elmondta: a tavaszi munkák jelenlegi tempóját figyelembe véve megállapítható, hogy a termelők időben és megfelelő minőségben be tudták fejezni a tavaszi vetéseket, a logisztikai fennakadások ellenére az állományok tápanyag-utánpótlása is sikeresen megtörtént. A jelenleg elérhető információk alapján a 2022-es termés tekintetében ezidáig nem vetődött fel olyan körülmény, ami az eredményeket lényegesen veszélyeztetné. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS