Ütemesen emelkednek a távközlési szektor reklámköltései

2021. 03. 30., 16:45

A telekommunikációs termékekre és szolgáltatásokra fordított reklámkiadások már jövőre visszatérnek a 2019-es szintre – jósolja a Zenith.

Éves átlagban 4,5 százalékkal emelkedhet a távközlési reklámokra fordított összeg 2023-ig, így a piac akkorra tér magához a 8,7 százalékos tavalyi visszaesést követően – állapítja meg a most napvilágot látott Üzleti intelligencia – telekommunikáció elnevezésű előrejelzésében a Zenith, a Publicis Groupe Hungary tagügynöksége. Az ilyen célú kiadások a 2020-as 17,8 milliárd dollárról az idén 18,7 milliárdra emelkednek a jelentésben szereplő 12 kulcsfontosságú piacon, majd 2022-ben térünk vissza a pandémiát megelőző, 19,5 milliárdos szintre. (A jelentésben szereplő 12 piac Ausztrália, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, India, Kanada, Kína, Németország, Olaszország, Oroszország, Spanyolország és Svájc, amelyeken a globális reklámcélú ráfordítás 73 százaléka realizálódik. A távközlési szektorhoz olyan szolgáltatások és berendezések tartoznak, amelyek megkönnyítik a hanghívások és az adatok földi vonalakon, valamint mobilhálózatokon történő továbbítását.)

A készülékgyártókat és a kiskereskedőket az ösztönözheti arra, hogy saját maguk hirdessék az eszközöket, hogy a fogyasztók egyre inkább hajlandóak tőlük beszerezni a készülékeket, függetlenül a hálózati szolgáltatóiktól. Közben az utóbbiak új szolgáltatásokkal és drágább adatcsomagokkal igyekeznek majd megtéríteni az 5G frekvenciahasználati díjakba és az infrastruktúrába invesztált összegeket. Ezek eredőjeként a távközlés reklámköltései egészséges növekedést mutathatnak az elkövetkező három évben: a Zenith előrejelzése szerint az idén 4,7, jövőre 4,4, 2023-ban pedig 4,3 százalék lesz a bővülés éves üteme.

A releváns fogyasztók a digitális platformokon érhetők el

Az önmaguk megkülönböztetésére törekvő telekommunikációs márkák lényegesen többet költenek televíziós és rádiós reklámra, mint az átlag: 2020-ban költségvetésük 42 százalékát fordították erre, szemben az átlagos brandekre jellemző 30 százalékkal. Ahogyan azonban a közönség az online platformokra vándorol, nekik is ezekre kell összpontosítaniuk, ráadásul be kell hozniuk a tavaly még jellemző lemaradást: 2020-ban költségvetésük 49 százalékát szánták a digitális csatornákra, miközben az átlagos hirdető 56 százalékot.

„Az életünk számos aspektusa már a világjárvány első hulláma alatt áthelyeződött a digitális térbe. Ez, továbbá az 5G egyre rohamosabb tempójú elterjedése a telekommunikációs márkákra irányítja a reflektorfényt, amelyek 2019 és 2023 között átlagosan évi 5 százalékkal növelhetik digitális reklámkiadásaikat” – utalt az előrejelzésre Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary médiaügynökségekért felelős vezetője. A szakember úgy vélte, ezzel az ütemmel a távközlési szektor 2023-ra érheti el az 54 százalékos digitális arányt, miközben a televízióra és rádióra fordított kiadásait visszafogja. A Zenith előrejelzése szerint a televíziós költésekben éves átlagban 2 százalékos lehet a csökkenés (miközben az összes kategóriában 3,5 százalékos mínuszra számítanak), a rádiós reklámokban pedig 2,8 százalék, szemben a piac egészére érvényes 4,1 százalékos visszaeséssel.

Magyarországon is teret veszít a televízió

Itthon 14 százalékos visszaesést mutatott tavaly a telekommunikációs szektor teljes reklámköltése a 2019-es évhez képest a Kantar Media mérései és becslései alapján. A televízióban elköltött összegek 9, a digitális platformokra szántak 3 százalékkal mérséklődtek. Utóbbit a Kantar szerint érdemes fenntartással kezelni, valószínűsíthető ugyanis, hogy a globális platformokon elköltött summák jelentősebb mértékben nőttek, ám ezek nem jelennek meg a hazai mérésekben. Márpedig a hazai vonatkozású teljes digitális reklámköltés több mint fele, 57 százaléka globális platformokra vándorolt az IAB 2019-es adatai alapján, és ez az arány jó eséllyel tovább nőtt tavaly. Miközben a rádióra fordított szektorális kiadásokban enyhe csökkenést figyelhettünk meg, a napilapok iránti érdeklődés robbanásszerűen nőtt: 300 százalékkal bővültek a költések, miközben a magazinokra fordított összegek, ha keveset is, de mérséklődtek. A lezárások és a COVID-19 egyéb hatásai miatt a közterületi reklámok is visszaestek: a csökkenés mértéke közel 40 százalékos volt éves szinten.

India és Oroszország viszik a hátukon a növekedést

A Zenith kutatói a legdinamikusabb bővülésre az indiai piacon számítanak, itt 2020 és 2023 között éves szinten 11 százalékkal nőhet a távközlési hirdetésekre fordított összeg. Az ok az alacsony okostelefon-penetráció: az eMarketer adatai szerint a lakosság csupán 31 százaléka rendelkezik ilyen eszközzel, ez az arány azonban gyorsan nőhet az olcsó okostelefonok megjelenésével. Szintén egyre elterjedtebbek ezek az eszközök az 57 százalékos penetrációról induló Oroszországban. Itt az előrejelzések szerint éves szinte 8 százalékkal emelkedik a telekommunikációs reklámköltés 2023-ig, míg a jelentés többi piacán évente 3 és 6 százalék közötti ütem várható.

A távközlési piacot az 5G szolgáltatások szélesebb körű bevezetése is alaposan átrendezi majd. Ezzel a mobilszolgáltatók a vezetékes szélessávval versengő ajánlatokra lesznek képesek, amelyek Horváth Rita szerint főleg az elérhető adattartalom tekintetében nyitnak új fejezetet a piacon – ez pedig a teljes szektor reklámköltéseinek is további lendületet adhat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.