A Duna House szakértői utánajártak, mi jelenti ma az igazi luxust a hazai ingatlanpiacon.
A pandémia ideje alatt jelentősen megugrott az igény a saját kerttel és medencével ellátott családi házakra, ezzel együtt egyre gyakoribbá vált, hogy a tulajdonosok ingatlanjaikban a drágább, de tartósabb, épített medence telepítése mellett tették le voksukat. Ennek köszönhetően megemelkedett a medencés otthonok száma, azonban ez a jelenlegi ingatlankínálaton kevésbé érezhető. A Duna House országos lakóingatlan-kínálatának 71 százaléka családi ház, az aktuálisan hirdetett házak között pedig még a fél százalékot sem éri el az épített, beltéri vagy kültéri medencével rendelkező házak aránya.
Amennyire csekélyszámú a választék, annyira széles skálán mozognak vételár szempontjából a medencés ingatlanok: az érdeklődők egészen a főváros déli agglomerációjában található, 87,9 millió forintért hirdetett, műszaki és esztétikai korszerűsítésen átesett, 100 négyzetméteres élettérrel rendelkező családi háztól, a part közeli, 10 szobás, 420 millió forintos balatoni luxusházon át, egészen a milliárdos összeg felett kínált, budai, minimál stílusú, panorámás prémiumvilláig terjedő kínálatból szemezgethetnek. A felsorolt ingatlanokban közös, hogy medencével rendelkeznek, azonban ettől függetlenül még nem feltétlenül sorolhatóak egytől egyig a prémium kategóriába. „Az elmúlt években a pandémia és az energiaválság is merőben befolyásolta az ingatlanvásárlók preferenciáit. A medencék a járványidőszak alatt a biztonságos fürdőzés lehetőségét, míg az energiaválság óta inkább a tetemes energiaigényt testesítik meg. Szakértőink tapasztalata alapján a megújult lendülettel teljesítő, 2024-es ingatlanpiacon a nyári hőség ellenére sem a normál, sem a prémium ingatlanok piacán nem elvárás a vevők részéről a meglévő, épített medence – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. A DH Prime, a Duna House cégcsoport prémium ingatlanokkal foglalkozó üzletágának szakértői szerint inkább a minőség az, ami az érdeklődők szemében igazán prémiumkategóriássá tesz egy ingatlant. „Új trend köszöntött be a prémium ingatlanok piacán. Az ideális lokáció, a panorámás környezet természetesen továbbra is elsődleges vevői preferencia, de a valóban magas minőségű alapanyagok, szaniterek, burkolatok felhasználása, a modern műszaki megoldások alkalmazása és az energiahatékonyság mellett az új alapelvárás a korszerűség lett.” Nem csak a luxusotthonoknál, már a középkategóriás ingatlanok esetén is a valódi minőségre irányul a vevői kereslet. Klíma helyett a mennyezethűtés, a hőszivattyús fűtés-, valamint a beépített szellőzőrendszerek megléte már alapelvárás ahhoz, hogy egy ingatlant újszerűnek, korszerűnek, esetleg luxusnak tartsanak a vevők. Ennek köszönhetően, ami az árazást illeti, a kicsit régebbi, jó minőségű, de elavultabb gépészettel rendelkező, korábban kérdés nélkül luxuskategóriába sorolandó ingatlanok és a mai kor elvárásainak megfelelően megépített, prime ingatlanok között határozottan nyílik az olló.
Nem csak a keresleten, a megvalósult tranzakciókon is érezhető a luxus iránti igény. A Duna House első féléves értékesítési adatai szerint idén duplaannyi ingatlan talált tulajdonosra 150 millió forintos ingatlanérték felett, mint 2023 első felében. A valóban korszerű luxusingatlanokat keresők körében kedvelt II., XII., valamint a XI. kerület népszerű, sasadi területein egyre általánosabb a 2–3 millió forint körüli négyzetméterár, valamint egyre több olyan kiemelt, magas minőséget képviselő újépítésű projekt épül az említett lokáción belül, amelyért akár a 3–4 millió forintos négyzetméterenkénti összeget sem sajnálják a vevők. A vásárlók döntése során fontos az első benyomás, a megfelelő paraméterekkel rendelkező, magas minőségű, aktuális piaci körülményeknek megfelelően árazott prémium otthonok a slágerkörnyékeken pedig akár hat hónap alatt is új tulajdonosra találhatnak.
Idei legnagyobb vörösborélményem nem valami flancos és drága nagybor, hanem a Mumus.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.