„Új trend köszöntött be a prémium ingatlanok piacán”

2024. 08. 04., 13:20

A Duna House szakértői utánajártak, mi jelenti ma az igazi luxust a hazai ingatlanpiacon.

A pandémia ideje alatt jelentősen megugrott az igény a saját kerttel és medencével ellátott családi házakra, ezzel együtt egyre gyakoribbá vált, hogy a tulajdonosok ingatlanjaikban a drágább, de tartósabb, épített medence telepítése mellett tették le voksukat. Ennek köszönhetően megemelkedett a medencés otthonok száma, azonban ez a jelenlegi ingatlankínálaton kevésbé érezhető. A Duna House országos lakóingatlan-kínálatának 71 százaléka családi ház, az aktuálisan hirdetett házak között pedig még a fél százalékot sem éri el az épített, beltéri vagy kültéri medencével rendelkező házak aránya.

Amennyire csekélyszámú a választék, annyira széles skálán mozognak vételár szempontjából a medencés ingatlanok: az érdeklődők egészen a főváros déli agglomerációjában található, 87,9 millió forintért hirdetett, műszaki és esztétikai korszerűsítésen átesett, 100 négyzetméteres élettérrel rendelkező családi háztól, a part közeli, 10 szobás, 420 millió forintos balatoni luxusházon át, egészen a milliárdos összeg felett kínált, budai, minimál stílusú, panorámás prémiumvilláig terjedő kínálatból szemezgethetnek. A felsorolt ingatlanokban közös, hogy medencével rendelkeznek, azonban ettől függetlenül még nem feltétlenül sorolhatóak egytől egyig a prémium kategóriába. „Az elmúlt években a pandémia és az energiaválság is merőben befolyásolta az ingatlanvásárlók preferenciáit. A medencék a járványidőszak alatt a biztonságos fürdőzés lehetőségét, míg az energiaválság óta inkább a tetemes energiaigényt testesítik meg. Szakértőink tapasztalata alapján a megújult lendülettel teljesítő, 2024-es ingatlanpiacon a nyári hőség ellenére sem a normál, sem a prémium ingatlanok piacán nem elvárás a vevők részéről a meglévő, épített medence – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. A DH Prime, a Duna House cégcsoport prémium ingatlanokkal foglalkozó üzletágának szakértői szerint inkább a minőség az, ami az érdeklődők szemében igazán prémiumkategóriássá tesz egy ingatlant. „Új trend köszöntött be a prémium ingatlanok piacán. Az ideális lokáció, a panorámás környezet természetesen továbbra is elsődleges vevői preferencia, de a valóban magas minőségű alapanyagok, szaniterek, burkolatok felhasználása, a modern műszaki megoldások alkalmazása és az energiahatékonyság mellett az új alapelvárás a korszerűség lett.” Nem csak a luxusotthonoknál, már a középkategóriás ingatlanok esetén is a valódi minőségre irányul a vevői kereslet. Klíma helyett a mennyezethűtés, a hőszivattyús fűtés-, valamint a beépített szellőzőrendszerek megléte már alapelvárás ahhoz, hogy egy ingatlant újszerűnek, korszerűnek, esetleg luxusnak tartsanak a vevők. Ennek köszönhetően, ami az árazást illeti, a kicsit régebbi, jó minőségű, de elavultabb gépészettel rendelkező, korábban kérdés nélkül luxuskategóriába sorolandó ingatlanok és a mai kor elvárásainak megfelelően megépített, prime ingatlanok között határozottan nyílik az olló.

Nem csak a keresleten, a megvalósult tranzakciókon is érezhető a luxus iránti igény. A Duna House első féléves értékesítési adatai szerint idén duplaannyi ingatlan talált tulajdonosra 150 millió forintos ingatlanérték felett, mint 2023 első felében. A valóban korszerű luxusingatlanokat keresők körében kedvelt II., XII., valamint a XI. kerület népszerű, sasadi területein egyre általánosabb a 2–3 millió forint körüli négyzetméterár, valamint egyre több olyan kiemelt, magas minőséget képviselő újépítésű projekt épül az említett lokáción belül, amelyért akár a 3–4 millió forintos négyzetméterenkénti összeget sem sajnálják a vevők. A vásárlók döntése során fontos az első benyomás, a megfelelő paraméterekkel rendelkező, magas minőségű, aktuális piaci körülményeknek megfelelően árazott prémium otthonok a slágerkörnyékeken pedig akár hat hónap alatt is új tulajdonosra találhatnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS