„Új trend köszöntött be a prémium ingatlanok piacán”

2024. 08. 04., 13:20

A Duna House szakértői utánajártak, mi jelenti ma az igazi luxust a hazai ingatlanpiacon.

A pandémia ideje alatt jelentősen megugrott az igény a saját kerttel és medencével ellátott családi házakra, ezzel együtt egyre gyakoribbá vált, hogy a tulajdonosok ingatlanjaikban a drágább, de tartósabb, épített medence telepítése mellett tették le voksukat. Ennek köszönhetően megemelkedett a medencés otthonok száma, azonban ez a jelenlegi ingatlankínálaton kevésbé érezhető. A Duna House országos lakóingatlan-kínálatának 71 százaléka családi ház, az aktuálisan hirdetett házak között pedig még a fél százalékot sem éri el az épített, beltéri vagy kültéri medencével rendelkező házak aránya.

Amennyire csekélyszámú a választék, annyira széles skálán mozognak vételár szempontjából a medencés ingatlanok: az érdeklődők egészen a főváros déli agglomerációjában található, 87,9 millió forintért hirdetett, műszaki és esztétikai korszerűsítésen átesett, 100 négyzetméteres élettérrel rendelkező családi háztól, a part közeli, 10 szobás, 420 millió forintos balatoni luxusházon át, egészen a milliárdos összeg felett kínált, budai, minimál stílusú, panorámás prémiumvilláig terjedő kínálatból szemezgethetnek. A felsorolt ingatlanokban közös, hogy medencével rendelkeznek, azonban ettől függetlenül még nem feltétlenül sorolhatóak egytől egyig a prémium kategóriába. „Az elmúlt években a pandémia és az energiaválság is merőben befolyásolta az ingatlanvásárlók preferenciáit. A medencék a járványidőszak alatt a biztonságos fürdőzés lehetőségét, míg az energiaválság óta inkább a tetemes energiaigényt testesítik meg. Szakértőink tapasztalata alapján a megújult lendülettel teljesítő, 2024-es ingatlanpiacon a nyári hőség ellenére sem a normál, sem a prémium ingatlanok piacán nem elvárás a vevők részéről a meglévő, épített medence – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. A DH Prime, a Duna House cégcsoport prémium ingatlanokkal foglalkozó üzletágának szakértői szerint inkább a minőség az, ami az érdeklődők szemében igazán prémiumkategóriássá tesz egy ingatlant. „Új trend köszöntött be a prémium ingatlanok piacán. Az ideális lokáció, a panorámás környezet természetesen továbbra is elsődleges vevői preferencia, de a valóban magas minőségű alapanyagok, szaniterek, burkolatok felhasználása, a modern műszaki megoldások alkalmazása és az energiahatékonyság mellett az új alapelvárás a korszerűség lett.” Nem csak a luxusotthonoknál, már a középkategóriás ingatlanok esetén is a valódi minőségre irányul a vevői kereslet. Klíma helyett a mennyezethűtés, a hőszivattyús fűtés-, valamint a beépített szellőzőrendszerek megléte már alapelvárás ahhoz, hogy egy ingatlant újszerűnek, korszerűnek, esetleg luxusnak tartsanak a vevők. Ennek köszönhetően, ami az árazást illeti, a kicsit régebbi, jó minőségű, de elavultabb gépészettel rendelkező, korábban kérdés nélkül luxuskategóriába sorolandó ingatlanok és a mai kor elvárásainak megfelelően megépített, prime ingatlanok között határozottan nyílik az olló.

Nem csak a keresleten, a megvalósult tranzakciókon is érezhető a luxus iránti igény. A Duna House első féléves értékesítési adatai szerint idén duplaannyi ingatlan talált tulajdonosra 150 millió forintos ingatlanérték felett, mint 2023 első felében. A valóban korszerű luxusingatlanokat keresők körében kedvelt II., XII., valamint a XI. kerület népszerű, sasadi területein egyre általánosabb a 2–3 millió forint körüli négyzetméterár, valamint egyre több olyan kiemelt, magas minőséget képviselő újépítésű projekt épül az említett lokáción belül, amelyért akár a 3–4 millió forintos négyzetméterenkénti összeget sem sajnálják a vevők. A vásárlók döntése során fontos az első benyomás, a megfelelő paraméterekkel rendelkező, magas minőségű, aktuális piaci körülményeknek megfelelően árazott prémium otthonok a slágerkörnyékeken pedig akár hat hónap alatt is új tulajdonosra találhatnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS