Új állami támogatásokra várnak az ingatlanpiacon

2023. 09. 20., 09:20

Idén az első hét hónapban 42 százalékkal kevesebb lakás építését jelentették be és engedélyezték, mint az előző év azonos időszakában. A lakásépítők alacsonyabb hitelkamatokra és új állami támogatási programokra várnak – derül ki az Ingatlannet.hu összefoglalójából.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint folytatódik a visszaesés a hazai lakásépítésekben: a júliusban kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 1231 volt, ami mintegy harmada a 2022 júliusában, és kevesebb mint fele a 2021 júliusában tervezett lakásépítéseknek. Ez az adat még a 2020-as járványév érthetően alacsony értékét is alulmúlja. A kiadott építési engedélyek alapján 45 százalékkal kevesebb, összesen 4975 lakóépület építését tervezik országszerte.

Idén az első hét hónapban tervezett lakásépítések száma 12 111 volt, 42 százalékkal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában, ami azt mutatja, hogy július nem szimplán kiugróan gyenge hónap volt, hanem folytatódott az év eddigi részére jellemző mélyrepülés – értékelték az adatokat az Ingatlannet.hu szakértői.

A megvalósul lakásépítésekről első féléves adatok állnak rendelkezésre, a KSH összesítése szerint 7353 lakás épült január-júniusban, 19 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.

Heteken belül döntés várható

Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) már többször jelezte, hogy a lakásépítések és -felújítások állami ösztönzők és a lakosság számára elfogadhatóbb banki finanszírozás nélkül tovább szűkülnek. (Az igazán vonzó lakáshitelkamatok 6 százaléktól lefelé kezdődnének.)

Az építőiparosok tapasztalatai szerint a lakásépítők a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) aktualizálására várnak, valamint energiamegtakarítást eredményező felújítási támogatásokra. Az ÉVOSZ egyebek mellett országos lakóingatlan-felújítási program és bérlakásépítési program indítását javasolja.

A kormány várhatóan heteken belül bejelenti, hogy a városokban és nagyobb falvakban 2023 végével megszűnő jelenlegi csok helyére milyen támogatási konstrukció lép 2024-től. A kormány terveiben szerepel a lakóépületek energiahatékonyságának javítására szolgáló, a 2022 végén lezárult nagy sikerű állami lakásfelújítási támogatáshoz hasonló program indítása is, európai uniós támogatás segítségével, 224 milliárd forintos keretösszeggel – derült ki a közelmúltban a kormány Európai Bizottságnak benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének REPowerEU-fejezetének társadalmi vitára bocsátott tervezetéből.

A lakóépületek energiafogyasztásának 30 százalékos csökkentését célul tűző új programban vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt lehetne igényelni; egy lakásra átlagosan összesen mintegy 11 millió forint támogatás jutna.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS