Új állami támogatásokra várnak az ingatlanpiacon

2023. 09. 20., 09:20

Idén az első hét hónapban 42 százalékkal kevesebb lakás építését jelentették be és engedélyezték, mint az előző év azonos időszakában. A lakásépítők alacsonyabb hitelkamatokra és új állami támogatási programokra várnak – derül ki az Ingatlannet.hu összefoglalójából.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint folytatódik a visszaesés a hazai lakásépítésekben: a júliusban kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 1231 volt, ami mintegy harmada a 2022 júliusában, és kevesebb mint fele a 2021 júliusában tervezett lakásépítéseknek. Ez az adat még a 2020-as járványév érthetően alacsony értékét is alulmúlja. A kiadott építési engedélyek alapján 45 százalékkal kevesebb, összesen 4975 lakóépület építését tervezik országszerte.

Idén az első hét hónapban tervezett lakásépítések száma 12 111 volt, 42 százalékkal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában, ami azt mutatja, hogy július nem szimplán kiugróan gyenge hónap volt, hanem folytatódott az év eddigi részére jellemző mélyrepülés – értékelték az adatokat az Ingatlannet.hu szakértői.

A megvalósul lakásépítésekről első féléves adatok állnak rendelkezésre, a KSH összesítése szerint 7353 lakás épült január-júniusban, 19 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.

Heteken belül döntés várható

Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) már többször jelezte, hogy a lakásépítések és -felújítások állami ösztönzők és a lakosság számára elfogadhatóbb banki finanszírozás nélkül tovább szűkülnek. (Az igazán vonzó lakáshitelkamatok 6 százaléktól lefelé kezdődnének.)

Az építőiparosok tapasztalatai szerint a lakásépítők a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) aktualizálására várnak, valamint energiamegtakarítást eredményező felújítási támogatásokra. Az ÉVOSZ egyebek mellett országos lakóingatlan-felújítási program és bérlakásépítési program indítását javasolja.

A kormány várhatóan heteken belül bejelenti, hogy a városokban és nagyobb falvakban 2023 végével megszűnő jelenlegi csok helyére milyen támogatási konstrukció lép 2024-től. A kormány terveiben szerepel a lakóépületek energiahatékonyságának javítására szolgáló, a 2022 végén lezárult nagy sikerű állami lakásfelújítási támogatáshoz hasonló program indítása is, európai uniós támogatás segítségével, 224 milliárd forintos keretösszeggel – derült ki a közelmúltban a kormány Európai Bizottságnak benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének REPowerEU-fejezetének társadalmi vitára bocsátott tervezetéből.

A lakóépületek energiafogyasztásának 30 százalékos csökkentését célul tűző új programban vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt lehetne igényelni; egy lakásra átlagosan összesen mintegy 11 millió forint támogatás jutna.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS