Új állami támogatásokra várnak az ingatlanpiacon

2023. 09. 20., 09:20

Idén az első hét hónapban 42 százalékkal kevesebb lakás építését jelentették be és engedélyezték, mint az előző év azonos időszakában. A lakásépítők alacsonyabb hitelkamatokra és új állami támogatási programokra várnak – derül ki az Ingatlannet.hu összefoglalójából.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint folytatódik a visszaesés a hazai lakásépítésekben: a júliusban kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 1231 volt, ami mintegy harmada a 2022 júliusában, és kevesebb mint fele a 2021 júliusában tervezett lakásépítéseknek. Ez az adat még a 2020-as járványév érthetően alacsony értékét is alulmúlja. A kiadott építési engedélyek alapján 45 százalékkal kevesebb, összesen 4975 lakóépület építését tervezik országszerte.

Idén az első hét hónapban tervezett lakásépítések száma 12 111 volt, 42 százalékkal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában, ami azt mutatja, hogy július nem szimplán kiugróan gyenge hónap volt, hanem folytatódott az év eddigi részére jellemző mélyrepülés – értékelték az adatokat az Ingatlannet.hu szakértői.

A megvalósul lakásépítésekről első féléves adatok állnak rendelkezésre, a KSH összesítése szerint 7353 lakás épült január-júniusban, 19 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.

Heteken belül döntés várható

Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) már többször jelezte, hogy a lakásépítések és -felújítások állami ösztönzők és a lakosság számára elfogadhatóbb banki finanszírozás nélkül tovább szűkülnek. (Az igazán vonzó lakáshitelkamatok 6 százaléktól lefelé kezdődnének.)

Az építőiparosok tapasztalatai szerint a lakásépítők a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) aktualizálására várnak, valamint energiamegtakarítást eredményező felújítási támogatásokra. Az ÉVOSZ egyebek mellett országos lakóingatlan-felújítási program és bérlakásépítési program indítását javasolja.

A kormány várhatóan heteken belül bejelenti, hogy a városokban és nagyobb falvakban 2023 végével megszűnő jelenlegi csok helyére milyen támogatási konstrukció lép 2024-től. A kormány terveiben szerepel a lakóépületek energiahatékonyságának javítására szolgáló, a 2022 végén lezárult nagy sikerű állami lakásfelújítási támogatáshoz hasonló program indítása is, európai uniós támogatás segítségével, 224 milliárd forintos keretösszeggel – derült ki a közelmúltban a kormány Európai Bizottságnak benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének REPowerEU-fejezetének társadalmi vitára bocsátott tervezetéből.

A lakóépületek energiafogyasztásának 30 százalékos csökkentését célul tűző új programban vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt lehetne igényelni; egy lakásra átlagosan összesen mintegy 11 millió forint támogatás jutna.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS