Továbbra is a panelt lehetett a leggyorsabban eladni

2023. 01. 27., 11:49

Tavaly a negyedik negyedévben is a panelt lehetett a leggyorsabban eladni, országos átlagban kereken két hónap alatt – közölte saját adatai alapján az Otthon Centrum.

Az ingatlanközvetítő hálózat szerint ez az érték öt nappal hosszabb mint 2022 harmadik negyedévében, az azt megelőző három hónaphoz képest pedig majdnem két héttel nőtt.

Budán és a belvárosban 58 nap, a külső pesti kerületekben azonban már 67 nap a panelek átlagos értékesítési ideje. Ugyanez az érték a régióközpontokban 64 nap, míg a megyei jogú városokban 50 nap volt tavaly az év utolsó negyedévében.

A panel után hagyományosan a téglalakásokat lehet a leggyorsabban értékesíteni, ez a trend 2022 negyedik negyedévében sem változott. Átlagosan 82 napos értékesítéssel számolhattak a tulajdonosok, ami egy héttel hosszabb, mint 2022 harmadik negyedévében.

A belvárosban és a megyei jogú városokban, ahol a legtöbb téglalakás található, már három hónapnál hosszabb idő kell a sikeres tranzakcióhoz. Ezzel szemben Budán és a régió központokban két és fél hónap az irányadó. A külső pesti kerületek 82 napos értékesítési ideje megegyezik az átlaggal.

Közölték, tavaly a negyedik negyedévben a használt házak értékesítéséhez volt szükséges a legtöbb időre, átlagosan 132 napra. A külső pesti kerületekben csak 65 nap, míg az agglomerációban 112 nap volt az átlag. Ugyanakkor Budán és a megyei jogú városokban 145, a régió központokban 160, a kisebb városokban 170 nap kellett a sikeres üzlethez.

Ebben a szegmensben országosan mindössze két nappal nőtt az értékesítési idő tavaly a harmadik negyedévhez képest, ugyanis a 2022 végén értékesített házak még 2022 második negyedévében kerültek a piacra. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS