Rácáfolva a korábbi pesszimista várakozásokra a magyar reklámpiac – hasonlóan a többi közép-kelet-európai országhoz – növekedésnek indult tavaly. Köszönhetően főként az állami költéseknek. Hazánkban 9 százalékkal nagyobb, 844 millió eurós bevételre tett szert a hirdetési szektor 2021-ben, mint egy évvel korábban és ezzel az eredménnyel elértük a járvány előtti forgalom mértékét. A régióban ennél is nagyobb, 14 százalékos bővülést lehetett tapasztalni, ami 9,5 milliárd eurót elérő reklámköltést jelent a múlt esztendőre vetítve – állapítja meg a kelet-és közép-európai reklámpiacok folyamatait, trendjeit összefoglaló és elemző, online letölthető kiadvány, a CANnual Report idei kiadása, amelyet a 14 ország független reklámügynökségeiből – köztük a hazánkat képviselő Café Communications – álló hálózat, a weCAN jelentettet meg a közelmúltban.
A magyarországi reklámpiacon az online szegmens fejlődik a legerőteljesebben. Ezt a területet évek óta stabil növekedés jellemzi, ami tavaly elérte a 8 százalékot. Viszont az innen befolyó bevételek egyre kevésbé gazdagítják a hazai médiaszereplőket. A világtrendeknek megfelelően ezek nálunk is elsősorban a globális szereplőknél csapódtak le. A múlt évben a hazai online hirdetésekre költött forintok több mint a harmada landolt a Google-nél, a Facebooknál és más nemzetközi vállaltoknál.
Ugyanakkor 2021. a tévé évének is számított Magyarországon. 2020-hoz képest 15 százalékos növekedést könyvelhettek el a csatornák és több mint 209 millió eurós hirdetési forgalmat generáltak. A reklámpiac tavalyi eredményének negyedét ők állították elő. Sőt az online és a tévés szegmens együtt 76 százalékot szakított ki a hazai reklámtortából.
Velük szemben a közterületi reklámoknál már az örömteli fejlemény, hogy a tavalyi 18 százalékos emelkedés révén ez a terület visszakapaszkodott a COVID-előtti időszak szintjére, közel 70 millió eurós bevételt termelve. Viszont sem a rádió, sem a nyomtatott sajtó nincs hozzá hasonló helyzetben. Előbbi bebetonozta gyengébb pozícióját és mindössze 4 százalékkal járul hozzá a reklámtorta éves bevételeihez. Utóbbi pedig folytatja az esztendők óta tartó lassú, de folyamatos visszaesését. Ezt jelzi, hogy a 2019-ben felmutatott 126 millió eurós forgalom, a múlt évre 100 millió euróra apadt.
A pandémia a legnagyobb reklámozók sorrendjén sem változtatott hazánkban. Maradt az állami szereplők dominanciája. A legtöbb pénzt a Miniszterelnöki Hivatal fordította a magyar emberek megszólítására. 76 millió eurót költöttek el egy év alatt a különböző kampányokra. Érdekes összevetni, hogy ez az összeg 2019-ben 65 millió euró, míg 2018-ban csak 27 millió euró volt. A második legnagyobb hirdető a Szerencsejáték Zrt. lett 24 millió euróval, míg a Magyar Turisztikai Ügynökség 21 millió euróval a harmadik helyen zárta az elmúlt esztendőt – olvasható az idei CANnual Report-ban.
A nemzetközi kitekintést nyújtó jelentés rámutat arra is, hogy a Magyarországéhoz hasonló növekedési ütem jellemezte tavaly a teljes közép-és kelet európai reklámpiacot. 2021. a fellendülés éve volt a régióban. Nőtt mindenhol a GDP, csökkent a munkanélküliség, emelkedtek a bérek és ezekhez stabil keretet adott a felmérésbe bevont 14 közép-kelet-európai országban tapasztalható nyugodt politikai légkör.
A kedvező körülmények serkentőleg hatottak a reklámiparra. A járvány idején elszenvedett veszteségeket sikerült ledolgozni és 2021-ben már 14 százalékos bővüléssel zárni az évet a hirdetési piacon. A lendület leginkább az online szegmensben érződött, aminek a kimagasló teljesítményét a 18 százalékos növekedés mellett abban lehetett lemérni, hogy a rekordközeli régiós, 9,5 milliárd eurós éves forgalom több mint fele ott realizálódott.
A többi szektor is megvédte többé-kevésbé a pozícióját. A digitális csatornák mellett a tévé, a nyomtatott sajtó, a közterületi reklám, illetve a rádiók szintén megtartották jövedelem termelő képességüket és ezzel a koronavírus-járvány előtti szintre tornázták vissza a teljesítményüket.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.