Továbbra is a Miniszterelnöki Hivatal a legnagyobb hirdető a reklámpiacon

2022. 12. 07., 11:19

Rácáfolva a korábbi pesszimista várakozásokra a magyar reklámpiac – hasonlóan a többi közép-kelet-európai országhoz – növekedésnek indult tavaly. Köszönhetően főként az állami költéseknek. Hazánkban 9 százalékkal nagyobb, 844 millió eurós bevételre tett szert a hirdetési szektor 2021-ben, mint egy évvel korábban és ezzel az eredménnyel elértük a járvány előtti forgalom mértékét. A régióban ennél is nagyobb, 14 százalékos bővülést lehetett tapasztalni, ami 9,5 milliárd eurót elérő reklámköltést jelent a múlt esztendőre vetítve – állapítja meg a kelet-és közép-európai reklámpiacok folyamatait, trendjeit összefoglaló és elemző, online letölthető kiadvány, a CANnual Report idei kiadása, amelyet a 14 ország független reklámügynökségeiből – köztük a hazánkat képviselő Café Communications – álló hálózat, a weCAN jelentettet meg a közelmúltban.

A magyarországi reklámpiacon az online szegmens fejlődik a legerőteljesebben. Ezt a területet évek óta stabil növekedés jellemzi, ami tavaly elérte a 8 százalékot. Viszont az innen befolyó bevételek egyre kevésbé gazdagítják a hazai médiaszereplőket.  A világtrendeknek megfelelően ezek nálunk is elsősorban a globális szereplőknél csapódtak le. A múlt évben a hazai online hirdetésekre költött forintok több mint a harmada landolt a Google-nél, a Facebooknál és más nemzetközi vállaltoknál.

Ugyanakkor 2021. a tévé évének is számított Magyarországon. 2020-hoz képest 15 százalékos növekedést könyvelhettek el a csatornák és több mint 209 millió eurós hirdetési forgalmat generáltak. A reklámpiac tavalyi eredményének negyedét ők állították elő. Sőt az online és a tévés szegmens együtt 76 százalékot szakított ki a hazai reklámtortából.

Velük szemben a közterületi reklámoknál már az örömteli fejlemény, hogy a tavalyi 18 százalékos emelkedés révén ez a terület visszakapaszkodott a COVID-előtti időszak szintjére, közel 70 millió eurós bevételt termelve. Viszont sem a rádió, sem a nyomtatott sajtó nincs hozzá hasonló helyzetben. Előbbi bebetonozta gyengébb pozícióját és mindössze 4 százalékkal járul hozzá a reklámtorta éves bevételeihez. Utóbbi pedig folytatja az esztendők óta tartó lassú, de folyamatos visszaesését. Ezt jelzi, hogy a 2019-ben felmutatott 126 millió eurós forgalom, a múlt évre 100 millió euróra apadt.

A pandémia a legnagyobb reklámozók sorrendjén sem változtatott hazánkban. Maradt az állami szereplők dominanciája. A legtöbb pénzt a Miniszterelnöki Hivatal fordította a magyar emberek megszólítására. 76 millió eurót költöttek el egy év alatt a különböző kampányokra. Érdekes összevetni, hogy ez az összeg 2019-ben 65 millió euró, míg 2018-ban csak 27 millió euró volt. A második legnagyobb hirdető a Szerencsejáték Zrt. lett 24 millió euróval, míg a Magyar Turisztikai Ügynökség 21 millió euróval a harmadik helyen zárta az elmúlt esztendőt – olvasható az idei CANnual Report-ban.

A nemzetközi kitekintést nyújtó jelentés rámutat arra is, hogy a Magyarországéhoz hasonló növekedési ütem jellemezte tavaly a teljes közép-és kelet európai reklámpiacot. 2021. a fellendülés éve volt a régióban. Nőtt mindenhol a GDP, csökkent a munkanélküliség, emelkedtek a bérek és ezekhez stabil keretet adott a felmérésbe bevont 14 közép-kelet-európai országban tapasztalható nyugodt politikai légkör.

A kedvező körülmények serkentőleg hatottak a reklámiparra. A járvány idején elszenvedett veszteségeket sikerült ledolgozni és 2021-ben már 14 százalékos bővüléssel zárni az évet a hirdetési piacon. A lendület leginkább az online szegmensben érződött, aminek a kimagasló teljesítményét a 18 százalékos növekedés mellett abban lehetett lemérni, hogy a rekordközeli régiós, 9,5 milliárd eurós éves forgalom több mint fele ott realizálódott.

A többi szektor is megvédte többé-kevésbé a pozícióját. A digitális csatornák mellett a tévé, a nyomtatott sajtó, a közterületi reklám, illetve a rádiók szintén megtartották jövedelem termelő képességüket és ezzel a koronavírus-járvány előtti szintre tornázták vissza a teljesítményüket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-05-29 09:10:00
2024 áprilisában a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken 1,2 millió vendég közel 2,9 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 1,3, a vendégéjszakáké 4,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál; a csökkenés az ünnepekhez kötődő hosszú hétvégék idei áprilisi elmaradásával van kapcsolatban.
2024-05-29 09:00:27
Nehéz elvonatkoztatnom a csehszlovák múltamtól – még bőven szocializmus volt, mikor először kóstoltam Komáromban mogorva nagyapám mellett álldogálva a majonézes halsalátát, vagyis a treskát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Nehéz elvonatkoztatnom a csehszlovák múltamtól – még bőven szocializmus volt, mikor először kóstoltam Komáromban mogorva nagyapám mellett álldogálva a majonézes halsalátát, vagyis a treskát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS