Tovább drágult az agglomeráció ingatlanpiaca

Tovább drágult az agglomeráció ingatlanpiaca
2022. 07. 08., 18:23

A fővárosi agglomerációs területek a változó ingatlanpiaci helyzet ellenére tartják népszerűségüket, a Duna House idei első féléves értékesítési adatai alapján átlagosan 10 százalékos áremelkedés volt tapasztalható a 2021-es átlagos négyzetméterárakhoz képest. A Pest megyei adásvételek közel 10 százaléka már 100 millió forint feletti ingatlanárat mutatott az első félévben. A legfőbb vásárlói motivációt továbbra is az otthonteremtési célok adják, így a nagyobb ingatlanba költözés, valamint az első lakás vásárlása. A még elérhető otthonteremtési támogatások továbbra is segítséget nyújthatnak azok számára, akik a főváros zajától távol tervezik a családalapítást, a dráguló hitelek azonban csökkenthetik a keresletet.

Az elmúlt félévben is folytatódott az ingatlanok drágulása a Budapest környéki településeken, ahol 2022 első felében átlagosan 10 százalékos volt az áremelkedés 2021-hez képest. A főváros agglomerációs területén 2022 első félévében az északnyugati szektorban voltak a legdrágább települések, Nagykovácsiban, Ürömön és Szentendrén is 800 ezer és egymillió forint közötti, átlagos négyzetméterárakkal lehetett már találkozni. Szentendrén például a Duna House értékesítési adatai alapján 2021-hez képest 27 százalékos volt az áremelkedés mértéke. A második legdrágább agglomerációs terület a nyugati szektor, ahol régóta népszerű települések találhatóak, mint például Törökbálint, Biatorbágy, Budakeszi és Budaörs. A rangsorban következő az északi szektor, ahol 2021-hez képest 5 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak. Vác elérhető négyzetméterárainak köszönhetően nem csak az ingázók kedvelt városa, a befektetési célú vásárlók is megjelentek a településen.

„A Duna House ügyfelei között végzett felmérés alapján főként nagyobb, tágasabb otthon reményében választják a vásárlók a fővárost övező területeket, de sokan az otthonteremtési támogatások igénybevételével első, saját ingatlanjukban, csendesebb, tisztább levegőjű környezetben szeretnének családot alapítani. A népszerűség azonban az árakban is megmutatkozik, szinte mindenhol folytatódott a drágulás. Majdnem minden tizedik tranzakció már 100 millió forint felett zárul, de az idei év első felében 200 milliónál drágább házakat is adtunk már el Nagykovácsiban, Ürömön, Szentendrén, Érden és Csömörön is. Az eddigi legdrágább lakást idén Ürömön adtuk el 142 millió forintért” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Az agglomerációs területek közül kedvezőbb áron találhatnak az érdeklődők eladó ingatlanokat a keleti szektorban – például Gödöllőn, Veresegyházán vagy Pécelen – már 500 ezer forint körüli négyzetméteráron is lehet ingatlanhoz jutni. „A Budapest környéki települések változatos képet mutatnak, az egyes szektorokon belül is jelentős eltérések tapasztalhatóak az árak és a kínálat szempontjából is. A déli szektor a 8 százalékos árnövekedés ellenére a megfizethető kategóriába tartozik, a kedvelt települések közé sorolhatjuk Diósdot és Érdet, ahol a lakosok már ki is tették a megtelt táblát a város határában, ez is jól mutatja a közhangulatot. A kiköltözési hullám jelentős feladatok elé állítja a helyi önkormányzatokat az infrastruktúra és szolgáltatások területén is” – tette hozzá Benedikt Károly. A déli szektorban több településen is átlagon felül emelkedtek a négyzetméterárak, Szigetszentmiklóson és Dunaharasztiban 20-21 százalékkal többe kerül az otthonteremtés. Alacsonyabb ár várja az érdeklődőket délkeleten, ahol a 6 százalékos emelkedéshez képest még mindig 500 ezer forint alatti négyzetméteráron volt elérhető ingatlan az idei év első felében.

A főváros agglomerációs területén, elsősorban Pest megyében 2022 második negyedévében a Duna House tranzakciós adatai alapján az eladott ingatlanok 19 százaléka 40-50 millió forint között, 36 százaléka 50 millió forint feletti áron talált új tulajdonosra. A legnépszerűbb lakásméret a 60-80 négyzetméter közötti kategória volt, de hasonló arányban, 21 százalékban szerződtek az ügyfelek 80-100 négyzetméteres ingatlanokra.

Az elemzés 2021-ben és 2022 első öt hónapjában megvalósult ingatlantranzakciók alapján készült. Az agglomerációban vizsgált települések:
– Északnyugati szektor: Budakalász, Dunabogdány, Leányfalu, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisvörösvár, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pócsmegyer, Pomáz, Solymár, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Üröm, Visegrád;
– Északi szektor: Csomád, Csömör, Dunakeszi, Fót, Göd, Őrbottyán, Szob, Sződ, Sződliget, Vác, Vácrátót;
– Keleti szektor: Csömör, Gödöllő, Isaszeg, Kistarcsa, Mogyoród, Nagytarcsa, Pécel, Veresegyház;
– Délkeleti szektor: Alsónémedi, Ecser, Gyál, Gyömrő, Maglód, Ócsa, Üllő, Vecsés;
– Déli szektor: Diósd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Érd, Százhalombatta, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Tárnok, Tököl;
– Nyugati szektor: Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Páty, Telki, Tinnye, Törökbálint, Zsámbék.

Illusztráció: Magyarország Nemzeti Atlasza

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS