Tovább drágult az agglomeráció ingatlanpiaca

Tovább drágult az agglomeráció ingatlanpiaca
2022. 07. 08., 18:23

A fővárosi agglomerációs területek a változó ingatlanpiaci helyzet ellenére tartják népszerűségüket, a Duna House idei első féléves értékesítési adatai alapján átlagosan 10 százalékos áremelkedés volt tapasztalható a 2021-es átlagos négyzetméterárakhoz képest. A Pest megyei adásvételek közel 10 százaléka már 100 millió forint feletti ingatlanárat mutatott az első félévben. A legfőbb vásárlói motivációt továbbra is az otthonteremtési célok adják, így a nagyobb ingatlanba költözés, valamint az első lakás vásárlása. A még elérhető otthonteremtési támogatások továbbra is segítséget nyújthatnak azok számára, akik a főváros zajától távol tervezik a családalapítást, a dráguló hitelek azonban csökkenthetik a keresletet.

Az elmúlt félévben is folytatódott az ingatlanok drágulása a Budapest környéki településeken, ahol 2022 első felében átlagosan 10 százalékos volt az áremelkedés 2021-hez képest. A főváros agglomerációs területén 2022 első félévében az északnyugati szektorban voltak a legdrágább települések, Nagykovácsiban, Ürömön és Szentendrén is 800 ezer és egymillió forint közötti, átlagos négyzetméterárakkal lehetett már találkozni. Szentendrén például a Duna House értékesítési adatai alapján 2021-hez képest 27 százalékos volt az áremelkedés mértéke. A második legdrágább agglomerációs terület a nyugati szektor, ahol régóta népszerű települések találhatóak, mint például Törökbálint, Biatorbágy, Budakeszi és Budaörs. A rangsorban következő az északi szektor, ahol 2021-hez képest 5 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak. Vác elérhető négyzetméterárainak köszönhetően nem csak az ingázók kedvelt városa, a befektetési célú vásárlók is megjelentek a településen.

„A Duna House ügyfelei között végzett felmérés alapján főként nagyobb, tágasabb otthon reményében választják a vásárlók a fővárost övező területeket, de sokan az otthonteremtési támogatások igénybevételével első, saját ingatlanjukban, csendesebb, tisztább levegőjű környezetben szeretnének családot alapítani. A népszerűség azonban az árakban is megmutatkozik, szinte mindenhol folytatódott a drágulás. Majdnem minden tizedik tranzakció már 100 millió forint felett zárul, de az idei év első felében 200 milliónál drágább házakat is adtunk már el Nagykovácsiban, Ürömön, Szentendrén, Érden és Csömörön is. Az eddigi legdrágább lakást idén Ürömön adtuk el 142 millió forintért” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Az agglomerációs területek közül kedvezőbb áron találhatnak az érdeklődők eladó ingatlanokat a keleti szektorban – például Gödöllőn, Veresegyházán vagy Pécelen – már 500 ezer forint körüli négyzetméteráron is lehet ingatlanhoz jutni. „A Budapest környéki települések változatos képet mutatnak, az egyes szektorokon belül is jelentős eltérések tapasztalhatóak az árak és a kínálat szempontjából is. A déli szektor a 8 százalékos árnövekedés ellenére a megfizethető kategóriába tartozik, a kedvelt települések közé sorolhatjuk Diósdot és Érdet, ahol a lakosok már ki is tették a megtelt táblát a város határában, ez is jól mutatja a közhangulatot. A kiköltözési hullám jelentős feladatok elé állítja a helyi önkormányzatokat az infrastruktúra és szolgáltatások területén is” – tette hozzá Benedikt Károly. A déli szektorban több településen is átlagon felül emelkedtek a négyzetméterárak, Szigetszentmiklóson és Dunaharasztiban 20-21 százalékkal többe kerül az otthonteremtés. Alacsonyabb ár várja az érdeklődőket délkeleten, ahol a 6 százalékos emelkedéshez képest még mindig 500 ezer forint alatti négyzetméteráron volt elérhető ingatlan az idei év első felében.

A főváros agglomerációs területén, elsősorban Pest megyében 2022 második negyedévében a Duna House tranzakciós adatai alapján az eladott ingatlanok 19 százaléka 40-50 millió forint között, 36 százaléka 50 millió forint feletti áron talált új tulajdonosra. A legnépszerűbb lakásméret a 60-80 négyzetméter közötti kategória volt, de hasonló arányban, 21 százalékban szerződtek az ügyfelek 80-100 négyzetméteres ingatlanokra.

Az elemzés 2021-ben és 2022 első öt hónapjában megvalósult ingatlantranzakciók alapján készült. Az agglomerációban vizsgált települések:
– Északnyugati szektor: Budakalász, Dunabogdány, Leányfalu, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisvörösvár, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pócsmegyer, Pomáz, Solymár, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Üröm, Visegrád;
– Északi szektor: Csomád, Csömör, Dunakeszi, Fót, Göd, Őrbottyán, Szob, Sződ, Sződliget, Vác, Vácrátót;
– Keleti szektor: Csömör, Gödöllő, Isaszeg, Kistarcsa, Mogyoród, Nagytarcsa, Pécel, Veresegyház;
– Délkeleti szektor: Alsónémedi, Ecser, Gyál, Gyömrő, Maglód, Ócsa, Üllő, Vecsés;
– Déli szektor: Diósd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Érd, Százhalombatta, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Tárnok, Tököl;
– Nyugati szektor: Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Páty, Telki, Tinnye, Törökbálint, Zsámbék.

Illusztráció: Magyarország Nemzeti Atlasza

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS