Tovább csökkent az áruszállítás teljesítménye az első negyedévben

2022. 06. 13., 20:07

2022 I. negyedévében hazánkban az előző évi, alacsony bázishoz képest a helyközi személyszállítás teljesítménye erőteljesen nőtt, az áruszállításé csökkent, ugyanakkor mindkettőé elmaradt a járvány előtti szinttől – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Bár a nemzetközi személyforgalom utasszáma és teljesítménye nagymértékben emelkedett az egy évvel korábbihoz mérten, így is csak töredéke volt a 2019. I. negyedévinek. Az egy évvel korábbinál több, 64 ezer autót helyeztek első alkalommal forgalomba – olvasható a KSH „Szállítási teljesítmények, 2022. I. negyedév” című kiadványában.

Áruszállítás

2022 I. negyedévében az áruszállítás teljesítménye (13,6 milliárd árutonna-kilométer) az előző év azonos időszakához viszonyítva 4,6, a 2019. I. negyedévihez mérten pedig 11 százalékkal csökkent.

Belföldön 1,2 százalékkal nőtt, nemzetközi viszonylatban 7,2 százalékkal lett kisebb a teljesítmény az egy évvel korábbihoz képest. Belföldön a vasúti és a belvízi áruszállítás teljesítménye csökkent, a többi módozaté növekedett, a legnagyobb részarányt (80 százalék) kitevő közúti áruszállításé 1,6 százalékkal. A nemzetközi szállításon belül is legnagyobb arányt képviselő közúti áruszállítás teljesítménye 4,9, a vasútié 14 százalékkal volt kevesebb.

A szállított áruk tömege (70 millió tonna) 3,7 százalékkal lett kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szállítási módok közül egyedül a csővezetéken szállított árutömeg nőtt (+11 százalék) az alacsony bázishoz képest. A legnagyobb részarányú közúti áruszállítás volumene visszaesett (–4,5 százalék).

2022 I. negyedévében a közúti áruszállítás teljesítménye (9,3 milliárd árutonna-kilométer) 2,5, a szállított áruk mennyisége (47 millió tonna) 4,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten.

A vasúti áruszállítás összteljesítménye 13, a szállított áruk tömege 7,5 százalékkal csökkent. A nemzetközi vasúti áruszállítás teljesítményében nagyobb a csökkenés (–14 százalék), mint a belföldiében (–10 százalék). Ebben szerepet játszhat a vontatási villamos energia árának 2022. év eleji nagymértékű emelkedése, illetve az első negyedév második felétől az orosz–ukrán háború is.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér I. negyedévi teherforgalma (35,4 ezer tonna) harmadával bővült az előző év azonos időszakához képest, annak köszönhetően, hogy 2021. január elején a BUD Cargo City megkezdte működését. 2019 I. negyedévéhez mérten is jelentős (59 százalék) volt az emelkedés.

Személyszállítás

A 2021. I. negyedévi bázishoz mérten a helyközi személyszállítás 2022. január–márciusi teljesítménye (4,9 milliárd utaskilométer) – a 2021. év elején is tartó határzárás miatti alacsony bázisadatokhoz képest – 69 százalékkal nőtt, a 2019. azonos időszakitól azonban 27 százalékkal elmaradt, elsősorban a légi és az autóbuszos személyszállítás továbbra is jelentős visszaesése következtében.

A belföldi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye egy év alatt 38 százalékkal nőtt. Az autóbuszos közlekedésben realizált teljesítmény 22, a vonattal történő személyszállításé 72 százalékkal nagyobb volt a 2021. I. negyedévinél. A nemzetközi személyszállítás teljesítménye az egy évvel korábbihoz viszonyítva – amikor még tartott a magyar határok lezárása – a tizenötszörösére nőtt. A nemzetközi forgalom alakulását döntően a légi személyszállítás tizennyolcszoros növekedése befolyásolta.

A helyközi forgalomban szállított utasok száma (128 millió fő) 36 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a 2019. I. negyedévinél azonban 21 százalékkal kevesebb volt. A 2021. I. negyedévihez mérten a légi utasok száma a tizennyolcszorosára, a vonaton utazóké 61, az autóbuszosoké 29, a hajón közlekedőké 26 százalékkal nőtt.

A helyközi személyszállításon belül a nemzetközi személyszállítás forgalma emelkedett nagymértékben: a teljesítmény (995 millió utaskilométer) tizenötszörösére, az utasszám (1,2 millió fő) több mint hétszeresére nőtt az előző év azonos időszaki alacsony bázisához képest. A legnagyobb súlyú légi személyszállítás teljesítménye az erőteljes növekedés ellenére jelentősen, 42 százalékkal elmaradt a 2019. azonos időszakitól.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér I. negyedévi utasforgalma 2,0 millió fő volt, csaknem tizenegyszerese az előző év azonos időszakinak, de csak 63 százaléka a 2019. I. negyedévinek.

A helyi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye és az utazások száma is 49 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és a 2019. I. negyedévinek egyaránt a 78 százaléka volt.

Forgalomba helyezések

2022 I. negyedévében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma (64 ezer) az egy évvel korábbinál 1,3 százalékkal több, a 2019. azonos időszakinál 13 százalékkal kevesebb volt, összefüggésben az autóipari termelést akadályozó alapanyaghiánnyal. A forgalomba helyezések száma az új személygépkocsik esetében 9,9 százalékkal csökkent, a használtaknál 14 százalékkal nőtt egy év alatt, a 2019. I. negyedévitől viszont 17, illetve 9,8 százalékkal elmaradt. A forgalomba helyezett elektromos személygépkocsik száma 150 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, több mint ötszöröse volt a három évvel korábbinak, arányuk azonban csak 5 ezreléke a 2021. év végi járműállománynak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS