2022 I. negyedévében hazánkban az előző évi, alacsony bázishoz képest a helyközi személyszállítás teljesítménye erőteljesen nőtt, az áruszállításé csökkent, ugyanakkor mindkettőé elmaradt a járvány előtti szinttől – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
Bár a nemzetközi személyforgalom utasszáma és teljesítménye nagymértékben emelkedett az egy évvel korábbihoz mérten, így is csak töredéke volt a 2019. I. negyedévinek. Az egy évvel korábbinál több, 64 ezer autót helyeztek első alkalommal forgalomba – olvasható a KSH „Szállítási teljesítmények, 2022. I. negyedév” című kiadványában.
2022 I. negyedévében az áruszállítás teljesítménye (13,6 milliárd árutonna-kilométer) az előző év azonos időszakához viszonyítva 4,6, a 2019. I. negyedévihez mérten pedig 11 százalékkal csökkent.
Belföldön 1,2 százalékkal nőtt, nemzetközi viszonylatban 7,2 százalékkal lett kisebb a teljesítmény az egy évvel korábbihoz képest. Belföldön a vasúti és a belvízi áruszállítás teljesítménye csökkent, a többi módozaté növekedett, a legnagyobb részarányt (80 százalék) kitevő közúti áruszállításé 1,6 százalékkal. A nemzetközi szállításon belül is legnagyobb arányt képviselő közúti áruszállítás teljesítménye 4,9, a vasútié 14 százalékkal volt kevesebb.
A szállított áruk tömege (70 millió tonna) 3,7 százalékkal lett kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szállítási módok közül egyedül a csővezetéken szállított árutömeg nőtt (+11 százalék) az alacsony bázishoz képest. A legnagyobb részarányú közúti áruszállítás volumene visszaesett (–4,5 százalék).
2022 I. negyedévében a közúti áruszállítás teljesítménye (9,3 milliárd árutonna-kilométer) 2,5, a szállított áruk mennyisége (47 millió tonna) 4,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten.
A vasúti áruszállítás összteljesítménye 13, a szállított áruk tömege 7,5 százalékkal csökkent. A nemzetközi vasúti áruszállítás teljesítményében nagyobb a csökkenés (–14 százalék), mint a belföldiében (–10 százalék). Ebben szerepet játszhat a vontatási villamos energia árának 2022. év eleji nagymértékű emelkedése, illetve az első negyedév második felétől az orosz–ukrán háború is.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér I. negyedévi teherforgalma (35,4 ezer tonna) harmadával bővült az előző év azonos időszakához képest, annak köszönhetően, hogy 2021. január elején a BUD Cargo City megkezdte működését. 2019 I. negyedévéhez mérten is jelentős (59 százalék) volt az emelkedés.
A 2021. I. negyedévi bázishoz mérten a helyközi személyszállítás 2022. január–márciusi teljesítménye (4,9 milliárd utaskilométer) – a 2021. év elején is tartó határzárás miatti alacsony bázisadatokhoz képest – 69 százalékkal nőtt, a 2019. azonos időszakitól azonban 27 százalékkal elmaradt, elsősorban a légi és az autóbuszos személyszállítás továbbra is jelentős visszaesése következtében.
A belföldi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye egy év alatt 38 százalékkal nőtt. Az autóbuszos közlekedésben realizált teljesítmény 22, a vonattal történő személyszállításé 72 százalékkal nagyobb volt a 2021. I. negyedévinél. A nemzetközi személyszállítás teljesítménye az egy évvel korábbihoz viszonyítva – amikor még tartott a magyar határok lezárása – a tizenötszörösére nőtt. A nemzetközi forgalom alakulását döntően a légi személyszállítás tizennyolcszoros növekedése befolyásolta.
A helyközi forgalomban szállított utasok száma (128 millió fő) 36 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a 2019. I. negyedévinél azonban 21 százalékkal kevesebb volt. A 2021. I. negyedévihez mérten a légi utasok száma a tizennyolcszorosára, a vonaton utazóké 61, az autóbuszosoké 29, a hajón közlekedőké 26 százalékkal nőtt.
A helyközi személyszállításon belül a nemzetközi személyszállítás forgalma emelkedett nagymértékben: a teljesítmény (995 millió utaskilométer) tizenötszörösére, az utasszám (1,2 millió fő) több mint hétszeresére nőtt az előző év azonos időszaki alacsony bázisához képest. A legnagyobb súlyú légi személyszállítás teljesítménye az erőteljes növekedés ellenére jelentősen, 42 százalékkal elmaradt a 2019. azonos időszakitól.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér I. negyedévi utasforgalma 2,0 millió fő volt, csaknem tizenegyszerese az előző év azonos időszakinak, de csak 63 százaléka a 2019. I. negyedévinek.
A helyi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye és az utazások száma is 49 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és a 2019. I. negyedévinek egyaránt a 78 százaléka volt.
2022 I. negyedévében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma (64 ezer) az egy évvel korábbinál 1,3 százalékkal több, a 2019. azonos időszakinál 13 százalékkal kevesebb volt, összefüggésben az autóipari termelést akadályozó alapanyaghiánnyal. A forgalomba helyezések száma az új személygépkocsik esetében 9,9 százalékkal csökkent, a használtaknál 14 százalékkal nőtt egy év alatt, a 2019. I. negyedévitől viszont 17, illetve 9,8 százalékkal elmaradt. A forgalomba helyezett elektromos személygépkocsik száma 150 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, több mint ötszöröse volt a három évvel korábbinak, arányuk azonban csak 5 ezreléke a 2021. év végi járműállománynak.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.