Tatabányán nagyon elszaladtak a házárak

2021. 10. 27., 18:45

Minden használt ingatlantípusnál nőtt a négyzetméterár az első kilenc hónapban az egy évvel ezelőttihez képest - közölte az Otthon Centrum szerdán, a megyei jogú városokra vonatkozó összesítése alapján.

A megyei jogú városokban a használt társasházi lakások átlagos négyzetméterára 387 ezer forintra nőtt az első kilenc hónapban, ez 10,3 százalékkal drágább, mint tavaly ugyanebben az időszakban – közölte az ingatlanközvetítő-hálózat.

A legnagyobb mértékben, 20 százalékot meghaladóan Veszprémben, Tatabányán és Székesfehérváron, valamint Miskolcon nőttek a társasházi lakások árai. A legtöbb városban 5-15 százalékkal emelkedtek a fajlagos árak az előző év azonos időszakához képest. Csak Nyíregyháza, Szeged és Sopron átlagos áraiban nem történt változás.

A legdrágább városokat összegző listán változott az élmezőny, a legmagasabb négyzetméterár Érden volt az első kilenc hónapban, átlagosan 600 ezer forint. Ezzel Debrecen, holtversenyben Székesfehérvárral a második helyre szorult, a két városban 520 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A negyedik a listán Győr, 500 ezer forintos átlagos értékkel.

A legolcsóbb városok sorrendje nem változott, továbbra is Salgótarján a legolcsóbb, 150 ezer forintos átlagos értékkel. Nagykanizsán 240 ezer, Dunaújvárosban 260 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A többi városban 300-450 ezer forintos négyzetméterár a jellemző.

A panellakások négyzetméterára 348 ezer forintra emelkedett, az árnövekedés a téglalakásokhoz képest nagyobb, átlagosan 12,8 százalékos volt.

Egyedül Dunaújváros maradt ki az áremelkedésből, a többi városban 5-15 százalékkal kerülnek többe a panellakások a tavalyi átlaghoz képest. A rekorder ebben a kategóriában a két egyetemi város, Pécs és Debrecen, ahol 20 százaléknál is nagyobb mértékű drágulást mért az Otthon Centrum.

A panellakások esetében Sopron a legdrágább város, 450 ezer forintot kicsivel meghaladó fajlagos átlagárral. Debrecen és Székesfehérvár holtversenyben itt is a második helyre szorult, átlagosan 440 ezer forintos négyzetméterárral. A top 5-be még Érd és Győr fért be.

A 23 megyei jogú város közül a legolcsóbb Salgótarján, Nagykanizsa és Dunaújváros, előbbit 200 ezer forint alatti, utóbbiakat valamivel efölötti átlagos négyzetméterár jellemzi. A legtöbb városban a panellakások átlagos fajlagos ára 250-350 ezer forint között alakult az első kilenc hónap értékesítési adatai alapján.

A használt házak átlagos négyzetméterára 307 ezer forint volt január-szeptemberben, ami 19,7 százalékos növekedés 2020 azonos időszakához képest.

A közlemény idézi Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét, aki jelezte: Budapesthez hasonlóan a három lakóingatlan-kategória közül a megyei jogú városokban is a használt családi házaknál volt a legnagyobb emelkedés. Hozzátette ugyanakkor, hogy a házak esetében nagyon heterogén az állomány, ami megnehezíti az összehasonlítást.

A megyei jogú városok többségében kétszámjegyű növekedés történt a családi házaknál, ez alól Pécs és Sopron jelent kivételt, ahol nem volt kimutatható áremelkedés.

A házak esetében Tatabánya volt a legdrágább az első kilenc hónapban, 395 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Ezt követte Debrecen 387 ezer, Sopron 384 ezer és Érd 379 ezer forintos átlagos árral. Székesfehérvár és Győr ezektől az értéktől kicsit leszakadt, de még átlagosan 300 ezer forint feletti volt a fajlagos ár.

A sort ebben a kategóriában is Salgótarján, Nagykanizsa és Dunaújváros zárja, előbbi bőven 200 ezer forint alatti, utóbbi kettő valamivel efölötti átlagos négyzetméterárral. A többi városban 250-300 ezer forintos fajlagos ár a jellemző. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-02 19:53:33
Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS