Tatabányán nagyon elszaladtak a házárak

2021. 10. 27., 18:45

Minden használt ingatlantípusnál nőtt a négyzetméterár az első kilenc hónapban az egy évvel ezelőttihez képest - közölte az Otthon Centrum szerdán, a megyei jogú városokra vonatkozó összesítése alapján.

A megyei jogú városokban a használt társasházi lakások átlagos négyzetméterára 387 ezer forintra nőtt az első kilenc hónapban, ez 10,3 százalékkal drágább, mint tavaly ugyanebben az időszakban – közölte az ingatlanközvetítő-hálózat.

A legnagyobb mértékben, 20 százalékot meghaladóan Veszprémben, Tatabányán és Székesfehérváron, valamint Miskolcon nőttek a társasházi lakások árai. A legtöbb városban 5-15 százalékkal emelkedtek a fajlagos árak az előző év azonos időszakához képest. Csak Nyíregyháza, Szeged és Sopron átlagos áraiban nem történt változás.

A legdrágább városokat összegző listán változott az élmezőny, a legmagasabb négyzetméterár Érden volt az első kilenc hónapban, átlagosan 600 ezer forint. Ezzel Debrecen, holtversenyben Székesfehérvárral a második helyre szorult, a két városban 520 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A negyedik a listán Győr, 500 ezer forintos átlagos értékkel.

A legolcsóbb városok sorrendje nem változott, továbbra is Salgótarján a legolcsóbb, 150 ezer forintos átlagos értékkel. Nagykanizsán 240 ezer, Dunaújvárosban 260 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A többi városban 300-450 ezer forintos négyzetméterár a jellemző.

A panellakások négyzetméterára 348 ezer forintra emelkedett, az árnövekedés a téglalakásokhoz képest nagyobb, átlagosan 12,8 százalékos volt.

Egyedül Dunaújváros maradt ki az áremelkedésből, a többi városban 5-15 százalékkal kerülnek többe a panellakások a tavalyi átlaghoz képest. A rekorder ebben a kategóriában a két egyetemi város, Pécs és Debrecen, ahol 20 százaléknál is nagyobb mértékű drágulást mért az Otthon Centrum.

A panellakások esetében Sopron a legdrágább város, 450 ezer forintot kicsivel meghaladó fajlagos átlagárral. Debrecen és Székesfehérvár holtversenyben itt is a második helyre szorult, átlagosan 440 ezer forintos négyzetméterárral. A top 5-be még Érd és Győr fért be.

A 23 megyei jogú város közül a legolcsóbb Salgótarján, Nagykanizsa és Dunaújváros, előbbit 200 ezer forint alatti, utóbbiakat valamivel efölötti átlagos négyzetméterár jellemzi. A legtöbb városban a panellakások átlagos fajlagos ára 250-350 ezer forint között alakult az első kilenc hónap értékesítési adatai alapján.

A használt házak átlagos négyzetméterára 307 ezer forint volt január-szeptemberben, ami 19,7 százalékos növekedés 2020 azonos időszakához képest.

A közlemény idézi Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét, aki jelezte: Budapesthez hasonlóan a három lakóingatlan-kategória közül a megyei jogú városokban is a használt családi házaknál volt a legnagyobb emelkedés. Hozzátette ugyanakkor, hogy a házak esetében nagyon heterogén az állomány, ami megnehezíti az összehasonlítást.

A megyei jogú városok többségében kétszámjegyű növekedés történt a családi házaknál, ez alól Pécs és Sopron jelent kivételt, ahol nem volt kimutatható áremelkedés.

A házak esetében Tatabánya volt a legdrágább az első kilenc hónapban, 395 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Ezt követte Debrecen 387 ezer, Sopron 384 ezer és Érd 379 ezer forintos átlagos árral. Székesfehérvár és Győr ezektől az értéktől kicsit leszakadt, de még átlagosan 300 ezer forint feletti volt a fajlagos ár.

A sort ebben a kategóriában is Salgótarján, Nagykanizsa és Dunaújváros zárja, előbbi bőven 200 ezer forint alatti, utóbbi kettő valamivel efölötti átlagos négyzetméterárral. A többi városban 250-300 ezer forintos fajlagos ár a jellemző. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS