Tállai András: tovább bővülhetett az önkéntes pénztári kedvezmény igénybe vétele

2021. 02. 23., 10:00

A koronavírus-járvány ellenére folytatódhatott tavaly is az önkéntes pénztári adókedvezményt igénybe vevők számának bővülése Tállai András szerint.

A Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta: az öngondoskodást adókedvezménnyel és az adminisztrációs terhek átvállalásával segíti a kormány, de az adó- és pénzügyi tudatosság erősödésének is szerepe van abban, hogy az adókedvezmény összege és az igénybe vevők száma évről-évre nő.

Négy év alatt, 2019-re a duplájára, 43 milliárd forintra nőtt az önkéntes pénztári adókedvezmények összege, a kedvezményezettek száma 300 ezerrel, 910 ezerre nőtt.

A kedvezmény igénybevétele és kezelésének módja is az öngondoskodást segíti. Az adóból visszajáró összeget az adóhivatal közvetlenül a pénztárnak utalja, ezzel is nő az időskori megtakarítás összege. A kedvezmény igénybevétele rendkívül egyszerű, mivel 2017 óta az adóhivatal készíti el az szja-bevallást.

A magyar e-szja rendszer Európában egyedülálló módon kitölti a kedvezmény igénybevételéhez szükséges sorokat is, a bevallási tervezet még a pénztár számlaszámát is tartalmazza. Mindössze a két vagy több pénztárba befizető magánszemélynek kell kiválasztania azt, hogy melyik pénztárba utalja át a hivatal a visszajáró adó összegét – magyarázta Tállai András.

Megjegyezte, hogy a 2020-ról szóló szja-bevallások elektronikusan március 15-től érhetőek el. A tervezet jóváhagyását, kiegészítését követő 30 napon belül az adókedvezmény összegét át is utalja az adóhivatal az önkéntes pénztári számlákra.

A pénzügyi és adótudatosság egyik fontos eleme az, hogy mindenki előrelátóan, átgondoltan intézze a saját és a családja pénzügyeit.

A hosszú távú döntések meghozatalakor érdemes minden szempontot figyelembe venni, így többek között a nyugdíj célú megtakarítások után járó adókedvezményt is.

Felhívta a figyelmet arra: alapvetően három nyugdíj célú megtakarítás létezik, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár.

Az ezekbe történő befizetés után igénybe vehető kedvezmény a befizetés 20 százaléka, de évente nem haladhatja meg az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnál a 150 ezer forintot, a NYESZ-nél a 100 ezer forintot (illetőleg 130 ezret, ha a magánszemély 2020. január 1. előtt töltötte be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt), a nyugdíjbiztosítási szerződésnél a 130 ezer forintot. Akinek több nyugdíj célú megtakarítása is van, az adókedvezmény éves korlátja együttesen 280 ezer forint. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS