Tállai András: járvány idején még fontosabb az adófelajánlás

2021. 03. 28., 14:00

Több tízmilliárd forintos összeget ajánlhat fel idén több mint négy és félmillió adófizető egy százalék formájában a civil szervezeteknek és az egyházi szférának, a felajánlás a járványhelyzetben még fontosabb, mint máskor – mondta Tállai András az MTI-nek.

Az adófelajánlásoknak a koronavírus-válságban megnőtt a jelentőségük, hiszen a járvány a civil szervezeteket és az egyházakat sem kímélte. Ezért most azoknak is érdemes rendelkezniük az adójuk egy százalékáról, akik eddig még soha nem tették – hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára.

Az adóhivatali adatok szerint javuló tendencia érvényesül, 2020-ban öt százalékkal többen – mintegy 2,2 millióan – rendelkeztek az adójuk egy százalékáról, mint az előző évben.

Tavaly összesen 40,7 milliárd forintról rendelkezhettek volna a magánszemélyek, végül 18,6 milliárd forintot juttattak el a különféle szervezeteknek – részletezte Tállai András.

Legtöbben a gyermekek fejlődésére és gyógyítására vagy az állatmenhelyeknek ajánlják fel adójuk egy százalékát.

Az szja 1+1 százalékáról idén is egészen május 20-áig lehet rendelkezni. A nyilatkozatokat számtalan módon el lehet juttatni az adóhivatalhoz: a legegyszerűbben az e-szja rendszerében néhány kattintással kitöltve, de lehet (a 20EGYSZA) lapon a postán keresztül vagy akár személyesen is. A munkáltatók idén is összegyűjthetik dolgozóik nyilatkozatait; ha a munkavállaló ezt választja, akkor május 10-ig az előírásoknak megfelelő, lezárt borítékot át kell adni a munkáltatónak.

A tavaly tett egyházi felajánlások idén is érvényesek - szögezte le az államtitkár. Ha az adófizető nem vonja vissza múlt évi döntését vagy nem jelöl meg más kedvezményezettet, az adóhivatal automatikusan továbbítja az érintett egy százalékát a korábban kiválasztott egyháznak – magyarázta. A kiemelt költségvetési előirányzat számára és a civil kedvezményezetteknek viszont továbbra is évente kell megtenni a felajánlást - húzta alá, hozzátéve, hogy ebben segít az adóhivatal is, hiszen a honlapján a magánszemélyek megtalálhatják azoknak a civil szervezeteknek a listáját, amelyek fogadhatják a felajánlott adó egy százalékát. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS