Szolgáltatás-külkereskedelem: az export, az import és az aktívum is nőtt a második negyedévben

2024. 08. 30., 13:30

2024 II. negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 5,5, importja 4,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest; az aktívum 2,9 milliárd euró volt, 188 millió euróval több a 2023. II. negyedévinél – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az előző negyedévhez mérten az export értéke 12, az importé 7,6 százalékkal emelkedett, a többlet pedig 498 millió euróval magasabb volt.

2024. II. negyedévben az export értéke 8,7 milliárd euró (3,4 ezer milliárd forint), az importé 5,8 milliárd euró (2,3 ezer milliárd forint) volt. A szolgáltatás-külkereskedelem aktívuma 2,9 milliárd eurót (1,1 ezer milliárd forintot) tett ki.

A szolgáltatáscsoportok közül a turizmus 925 millió, a szállítási szolgáltatások 854 millió euróval járult hozzá az aktívumhoz.

Szolgáltatásexportunk 65, -importunk 73 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le, ebben a viszonylatban 1,4 milliárd eurós többlet keletkezett.

Legfontosabb partnerünk továbbra is Németország, amely 21 százalékkal részesedett az összforgalomból. A második helyen az Egyesült Államok, a harmadikon Ausztria áll, hozzájuk a szolgáltatáskereskedelem 8,7, illetve 7,5 százaléka kapcsolódott.

A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 42 százalékot (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 21 százalékot) tett ki, jelentős volt még a szállítási szolgáltatások 27 és a turizmus 21 százalékos részesedése is. Az importban is az üzleti szolgáltatások domináltak, 54 százalékkal (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatások részaránya 29 százalék volt), miközben a szállítási szolgáltatások 26, a turizmus 16 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.

2024. II. negyedévben az egy évvel korábbihoz képest a szolgáltatásexport euróban számított értéke 5,5, az importé 4,9 százalékkal (forintban számítva az export értéke 11, az importé 10 százalékkal) nőtt. Az aktívum 188 millió euróval (124 milliárd forinttal) meghaladta az előző év azonos időszaki többletet.

Az aktívum növekedéséhez legnagyobb mértékben a bérmunka-szolgáltatási díj 72 millió, a javítási és karbantartási szolgáltatások 45 millió, valamint a szállítási szolgáltatások 36 millió eurós egyenlegjavulása járult hozzá.

Aktívumunk értéke az európai uniós forgalomban 29 százalékkal, 319 millió euróval emelkedett, ami elsősorban a Németországgal, Máltával és Ausztriával szemben regisztrált 80 millió, 76 millió, illetve 51 millió eurós egyenlegnövekedésre vezethető vissza.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS