A közösségi távolságtartás fennmaradása miatt csak minimális bővülés várható az idén a szépség- és luxusipari reklámköltésekben.
Mivel fennmarad a közösségi távolságtartás, ez továbbra is alacsonyan tartja a kozmetikumok és az illatszerek iránti keresletet, ami nem kedvez a szépségápolási és személyes luxuscikkek reklámozásának: az ezzel összefüggő kiadások mindössze 1,7 százalékos növekedését prognosztizálja 2021-re az Üzleti intelligencia – szépségápolás és személyes luxustermékek című előrejelzésében a Zenith, a Publicis Groupe Hungary tagügynöksége. (A szépségápolási és személyes luxustermékek definíció szerint négy alkategória kombinációja: kozmetikumok, illatszerek, haj-, valamint bőrápolási cikkek.) Ez a ráta nem éri el a jelentésben szereplő 11 kulcsfontosságú piac összesített reklámkiadásának 4,4 százalékos növekedési ütemét. (A jelentés tizenegy piaca Ausztrália, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország, India, Kanada, Németország, Olaszország, Oroszország, Spanyolország és Svájc, amelyeken a globális szépségipari reklámköltés 59 százaléka realizálódik.) Ezeken a piacokon 2021-ben 7,5 milliárd dollár lesz a szépségápolási reklámokra fordított összeg, ami 2022-ben 7,7 milliárdra emelkedik. Mindez 2,6 százalékos bővülésnek felel meg – ami csaknem 2 százalékponttal marad el a teljes reklámpiac várható dinamikájától.
A szépségápolási és személyes luxuscikkek reklámköltései nagyjából a piaccal összhangban mérséklődtek 2020-ban. Ahogy az emberek beszüntették a személyes találkozásokat, egyre kevesebbet költöttek kozmetikumokra és illatszerekre, ám ezt valamelyest ellentételezte a haj- és a bőrápolás iránti fokozódó igény. A fodrászok és hajszalonok nehezen elérhetővé válásával a fogyasztók kénytelenek voltak maguk kezelésbe venni a frizurájukat, miközben a bőrápolásban az egészségesebb termékek iránti kereslet élénkült meg.
„Magyarországon is kisebb visszaesést mutatott a szépségápolási szektor médiaköltése 2020-ban az előző évhez képest” – mondja Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary médiaügynökségekért felelős vezetője. Szerinte a digitális költések jelentős részére kisebb rálátása van a független piaci forrásoknak, ezért nehéz pontosan megbecsülni, itthon mekkora hatással volt a digitális átrendeződés a teljes beauty piacra.
A javuló környezet és az e-kereskedelem segítségével a digitális média ellensúlyozhatja a nyomtatott sajtó és a tévé visszaesését
A szépségápolási és személyes luxustermékekkel foglalkozó vállalatok költségvetésük jóval nagyobb hányadát költik el hirdetésekre a print magazinokban és a televízióban, mint egy átlagos márka. Ezeknél találták meg eddig azt a kiváló minőségű környezetet, amelyben a szépség, mint a megjelenés leglényegesebb kategóriája, a leghatékonyabban képes érzelmi kapcsolódásokat teremteni. A Zenith becslése szerint 2020-ban a szépségbrandek reklámköltségvetésük 18,3 százalékát magazinokban használták fel, azaz 4,3-szer többet, mint az átlagos márkák, 42,2 százalékot pedig a televíziókban, ami 1,6-szer magasabb az átlagnál. Ezek a médiák azonban egyre kevésbé hatékonyak, ahogy elérhetőségük folyamatosan csökken, miközben a közönség kiesésével párhuzamosan emelkednek az áraik.
Horváth Rita szerint a glossy magazinokban historikusan erős szépségszektor 17 százalékkal vágta meg a sajtóköltését 2020-ban, amihez nagyban hozzájárult a magazinok csökkenő megjelenési frekvenciája, és egyes népszerű lapok – például az Elle – bezárása.
A szépségápolási és személyes luxuscikkeket gyártó globális márkák viszonylag lassan ültették el gyakorlatukban a digitális reklámokat. Tavaly reklámköltségvetésük 34,1 százalékát fordították ezekre, szemben az egész piac 53,1 százalékával. Az olyan technológiák, mint az egyénre szabott videószolgáltatások (VoD) vagy a világhálóra csatlakoztatott tévé (SmartTV), valamint az olyan közösségi platformok, mint az Instagram és a TikTok, új prémiumkörnyezeteket hoznak létre: ezek már hatékonyan képesek bemutatni a szépségápolási és a személyes luxuscikk márkákat. Ezek a cégek egyébként a pandémia kezdete óta – részben szükségből – erőteljesen megnövelték az e-kereskedelem fejlesztését célzó befektetéseiket is, hiszen a klasszikus bolti forgalom visszaesett. A digitális csatornák így egyre értékesebbekké válnak, mind a márkaépítés, mind pedig az értékesítéstámogatás szempontjából.
A Zenith becslései szerint a szépségipar 2020-ban a világjárvány ellenére is 2,8 százalékkal növelte a digitális reklámra fordított kiadásait. Ez pont a kétszerese volt az összes kategóriára jellemző 1,4 százalékos bővülésnek, és ezzel a szépségápolási és a luxusmárkák korábbi hátrányukat kezdték ledolgozni. A Zenith évenkénti átlagban 5,9 százalékos emelkedést prognosztizál 2019 és 2022 között a digitális csatornákra, miközben az összes többi médiumra kevesebbet fog költeni ez az iparág: a tévéknél éves szinten 1,2, a magazinoknál 12,4 százalék körüli lehet a visszaesés.
Az iparág növekedési ütemét Franciaország és India diktálja
A Zenith arra számít, hogy az elkövetkező két évben Franciaországban teljesít majd a legjobban a szépségápolási hirdetések piaca: átlagosan évi 13,3 százalékos bővülésre számítanak a kutatók.
Eltérő forgatókönyv érvényesül Indiában: itt az előrejelzések szerint az erős fogyasztói kereslet eredménye lesz a bővülés, a Zenith kutatói évente átlagosan 7,6 százalékos emelkedésre számítanak. Az előrejelzések szerint az indiai szépség- és személyes luxuscikkek reklámozására 2022-ben 15,2 százalékkal költenek többet, mint 2019-ben.
Lényegesen lassabban fog helyreállni a kereslet Észak-Amerikában és Nyugat-Európa többi részén: a kutatók éves szinten 1–2 százalékos növekedést vetítenek előre Kanadában, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.