Hullámzó tranzakciószámok és kitartó áremelkedés jellemezte Szeged ingatlanpiacán az elmúlt években. A pandémia évéhez képest 20 millió forinttal, több mint duplájára, vagyis 38,5 millió forintra emelkedett az otthonteremtésre fordított összeg az egyetemvárosban 2022-ben. A főiskolai-egyetemi hallgatók miatti erős keresletnek köszönhetően szárnyal a város bérleti piaca, ami a befektetői kedvre is kihatással van, kiemelkedő, 30 százalékos befektetői aktivitást eredményezett a vármegyeszékhelyen tavaly.
A járványidőszak kezdete óta a legtöbb nagyvárosban, így Szeged ingatlanpiacán is átalakultak a vásárlói szokások. A társasházak bezártságából mindinkább a városok családi házas övezeteire, illetve az agglomerációs területekre összpontosult a kereslet, azonban a 2022-es év politikai és gazdasági eseményei újra fordítottak a trenden. Háttérbe szorultak valamelyest a korszerűtlen, nagy alapterületű ingatlanok, és ismét népszerűbbek lettek a modern, energiahatékony újépítésű ingatlanok mellett a rezsivédett házgyári lakások is. Bár a kiköltözési láz az ország legtöbb területén mérséklődött, a Belügyminisztérium közlése szerint mégis közel 2000 fővel apadt Csongrád-Csanád vármegye székhelyének lakossága az előző év adataihoz viszonyítva.
„Míg a város állandó lakosainak száma évek óta folyamatosan csökken, addig az tranzakciószámok változása hullámzó képet mutat Szeged ingatlanpiacán. A pandémia következtében kialakult kiköltözési roham okozta mélypont után új lendületet kapott a napfény városa, a KSH adatai alapján 2020-hoz képest 16 százalékkal jobban teljesített a szegedi ingatlanpiac 2021-ben” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. A városban érzékelhető vevői aktivitás így minimálisan meghaladta a 2019-es szintet, ez az adat azonban a 2018-as rekord tranzakciószámhoz képest így is közel 16 százalékkal kevesebb adásvételt jelent. 2022 végére jelentős visszaesés jelentkezett a vásárlói kedvben, azonban az idei évre lassú élénkülést prognosztizálnak a szakértők a nívós egyetemvárosban.
Árak tekintetében Szeged is követi az országos trendet, 2021-hez képest 23 százalékkal magasabb, 572 ezer forintos négyzetméteráron lehetett ingatlant vásárolni 2022-ben. Az otthonteremtésre fordított átlagos összeg 2020-hoz képest azonban több mint a duplájára, 38,5 millió forintra nőtt, vagyis több mint 20 millió forinttal lett költségesebb.
„A felsőoktatásban tanuló diákok rohama a korlátozások eltörlése óta nyaranta ismét erős keresletnövekedést eredményez Szeged bérleti piacán, így az élethelyzet változásaiból adódó költözések, úgy, mint az első lakás vásárlása vagy a nagyobb ingatlanba költözés mellett a befektetési célú vásárlások aránya volt a legkiemelkedőbb (30 százalék) a Tisza-menti településen tavaly” – tette hozzá a szakember.
A Covid előtt, 2019-ben egyébként a vidéki területeken éves átlagban 24 százalékos befektetői jelenléthez mérten kiemelkedő, 39 százalékos volt a befektetés céljából szerződők aránya Szegeden, és a pandémia megjelenésének évében is mindössze 8 százalékpontot csökkent a lendület. Azonban 2021-re a járványhelyzet és az online oktatás jelentősen visszavetette a nem saját célra vásárlók érdeklődését a vármegyeszékhelyen, arányuk alig haladta meg a 15 százalékot. 2022-ben az élettel együtt a befektetői kedv is visszatért a normális kerékvágásba, ismét 30 százalékos többséggel a befektetők uralták a szegedi ingatlanpiacot.
„A dél-alföldi régió legjelentősebb egyetemvárosának ingatlanpiaca számos lehetőséget rejt magában. A Csongrád-Csanád vármegyében zárult adásvételek közel 60 százalékát Szegeden kötötték tavaly, ezért is döntöttünk egy újabb ingatlaniroda megnyitása mellett, ezúttal a Brüsszeli krt. 12. szám alatt” – árulta el Benedikt Károly.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.