Stagnál az új építésű lakások négyzetméterára Budapest legnépszerűbb peremkerületében

2023. 04. 14., 12:48

A fővárosi átlag harmadával kedvezőbb négyzetméteráron lehet új lakáshoz jutni a legnépszerűbb pesti peremkerületben. A négyzetméterárak 2022 első negyedéve óta stagnálnak, 900 ezer forint körüli áron juthatnak a vásárlók korszerű, energiahatékony, újépítésű ingatlanhoz a XVIII. kerületben. A használt téglaépítésűek esetében azonban folytatódott az áremelkedés, ahogy a kerületi átlagos négyzetméterárak is 29 százalékkal nőttek tavalyhoz képest. Aki Pestszentlőrinc-Pestszentimre területén tervez ingatlant vásárolni, átlagosan 50,8 millió forinttal kalkulálhat a Duna House adatai szerint.

Pestszentlőrinc-Pestszentimre fővárosi szinten a negyedik, a pesti oldalon a harmadik legnagyobb kiterjedésű kerület, lakosainak száma 100 ezer fő körül mozog, ezzel Budapest ötödik legnépesebb kerületének számít.

„Az alapvetően laza családi házas beépítettségű városrész iránt a pandémia ideje alatt volt a legintenzívebb az érdeklődés, főként a belvárosi bezártságból menekülő családok körében. A budapesti lakásvásárlók válaszai szerint a kerületek közötti rangsorban 2020 áprilisában fővárosi szinten a hetedik legnépszerűbb kerület lett, az érdeklődők 12,4százalék-a jelölte preferált területként a XVIII. kerületet. Ezen kívül 2021 márciusában állt Pestszentlőrinc-Pestszentimre ennyire elől a rangsorban, akkor szintén a 7. helyen végzett, 12,2százalék-kal”– mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Bár a területnagyság szempontjából kettő pesti peremkerület, a XVII. és a XXIII. kerület is megelőzi, népszerűségét tekintve a pesti oldal városszéli kerületei között azonban egyértelműen tarol a XVIII. kerület. 2021 januárjától mindössze hat alkalommal szorult a IV. kerület után a második helyre a főváros pesti oldalának peremkerületei (IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XXIII.) közötti keresettség tekintetében a Duna House ügyfelei körében készült felmérés alapján.

Az ingatlanközvetítő hálózat 2022-es értékesítési adatai szerint a legnagyobb arányban (41 százalék) a családi házak cseréltek tulajdonost a kerületben, a második legkelendőbb 38 százalékkal a téglalakás volt. Az összes kerületi tranzakció 15 százalékban panellakásokra szerződtek az ügyfelek és mindössze 6százalék-os volt az újépítésű ingatlanok aránya. A 2023-as első negyedév eladásai alapján duplázódott a rezsivédett panelek iránti érdeklődés, az összes eladás 30százalék-a panellakás volt, 25-25 százalékban téglalakást, illetve családi házat értékesítettek szakértői segítséggel.

A kerületi átlagos négyzetméterár az összes ingatlantípus tekintetében a 2022-es 499 ezer forintos egységárról 29 százalékkal, 646 ezer forintra emelkedett 2023 első negyedévében, így az otthonteremtés átlagosan 50,8 millió forintba került idén a kerületben. A panellakások értékének növekedése megállt a XVIII. kerületi lakótelepek esetében, mindössze 2 százalékpontos eltérés tapasztalható az előző évi 581 ezer forintos átlagos négyzetméterárhoz képest. A téglaépítésű lakások ára a 2022-es 680 ezer forintos négyzetméterárnál 19 százalékkal lett magasabb, vagyis 807 ezer forint lett négyzetméterenként. A családi házak átlagos négyzetméterára 405 ezer forintról 493 ezer forintra ugrott tavalyhoz képest.

Az idei tranzakciók 20százalék-ban újépítésű ingatlanra szerződtek az ügyfelek. A 2023-as első negyedéves adatok alapján az átlagos négyzetméterár az újépítésűek esetében megközelítette a 900 ezer forintot, ami 2021 azonos időszakához képest 29 százalékos áremelkedést jelez.

„Fővárosi viszonylatban jól járhat az, aki a kerületi újépítések mellett dönt, hiszen a XXIII. és a XV. kerület után itt kapható a harmadik legkedvezőbb négyzetméteráron új ingatlan. Érdekesség, hogy hosszabb időszakot vizsgálva stagnálni látszik a kerületi újépítésű projektek lakásainak négyzetméterára, ugyanis 2022 első negyedéve óta kisebb kilengésekkel, stabilan 900 ezer forintos négyzetméterár körül juthatnak a vevők XVIII. kerületi új lakáshoz vagy házhoz, ami a budapesti átlag harmadával kedvezőbb ár”– hívta fel a figyelmet a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS