A fővárosi átlag harmadával kedvezőbb négyzetméteráron lehet új lakáshoz jutni a legnépszerűbb pesti peremkerületben. A négyzetméterárak 2022 első negyedéve óta stagnálnak, 900 ezer forint körüli áron juthatnak a vásárlók korszerű, energiahatékony, újépítésű ingatlanhoz a XVIII. kerületben. A használt téglaépítésűek esetében azonban folytatódott az áremelkedés, ahogy a kerületi átlagos négyzetméterárak is 29 százalékkal nőttek tavalyhoz képest. Aki Pestszentlőrinc-Pestszentimre területén tervez ingatlant vásárolni, átlagosan 50,8 millió forinttal kalkulálhat a Duna House adatai szerint.
Pestszentlőrinc-Pestszentimre fővárosi szinten a negyedik, a pesti oldalon a harmadik legnagyobb kiterjedésű kerület, lakosainak száma 100 ezer fő körül mozog, ezzel Budapest ötödik legnépesebb kerületének számít.
„Az alapvetően laza családi házas beépítettségű városrész iránt a pandémia ideje alatt volt a legintenzívebb az érdeklődés, főként a belvárosi bezártságból menekülő családok körében. A budapesti lakásvásárlók válaszai szerint a kerületek közötti rangsorban 2020 áprilisában fővárosi szinten a hetedik legnépszerűbb kerület lett, az érdeklődők 12,4százalék-a jelölte preferált területként a XVIII. kerületet. Ezen kívül 2021 márciusában állt Pestszentlőrinc-Pestszentimre ennyire elől a rangsorban, akkor szintén a 7. helyen végzett, 12,2százalék-kal”– mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
Bár a területnagyság szempontjából kettő pesti peremkerület, a XVII. és a XXIII. kerület is megelőzi, népszerűségét tekintve a pesti oldal városszéli kerületei között azonban egyértelműen tarol a XVIII. kerület. 2021 januárjától mindössze hat alkalommal szorult a IV. kerület után a második helyre a főváros pesti oldalának peremkerületei (IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XXIII.) közötti keresettség tekintetében a Duna House ügyfelei körében készült felmérés alapján.
Az ingatlanközvetítő hálózat 2022-es értékesítési adatai szerint a legnagyobb arányban (41 százalék) a családi házak cseréltek tulajdonost a kerületben, a második legkelendőbb 38 százalékkal a téglalakás volt. Az összes kerületi tranzakció 15 százalékban panellakásokra szerződtek az ügyfelek és mindössze 6százalék-os volt az újépítésű ingatlanok aránya. A 2023-as első negyedév eladásai alapján duplázódott a rezsivédett panelek iránti érdeklődés, az összes eladás 30százalék-a panellakás volt, 25-25 százalékban téglalakást, illetve családi házat értékesítettek szakértői segítséggel.
A kerületi átlagos négyzetméterár az összes ingatlantípus tekintetében a 2022-es 499 ezer forintos egységárról 29 százalékkal, 646 ezer forintra emelkedett 2023 első negyedévében, így az otthonteremtés átlagosan 50,8 millió forintba került idén a kerületben. A panellakások értékének növekedése megállt a XVIII. kerületi lakótelepek esetében, mindössze 2 százalékpontos eltérés tapasztalható az előző évi 581 ezer forintos átlagos négyzetméterárhoz képest. A téglaépítésű lakások ára a 2022-es 680 ezer forintos négyzetméterárnál 19 százalékkal lett magasabb, vagyis 807 ezer forint lett négyzetméterenként. A családi házak átlagos négyzetméterára 405 ezer forintról 493 ezer forintra ugrott tavalyhoz képest.
Az idei tranzakciók 20százalék-ban újépítésű ingatlanra szerződtek az ügyfelek. A 2023-as első negyedéves adatok alapján az átlagos négyzetméterár az újépítésűek esetében megközelítette a 900 ezer forintot, ami 2021 azonos időszakához képest 29 százalékos áremelkedést jelez.
„Fővárosi viszonylatban jól járhat az, aki a kerületi újépítések mellett dönt, hiszen a XXIII. és a XV. kerület után itt kapható a harmadik legkedvezőbb négyzetméteráron új ingatlan. Érdekesség, hogy hosszabb időszakot vizsgálva stagnálni látszik a kerületi újépítésű projektek lakásainak négyzetméterára, ugyanis 2022 első negyedéve óta kisebb kilengésekkel, stabilan 900 ezer forintos négyzetméterár körül juthatnak a vevők XVIII. kerületi új lakáshoz vagy házhoz, ami a budapesti átlag harmadával kedvezőbb ár”– hívta fel a figyelmet a szakértő.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”