Sok fiatal szerint drágábbak lesznek a lakások

2022. 12. 02., 12:18

Nagyon eltérően látják a lakáspiaci árak alakulását a fiatalok. Erősen csökkent azoknak a száma, akik szerint nem változnak a közeljövőben az árak, míg az ingatlanok drágulására számító fiatalok aránya 65 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 53 százalékról. Ezzel egy időben az árcsökkenést valószínűsítők aránya is emelkedett, a tavalyi 8 százalékról 14 százalékra. A drágulással számoló fiatalok fele 1-20 százalékos áremelkedést vár, az árcsökkenést jósolók szerint pedig 22 százalékkal kerülhetnek lejjebb az ingatlanárak.

Bár a zordabbá váló gazdasági környezet - például a magas infláció, az emelkedő kamatok, növekvő háztartási kiadások - a lakáspiacot és az ingatlandrágulást is visszafoghatja, a K&H 2022 harmadik negyedéves ifjúsági index szerint a megkérdezett 19-29 éves fiatalok nagy része, 65 százaléka áremelkedésre számít. Ez az arány több, mint egy évvel korábban, 2021-ben ugyanis 53 százalékuk számított lakásdrágulásra.

A friss felmérés szerint inkább a nők várnak áremelkedést, 71 százalékuk várja ezt, míg a férfiaknak csak az 59 százaléka adott ilyen prognózist. Az árak stagnálását a megkérdezettek 21 százaléka tartja valószínűnek, a nők 15 százaléka, a férfiaknak a 24 százaléka van ezen a véleményen. Érdekes ellentétre világít rá a felmérés: miközben az egy évvel korábbinál többen várnak áremelkedést a lakáspiacon, nőtt az árcsökkenés mellett állók aránya is, a tavalyi 8 százalékról 14 százalékra. Ők átlagosan 22 százalékos ingatlanáresésről beszéltek.

A lakásdrágulást valószínűsítő fiatalok körében jelentős eltérések láthatóak. Majdnem 20 százalékuk szerint mérsékelten, 1-10 százalékkal mehetnek feljebb az árak. Több mint 30 százalékuk úgy gondolja, erőteljesebb lesz a növekedés, 10-20 százalékkal lesznek drágábbak a lakások. Ennél még magasabb, 21 százalékot meghaladó növekedésre számít 18 százalékuk. Ugyanakkor minden harmadik áremelkedést valószínűsítő fiatal nem tudta számszerűsítve megítélni, milyen mértékű drágulás várható.

Az árváltozásokra vonatkozó becslések közötti jelentősnek mondható eltérések részben a bizonytalan gazdasági környezettel magyarázhatóak: például azzal, hogy a fiatalok is nehezen tudják megtippelni, hogy az infláció mikor kerülhet leszálló ágba, ezzel párhuzamosan mikor kerülnek lejtőre a kamatok, ezen belül az ingatlanvásárlások szempontjából kulcsfontosságú lakáshitelek kamatai.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS