Siófokon most négyzetméterenként 1,6 millióért kínálnak nyaralót

2024. 07. 10., 17:10

Egyáltalán nincs lehetetlen dolguk azoknak, akik most szeretnének nyaralót venni valamelyik kedvelt magyar üdülőhelyen. Az otpotthon.hu ingatlankereső adatai szerint a legtöbb hétvégi házat Siófok és Gárdony környékén hirdetik. A Balaton-parti ingatlanok négyzetméterára a fővároséval vetekszik, a Velencei-tónál és az Orfűi tavaknál olcsóbbak lettek az üdülők tavalyhoz képest.

A korábbi nyaralóeladási bumm után most kevesebben akarják eladni a hétvégi házaikat – derül ki az otpotthon.hu adataiból. Ezt a tendenciát nemcsak az támasztja alá, hogy tavaly júniushoz képest harmadával csökkent az eladó nyaralók száma, hanem az is, hogy az idei tavaszi szezonkezdéshez képest csak feleannyian értékesítenék hétvégi házaikat. Míg áprilisban az otpotthon.hu felületén 1382 nyaralót kínáltak eladásra, addig júniusban már csak 690-et.

A kínálat csökkenése az árakra is hatással volt: a nyaralók átlagos négyzetméterára 2024-ben 9,5 százalékkal magasabb, mint tavaly, ugyanakkor márciushoz képest (658 532 forint/nm) valamennyivel csökkent a nyár közepére (631 095 forint/nm).

„A legtöbb hétvégi házat Siófok és Gárdony környékén hirdetik, ám Ráckevén és a Balaton északi partján is meglehetősen sok eladó ingatlan van” – mondta Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezetője.

Országszerte átlagosan 52,3 millió forintot kérnek az eladók egy hétvégi házért. Persze a legnépszerűbb helyeken ennyiért igencsak szerény állapotú faház kapható, és az sem a vízpart közelében, de Balatonfüreden például a hegyoldalban ebben az árkategóriában egy egyszobás erősen felújítandó – gazdasági épületnek készült – házat kapni.

Ahogy minden évben, idén is a Balatonnál a legdrágábbak az ingatlanok: 2023-hoz képest – ha csak kis mértékben is – tovább drágultak. Sőt, ahogy haladunk előre a nyárban, úgy emelkednek tovább a balatoni nyaralók árai.  Siófokon például átlagosan 1,6 millió forintos négyzetméteráron kínálják az ilyen típusú ingatlanokat, ugyanez tavaly 1,2 millió forint volt. Fonyódon 1,1, Almádiban pedig 1,4 millió forintos négyzetméterárat határoznak meg átlagosan az eladók.

Hasonlóan drágultak tavalyhoz képest a Duna-menti ingatlanok is, igaz, még mindig itt kell a legkevesebbet fizetni egy hétvégi házért. Ráckevén most átlagosan 657 ezer forintot kérnek az eladók négyzetméterenként, ami 3,5 százalékos áremelkedést jelent tavalyhoz képest.

Olcsóbban lehet viszont üdülőhöz jutni az Orfűi tavaknál, illetve a Velencei-tónál is. Orfűn nemcsak tavalyhoz képest, hanem idén hónapról hónapra is csökkent az ilyen típusú ingatlanok ára. Most átlagosan 45 millió forintért juthatunk itt nyaralóhoz az otpotthon.hu adatai alapján.

A Velencei-tónál Gárdonyban kínálják eladásra a legtöbb ingatlant, ráadásul itt is csökkentek évközben az árak. Most átlagosan 825 133 forintos négyzetméterárat határozott meg a kínálati oldal.

A legolcsóbb nyaralóövezet az országban továbbra is a Tisza-tó. Bár 2023-hoz képest drágultak itt is a tó menti településeken az ingatlanok árai, még így is átlagosan 28,4 millió forintért hozzájuthatunk egy-egy hétvégi házhoz a térségben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS