Siófokon a legdrágábbak a garázsok

2023. 02. 14., 20:37

Budapesten és a megyeszékhelyeken is jelentősen emelkedett a fedett gépkocsibeállók iránti kereslet, ami meglódította az árakat. Van olyan fővárosi kerület, ahol egy év alatt harminc százalékos a drágulás – közölte az Otthon Centrum kedden.

Az ingatlanközvetítő hálózat országos körképe alapján a garázsok ára tavaly 26,7 százalékkal nőtt az előző évi adatokhoz képest, így az átlagár 6,3 millió forintra emelkedett. A kereslet 2022-ben 15 százalékkal nőtt 2021-hez viszonyítva, az Otthon Centrum szakértői szerint az árak emelkedésében közrejátszhatott, hogy a magas infláció miatt befektetési céllal is vásároltak gépkocsibeállókat.

A hálózat saját adatain alapuló elemzése szerint a budai kerületekben 5,5-6,5 millió forint között alakult az átlagár, de nincs nagy különbség a kerületek között. Főváros-szerte majdnem mindenhol emelkedett az árszint 2022-ben, a XIII. kerületben például több mint 30 százalékkal. A külső pesti kerületek drágultak a legnagyobb mértékben, így már ott is csak 5 millió forint felett lehetett gépjármű tárolót venni.

A megyei jogú és a vidéki városokban a garázsok iránti kereslet hagyományosan mérsékeltebb, hiszen több hely van az autók tárolására. A garázsok a legtöbb megyei jogú városban 4-6 millió forint között keltek el tavaly.

Siófokon, ahol sok új építésű projekthez kapcsolódó garázs talált gazdára, az átlagár elérte a 7,4 millió forintot, ami országos árrekord. Debrecenben tavaly átlagosan 4 millió forintot ért egy garázs, Miskolcon és Szekszárdon 4,5 millió, Tatabányán 6 millió forint volt az átlagérték.

Az Otthon Centrum szakemberei megjegyezték, a garázsok árazásában településen belül is jelentős eltérések adódhatnak, és befolyásolja az árakat az is, hogy fedett tárolóról, mélygarázsról vagy önálló garázsépületről van-e szó. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS