Veszprém a legdrágább város a Közép-Dunántúlon

2023. 07. 12., 18:21

Csak a Balaton északi partjának néhány települése tudja felvenni a versenyt a régió ingatlanpiacán Veszprémmel, a vármegyei jogú város az összes szegmensben vezet. Ugyanakkor a kiemelkedő vándorlási többlet már azt mutatja, hogy a Velencei tó és környéke az ingatlanpiac új slágere ebben a térségben.

„Az Otthon Centrum (OC) előzetes becslése szerint tavaly 13 ezer adásvétel történt a Közép-Dunántúlon” – közölte Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető. A szakember elmondta, a már lezárt 2021-es évben még 16,3 ezer adásvételt mutatott ki az KSH összesítése, ami az országos tranzakciók 10,2 százalékát jelentette. Ez a régiók között a második legkisebb szám, és ez valószínűleg idén sem fog lényeges változást mutatni.

Az Otthon Centrum becslése szerint a települések közül a legtöbb adásvételre Székesfehérváron lehet számítani 1300 darabbal, amelyet a többi megyei jogú város, Tatabánya (1050), Dunaújváros (880) és Veszprém (720) követ. A majdnem egy éve megyei jogú városi rangra emelkedett Esztergom (380) a hetedik a tranzakciós rangsorban.

Fajlagosan ezer lakosra vetítve azonban már más sorrend jellemzi a Közép-dunántúli régiót. A településszerkezet elaprózottsága okán csak az ezer főnél népesebb településeket vizsgálta az Otthon Centrum régiós összesítése, melyben Alsóörs lett az első 32,5 ezrelékkel, majd Almásfüzitő (23,6 ezrelékkel) és a dunaújvárosi járásban található Daruszentmiklós (21,5 ezrelékkel) került a lista harmadik helyére.

Jól szerepeltek a városok, ugyanis a 400 települést magába foglaló régióban Dunaújváros a negyedik a sorban (21,4 ezrelékkel), a tizedik Pápa (17,9), a tizenkettedik Várpalota (16,5), míg a tizenötödik Tatabánya (16,2). De a többi megyei jogú várost – Székesfehérvár (13,9 ezrelék), Esztergom (13,7), Veszprém (12,6) – is átlag feletti érték jellemzi.

Vándorlás terén kiemelkedően teljesített a Martonvásári és Gárdonyi járás, előbbit 10, utóbbit 20 ezrelék feletti vándorlási többlet jellemzi, ugyanakkor a Balatonalmádi 10 ezreléke is figyelemre méltó eredmény. Számottevő elvándorlás csak a Veszprémi járásban tapasztalható, míg a többi járás vándorlási egyenlege +/-5 ezrelék között váltakozik.

„Az Otthon Centrum adatai szerint a négyzetméterárak tekintetében idén is erősen teljesítettek a régió nagyvárosai, elsősorban Veszprém és Székesfehérvár” – ismertette az árlistát Soóki-Tóth Gábor. A téglalakás szegmensben Veszprém a legdrágább, 750 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért, majd Székesfehérvár (620 ezer), Esztergom (500 ezer), Tatabánya és Dunaújváros (430 ezer) következik az év első öt hónapjának értékesítési adatai alapján átlagolt árlistán.

A panellakásoknál is ugyanez a fajlagos átlagár sorrendje: Veszprém (620 ezer), Székesfehérvár (580 ezer), Tatabánya (470 ezer), Esztergom (450 ezer), Dunaújváros (350 ezer forint).

Ahogy a családi ház szegmensben is Veszprémben a legmagasabb egy négyzetméter ára 600 ezer forinttal, kicsivel leszakadva Székesfehérvár (580 ezer) és Tatabánya (560 ezer), majd Dunaújváros (380 ezer), Esztergom (300 ezer forint) az átlagár.

Veszprémmel csak a Balaton északi partjának néhány települése tudja felvenni a versenyt: Balatonfüreden, Balatonalmádiban a használt házak átlagára négyzetméterenként 1 millió forintra nőtt idén, míg a többi tóparti település átlaga is 700-800 ezer forint között alakult. Ugyanakkor a vízparti ingatlanok esetében mindenhol a települési átlagár duplája a fajlagos ár.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS