Veszprém a legdrágább város a Közép-Dunántúlon

2023. 07. 12., 18:21

Csak a Balaton északi partjának néhány települése tudja felvenni a versenyt a régió ingatlanpiacán Veszprémmel, a vármegyei jogú város az összes szegmensben vezet. Ugyanakkor a kiemelkedő vándorlási többlet már azt mutatja, hogy a Velencei tó és környéke az ingatlanpiac új slágere ebben a térségben.

„Az Otthon Centrum (OC) előzetes becslése szerint tavaly 13 ezer adásvétel történt a Közép-Dunántúlon” – közölte Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető. A szakember elmondta, a már lezárt 2021-es évben még 16,3 ezer adásvételt mutatott ki az KSH összesítése, ami az országos tranzakciók 10,2 százalékát jelentette. Ez a régiók között a második legkisebb szám, és ez valószínűleg idén sem fog lényeges változást mutatni.

Az Otthon Centrum becslése szerint a települések közül a legtöbb adásvételre Székesfehérváron lehet számítani 1300 darabbal, amelyet a többi megyei jogú város, Tatabánya (1050), Dunaújváros (880) és Veszprém (720) követ. A majdnem egy éve megyei jogú városi rangra emelkedett Esztergom (380) a hetedik a tranzakciós rangsorban.

Fajlagosan ezer lakosra vetítve azonban már más sorrend jellemzi a Közép-dunántúli régiót. A településszerkezet elaprózottsága okán csak az ezer főnél népesebb településeket vizsgálta az Otthon Centrum régiós összesítése, melyben Alsóörs lett az első 32,5 ezrelékkel, majd Almásfüzitő (23,6 ezrelékkel) és a dunaújvárosi járásban található Daruszentmiklós (21,5 ezrelékkel) került a lista harmadik helyére.

Jól szerepeltek a városok, ugyanis a 400 települést magába foglaló régióban Dunaújváros a negyedik a sorban (21,4 ezrelékkel), a tizedik Pápa (17,9), a tizenkettedik Várpalota (16,5), míg a tizenötödik Tatabánya (16,2). De a többi megyei jogú várost – Székesfehérvár (13,9 ezrelék), Esztergom (13,7), Veszprém (12,6) – is átlag feletti érték jellemzi.

Vándorlás terén kiemelkedően teljesített a Martonvásári és Gárdonyi járás, előbbit 10, utóbbit 20 ezrelék feletti vándorlási többlet jellemzi, ugyanakkor a Balatonalmádi 10 ezreléke is figyelemre méltó eredmény. Számottevő elvándorlás csak a Veszprémi járásban tapasztalható, míg a többi járás vándorlási egyenlege +/-5 ezrelék között váltakozik.

„Az Otthon Centrum adatai szerint a négyzetméterárak tekintetében idén is erősen teljesítettek a régió nagyvárosai, elsősorban Veszprém és Székesfehérvár” – ismertette az árlistát Soóki-Tóth Gábor. A téglalakás szegmensben Veszprém a legdrágább, 750 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért, majd Székesfehérvár (620 ezer), Esztergom (500 ezer), Tatabánya és Dunaújváros (430 ezer) következik az év első öt hónapjának értékesítési adatai alapján átlagolt árlistán.

A panellakásoknál is ugyanez a fajlagos átlagár sorrendje: Veszprém (620 ezer), Székesfehérvár (580 ezer), Tatabánya (470 ezer), Esztergom (450 ezer), Dunaújváros (350 ezer forint).

Ahogy a családi ház szegmensben is Veszprémben a legmagasabb egy négyzetméter ára 600 ezer forinttal, kicsivel leszakadva Székesfehérvár (580 ezer) és Tatabánya (560 ezer), majd Dunaújváros (380 ezer), Esztergom (300 ezer forint) az átlagár.

Veszprémmel csak a Balaton északi partjának néhány települése tudja felvenni a versenyt: Balatonfüreden, Balatonalmádiban a használt házak átlagára négyzetméterenként 1 millió forintra nőtt idén, míg a többi tóparti település átlaga is 700-800 ezer forint között alakult. Ugyanakkor a vízparti ingatlanok esetében mindenhol a települési átlagár duplája a fajlagos ár.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-22 10:50:14
Ahhoz, hogy a Föld még az unokáinknak is élhető maradjon, elengedhetetlen a biológiai sokszínűség, aminek ma, május 22-én van a világnapja: a biodiverzitást fenyegető veszélyeket nem vehetjük félvállról!

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Ahhoz, hogy a Föld még az unokáinknak is élhető maradjon, elengedhetetlen a biológiai sokszínűség, aminek ma, május 22-én van a világnapja: a biodiverzitást fenyegető veszélyeket nem vehetjük félvállról!

  Rovathírek: ATOMBUSINESS