Otthon Centrum: vége az extrém drágulásnak Budapesten

2023. 06. 30., 19:11

Lényegében megállt az új építésű ingatlanok áremelkedése a fővárosban, a tavalyi extrém drágulás után az utolsó negyedévben 1,3 százalékos emelkedést mért az Otthon Centrum. Az elemzésből az is kiderült, hogy a kerületek között még soha nem volt ekkora az árkülönbség.

Az új építésű projektekben kínált lakások átlagos négyzetméterára jelenleg 1,592 millió forint, ami az előző negyedéves felméréshez képest mindössze 1,3 százalékos emelkedést jelent – ismertette az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője a fővárosi ingatlanpiac új építésű lakásokra vonatkozó összegzését.

Soóki-Tóth Gábor elmondta: éves viszonylatban – főként a tavalyi extrém áremelkedés miatt – ma 12,2 százalékkal magasabbak a négyzetméterárak, mint az előző esztendő hasonló időszakában. Budapesten 932 ezer és 3 081 ezer forint között váltakozik az átlagos kínálati négyzetméterár. „A kerületek között soha nem volt még ilyen mértékű árkülönbség” – állapította meg a szakember.

Az OC júniusi felmérése szerint Budapesten 338 új lakás beruházás indult el, ezekben 26,7 ezer lakás épül, amelyek négyzetméterét átlagosan 1,592 millió forintért kínálják a fejlesztők. Ezek a számok nagyságrendileg megegyeznek az előző negyedév adataival: a projektek száma 2,4 százalékkal, a lakások száma 1 százalékkal, a négyzetméterárak mindössze 1,3 százalékkal nőttek az előző negyedévhez képest.

A lakásállomány 30,3 százaléka, vagyis 8,1 ezer lakás tervezett, ami arányaiban 1,3 százalékkal, nominálisan pedig 450 lakással jelent többet az első negyedévinél. Az aktuális negyedévben 33 projekt 1200 lakásának beruházása kezdődött el, ezekből 27 projektben 612 lakást hirdetnek a fejlesztők, amely szintén több, mint az előző negyedévben.

A legdrágább kerületek sorrendje megegyezik az előző negyedévivel. Továbbra is az V. kerület vezet 3,081 millió fontos átlagos négyzetméterárral, amelyet a II. kerület 2,99 milliós fajlagos ára követ. Harmadik a drágasági listán a XII. kerület 2,90 milliós négyzetméterárával. A negyedik helyen az I. kerület áll négyzetméterenként 2,64 milliós középértékével. Ezen kívül egyedül a VI. kerületben alakult 2 millió forint felett a kínálati négyzetméter, itt 2,13 millió forint az átlag.

A budai és a belvárosi kerületek többségében 1,5 millió forint felett alakult a négyzetméterár átlag értéke. A VIII. kerületben azonban csak 1,45, ellenben a XI. kerületben 1,63, a III. kerületben 1,70, a IX. kerületben 1,72, a VI. kerületben pedig 1,83 millió forint volt a kínálati négyzetméterár átlaga. A külső pesti kerületekben és a XXII. kerületben egymillió körüli négyzetméterárak a jellemzőek. A legolcsóbb kerület a XV. kerület lett 932 ezer forintos átlaggal, egyedül ebben a városrészben kínálnak egymillió forint alatt egy négyzetmétert. A többi Dél-pesti kerület árszintje együtt mozog, a XX., XXI., és XXIII. kerületben egyaránt 1,02 millió az átlagos kínálati ár, míg a XX. kerületben 1,23 millió forint az átlag.

Soóki-Tóth Gábor emlékeztetett rá, hogy évek óta a XIII. kerület vezeti a projekt- és lakásszámok listáját. A 61 projekt és 7,7 ezer épülő és tervezett lakás a kerületek között kiemelkedő, ám nem tekinthető rekordnak. Angyalföldnek eddigi is a budai XI. kerület volt a legnagyobb kihívója, és ez most sem változott, ugyanis az újbudai kerület 42 projekttel ezúttal is a második.

Ugyan a III. kerület rendre megközelíti projektszámban Újbuda-Kelenföld térségét, de 39 projektjével a negyedik a listán. A legkevesebb projekt az I. és az V. kerületben indult el, összesen kettő, míg lakásszámban az V. kerületben épülő, mindössze 21 lakás a legkevesebb a 23 kerület adatait összegző listán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS